Gergely Edit
Gergely Edit
ELLENKARCOLAT
Úgy kezdődött, mint bármely átlagpasszus az Ezeregyéjszaka vesszőcsapásaiból1,
az évkezdet legjobb nőjének titulust ígérted, föltéve, hogy
beszállítanám (az éppen elutazott lakótársnőm samponjából orozott „fürdőhab”
mellé) az égő cigarettával2 szervírozott (habtalan) nesszet – a
kétzacskónyi szemét kihordása3 pedig az évkezdet legjobb
férfiújának4 billogjával kecsegtetett5
AMIKOR az „egyetlen nem független”6 Kv-ri rádiónak nyomott7
zsebnaptárban, a legfelső-legbaloldalibb hónap növekvő számjegyeihez8
aprócska számokkal jelöltem meg (arabusul, persze) az eddig eltelt pár ezévi
nap hányszorját meg hogyanját9, így
célirányosan statisztikává egyszerűsítve szeretkezéseinket, ÉS eljátsztam a
gondolattal, hogy idén karácsonyra majd az évi átlaggal leplek meg, MONDJUK,
készítenék hozzá egy csáthgézai resumét10, VAGY a „forrásanyag”
emlékkatalógusaiból kivonatolt (és grafémákká fordított) illusztrációkkal
megspékelve beküldeném valahová11, VAGY kirobbanthatnám az
irodalomtörténet Harmadik Erotikus Lázadását12 (még ha nem is lenne oly
kifizetődő, mint az előbbi variáns), hisz’ végül is mindezt megelőlegezte volt
nekem a nagy Merlin [aki az újközép-misztikus-transzezoterikák ideológiáinak
szülőatyja – ha van ilyen –, mikoris a Bronte nővérek szellemét látta testet
ölteni írásaimban, vagy legalábbis őket idézte (meg) azon a bizonyos13 irodalmi
szeánszon, a parázna verseim kapcsán kibontakozó vita14 folyamán],
VAGY AKÁR rovatot is bérelhetnék egy viszonylag jól futó/fizető irodalmi lapban
(mer’hogy ejsze csak akad még a prérin va’egy vincusi15 lélek), hol
a nők16 pozícióinak feszélyező kérdését taglalhatnám három A/3-as
féltucatnyi (női) álnevén átszűrve17, VAGY önálló kötetet
jelentethetnék meg (álnévmentesen ez egyszer), egyre jobb nevű szerkesztő,
lektor(áló), fülszövegíró na meg egyre kevésbé jó nevű felelős kiadó18
közreműködésével, melyben eltekintenénk az erőltetett ciklusoktól19,
ellenben szemérmetes grafikusnőink valamelyike betétekként erotikuss (sic!)
rajzaival díszítgethetné játékos fantáziánk eme tárgyát (mintegy hatékonyan megerősítve
az ezen témára irányuló felvilágosító szakirodalmak terén tapasztalható
gyöngécske kiadói és szerzői próbálkozásokat hazánkban), S MÉG CSAK távolról
sem a hépater le burgeois-ban remélve az éhezett (szellemi) kielégülést
mindezek következményeként, HANEM csupáncsak (és) egyes-egyedül ürügyként
szolgálna ez az egész arra, hogy 1. most az egyszer legalább kifogjak
az egyetlen jól bevált (és – mit tagadni – mazochista) munkamódszeremen20;
2. hogy vélt és valós (avagy véletlenszerű) irodalmi perverzióimban perverz-,
perverznek tűnő – vagy perverznek álcázott irodalmárok gyönyörködhessenek; ÉS
ÜRÜGYKÉNT ARRA IS hogy 3. koraszülött-előszót írhassak még meg nem született
életművem elé22, még ha ily kukorellysen is23... BÁR AMI
AZT ILLETI, ha párhuzamosan két (három) gépen pötyögtem volna a lábjegyzendőket
és lábjegyzeteiket24, talán egyszerűbbnek tűnt volna valamivel25,
DE mindezek ellenére, az EZEN ÍRÁS GENEZISÉT ILLETŐ PRIMÉR KÉRDÉS(t) mégiscsak
a lábjegyzettömb fölötti szövegtest(et) illetné meg, hát akkor hol
van (itt) a Képzelt Város, kérdőjel, mer’hogy ha bürke van akkor is (itt)
kell lennie26 valahol, de vajon hol, na, tessék tippelni.
