Lakatos Mihály
Tavaszi táncrend
(lassú)
méhek felajzott zümmögése
virágok hörgő orgazmusa
folyik a pompás erotic show
– és nem baj ha elsózott is
az élet nem romlik – megújul
véred frissen kinyílt kebleken
(szökős)
vetőmag a magvetővel
ekevas a szűzi földdel
fesztelenül párosul –
magányom a vén szadista
áprilisi kéjcsalitba
életemmel elvonul
Leszámolás
A Bükk fele nesztelen április illan,
Kaján örömét kiabálja a gyom,
Kis járdaszemekben a múlt leve csillan:
Az arcom elázni ma benne hagyom.
A szél szivaram parazsát simogatja,
Sziszegve inal, s a vizekbe legyint,
Mély ráncokat így von a ballada lantja:
Így hűti szemekben a lelkem a kínt.
 
Kehes trolikon tolakodnak az álmok,
Ajtót csuk a lét s a garázsba döcög:
Tesped feketén üregekben a hályog,
Míg védtelen arcra leroskad a rög.