Lázáry René Sándor
Lázáry René Sándor
Joe Coleman balladája
Kálmáncsehy József
Sose vedelt whiskyt,
Mert az bátor elmét,
Bölcs eszmét bepiszkít.
Kálmáncsehy József,
Atyai nagybátyám,
Idegenbe szakadt
Negyvennyolcas árvám.
Kálmáncsehy zászlós,
Nem ismertem arcod -
Emberül viselted
Az erdélyi harcot...
Kálmáncsehy hadnagy
Elment. De hiába
Hajózott a kincses,
Tág Amerikába...
Kálmáncsehy nem lett
Makacs békebíró -
Csak lovasrohamban
Lankadt Délt lebíró.
Kálmáncsehy vérzett,
Springfieldnél csatáza:
Missouriban várta
Kis földje, faháza...
Kálmáncsehy mégis
Háborúzni ment el -
Hadjáratban győzött
Gettysburgnél Granttel.
Kálmáncsehy őrnagy
Appomatox táján
Kitűnt vitézséggel:
Sebesült a vállán.
Kálmáncsehy hős sem,
Aranyásó sem lőn:
Álmodozóbb volt, mint
Csecs-szopó az emlőn.
Kálmáncsehy túrta
A zord, kemény földet.
Lelkében viselt csak
Piros-fehér-zöldet...
Kálmáncsehy József
Hol magyar volt, hol nem.
Úgy hívták a jenkik:
Major Joseph Coleman.
Joe Coleman Kansasban
Sose vedelt whiskyt:
Tisztelte Kossuthot,
S nem feledte Bemet,
Segesvárt, sem Piskit.
Maros-Vásárhelyt, 1916. március 12-én
lázáry rené sándor 1859. szeptember 17-én született Kolozsvárott. Latin és
francia szakos tanár volt, kiváló romanista hírében állott, de ez nem
bizonyított, mindenesetre hosszabb ideig hivatalnokként is működött. 1890-től
főleg Marosvásárhelyen élt. A várossal szomszédos Marossárpatakon hunyt el 1927
októberében. Negyven verse még 1992 augusztusában került elő a marosvásárhelyi
Molter-hagyatékból. A hirtelen, sőt: hihetetlen fölfedezést követő filológiai
kutatómunka, illetve a nehéz és szövevényes életrajzi nyomozás eredményeképpen
jó néhány eredeti Lázáry-levélre és elegyes följegyzésre bukkantunk a költő
élettársának, későbbi özvegyének, Vajdaréthy Júliának mindeddig lappangó
hagyatékában... Ám ugyanott további száznyolc költeményre, valamint Marullo
Pazzi (késő reneszánsz költő és zeneszerző) tizenhét versének Lázáry általi
fordítására avagy átköltésére akadtunk... A Lázáry-oeuvre már-már teljesnek
látszott, amikor is 1995 júliusában (a marosvásárhelyi Teleki Téka és Dr.
Vajdaréthy Rabán fáradhatatlan közreműködésének köszönhetően) a Vajdaréthy
Júlia-féle kéziratköteg fájóan hiányzó, elveszettnek hitt részeire is
rátalálhattunk... Egy szürke notesz és újabb nyolcvanhárom vers! Zömükben
fiatalkori próbálkozások, rögtönzések, útiképek, zsengék; illetőleg már
kiforrottabb kései költemények, poémák, megkeseredett tréfák, szomorú
töredékek: egy felemás életmű törmelékei... Közöttük néhány általunk eleddig
ismeretlen átköltés avagy fordítás: Sir Andrew Blacksmith (XVIII, századi
angol) és Fu An-kung (VIII. századi kínai) költőktől... Az immáron egésznek
mutatkozó szövegkorpusz földolgozása roppant időigényes, ám folyamatban van.
(Közzéteszi: kovács andrás ferenc)