*
1. Egyébként nem (is) olvastam. 1.1 – 1.2
2. Újabban nem dohányzom. 2.1 – 2.2
3. És ne csak a közfolyósó erkélyére, hogy aztán
Rozanéni (rövid „o”-val, ahogyan ő írta egy „Kedves Melinda és Edit...” kezdetű
cetlire, melyben ismételten a lakbért kéri) felelősségre vonjon a
közfelháborodás műanyagba csombolyított vírusaiért, hanem egészen le, oda
hátra, balra, majd bele!
4. Értsd: kanjának.
5. No de nem (csak) engem...
6. Ahogy önmagát ennek ellenkezőjeként hirdeti a (szerinte) konkurens
cég.
7. Nem (csak) a saját péndzén.
8. A jobb felső sarkukhoz.
9. Nem (föltétlenül) növekvő számsorként.
10. ld. Csáth Géza: NAPLÓ.
11. Mondjuk, a hazai pornóirodalom nívóját emelendő.
12. A Lettre International decemberi számában (is) látom, hogy már Észak
„halvérű skandi-női” is (nemcsak Nyugat exhibicionista amazónjai) ilyesszerű12.1
„áramvonalakkal” flancolnak12.2, igaz hogy prózában, de akkor is: a
világirodalmi jegyeztetést le-kés-tem.
13. Egyébként rendszeres.
14. ?
15.a. m. Vincus + i
16.és férfiak intim viszonyaiban előfordulandó
17. S az sem lepne meg, ha kifutási időn belül már a homoszexuálisok (is)
jelentkeznének rovatnyi kézirattal.
18. Az egyensúly kedvéért (of kórsz).
19. Minek (is) annyi vér?
20. a. m. stresszhelyzet + körömreégési technika
21. Minek ide (is) lábjegyzet?
22. ld. Eco, Umberto: Hogyan írjunk előszót?
23. Kukorelly Endre az 1995-ös tatai írótáBORban, augusztus 23-án este –
több(i)ek között – fölolvasta az Apám c. írását23.1, melynek
tömÉRDEK kulcsgondolatát (és önnön fölolvasását) elakasztandó (értsd:
„kibontó”, „érthetőbbé tevő” stb.) hasonló mennyiségű lábjegyzettel együttesen
„tömte” a hallgatók fejébe23.2. Namost, ha leközölné23.3
– illetve ha már akkor szórta volna a sokszorosított kéziratot (* = az előbbi
„visszapörgetés” miatt a következőkben mellérendelt obligát feltételes múlt) –,
evidens, hogy lényegesen könnyebb dolga lenne* az Olvasónak, mer’hogy előtte
feküdne* a szöveg, amiben kénye-kedve (és ritmusa) szerint ugrándozhatna” azt
követendő/szabdalandó/újraösszefércelendő/sohatöbbéösszefércelhetővétevő/stb.-i
módon, ugyebár kéremszépen...
24. Hogy a lábjegyzetek lábjegyzeteiről (ne) is beszéljünk.
25. Vajon ő (is) így csinálta?
26. ld.! kopasz énekesnőt in. Ionesco, Eugén: A kopasz énekesnő. – Ellenszínmű
*
1.1 Egyiket sem.
1.2 Végig.
2.1 Ezt egyébként már „szervíroztam” egy beküldött (beérkezett) írásomban,
amelyet végül (dicséretes módon) 50 ezerrel (lej) fizettek
flekkenként.
2.2 Attól még nem (biztos hogy) ez egy nyerő mondat.
12.1 Értsd: átütő.
12.2 Ugyan mi mást tenne egy „emi-nő”12.2.1?
23.1 Melyhez az Ellenkarcolat c. írás (formailag/formálisan) hasonlít (és vice
versa).
23.2 ld. 24
23.3 Azóta már biztosan le.
*
12.2.1 Mózes Attila
