Látó -
szépirodalmi folyóirat
összes lapszám » 1997. augusztus-szeptember, VIII. évfolyam, 8–9. szám »
Bartha György
Balatonszárszó
szárszón
tolat a tehervonat
zökken s megáll
(micsoda szinte karácsonyesti hangulat)
amiről az előbb azt hittük
a sínekre dobott vedlett nagykabát
felegyenesedik kitámolyog a kerekek közül
és furcsán hátrafelé araszolva
elhalad a szájtáti bóza jános málházó mellett
mondván rebmeój kangásnaltatahlah
a metikörögem tévén lóbáláh
ezt tükörfüllel kell hallani a rakodómunkás
úgy is hallja s nem érti
nem tesz semmit csak áll
mentségére legyen mondva nem
olvasta még a költő egyik utolsó versében
erős karokkal fogjatok le szépen
meg aztán pár sorral alább az áll
a semmiből vissza ne rántsatok
namostmár fogja vagy ne fogja
rántsa vagy ne rántsa
de bóza jános nem ezen
morfondíroz mert a kézirat még
a költő nagykabátjában lapul amelyről
néhány filmkockával elébb/hátrább
még azt gondoltuk hogy nagykabát csupán
(jaj olyan megható mert mi ugyebár
tudjuk már hogy mi volt/lesz)
aztán ki tudja az a vers is
megjelenhetett már valahol
de bóza jános nem olvasta
nem járt neki az a lap
az összes verseket pedig csak később
adják ki
a kiadásról jut eszembe hogy egyszer
megálmodtam j.a. összes verseit
misztótfalusi betűivel jaj olyan
muris volt azokkal a selypítő pösze
s-ekkel olvasni a 257. lapon hogy
újfágpapír az afztalon kenyérrel
f az újfágban hogy fzabadok vagyunk
jaj úgy mulattam rajta
Antónia