A tisztulás vágya
Chikán Bálint: A tisztulás vágya. Ady József emlékkönyv. Mentor
Kiadó, Marosvásárhely, 1996.
1996-ban új sorozat indult a Mentor Kiadónál: a Confessionis, s a sorozat
első darabja ez a könyv. A kötet megjelenésének egész sor támogatója volt,
s így sikerült szép formátumú, kellemesen tördelt és remek papírra nyomatott
könyvet bemutatni a Vásárhelyi Könyvkiállításon.
A kötetben lévő beszélgetés Pilisvörösváron készült, 1991. január
15-16-án. A kérdéseket Chikán Bálint magyarországi művészettörténész tette
föl. Az 1991-es év Ady József halálának éve: november 19-én távozik az
élők sorából. A halál oka: fehérvérűség.
A vallomás tevő képzőművész volt, de nem a fölkapottak
közül. Talán ez a könyv legnagyobb értéke. Hiszen aki tehetséges, az mindig
érdekes dolgokat tud mondani, s ha nem fölkapott, akkor olyan dolgokat,
amelyeket nem hallunk gyakran. Nem világrengető gondolatok hangzanak el,
hanem izgalmas történetek egy ember életéből, aki Jedden született,
Marosvásárhelyen járt iskolába, a Tutun kávéház csapatához tartozott,
Kolozsvárott végezte az egyetemet, és mikor úgy döntött, hogy Kolozsváron marad,
még nem tudta, milyen végzetes hibát követ el; aki ráadásul művész volt,
és akit talán szerettek, de nem sokan vettek komolyan. Igaz, alkata eleve
kizárta, hogy közel kerülhessenek hozzá, s így azt is, hogy nagy
népszerűségre tegyen szert. És kizárta a kor is, meg a hely. Hallgassunk
csak bele a beszélgetés végébe:
„... sokan, vagy nem is olyan sokan, de hangadók azt gondolják, hogy ami
maradásra, harcra sarkallja a magyarságot, az ottani embereket erre ösztönzi,
egyszóval a magyarság gondolata, a képzőművészetben egyfajta
provincializmusként kell megnyilvánuljon.” (43. o.)
A festő egyik nagy érdeme, hogy nem kiáltja ki harcosnak magát – nem
tartozik egyik táborba sem. Festeni, rajzolni szeretne, de a körülmények
többnyire megakadályozzák ebben. Aztán mire szabadabb környezetben élhet (1990.
januárjától Magyarországon lakik), akkor már kevés ideje van hátra.
Nehéz erről a kötetről beszélni, mert a magnóról lejegyzett
vallomásnak nemigen lehetnek normái, hiszen ha normákhoz igazodna, akkor nem
lenne vallomás. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy Ady József igyekszik
őszinte lenni, és úgy érzem, igyekezete sikerrel jár.
A könyvcímet Ady József egyik mondatából vették, aki egy Korunknál
lefolytatott kerekasztal-beszélgetésben többek között ezt nyilatkozta: „A
művészet a tisztulás vágya.” (52. o.)
A könyvet Ady József képeinek repróival illusztrálták, és a művész
curriculum vitae-jén meg a nővére által összeállított életrajzán kívül
tartalmaz egy „Keresztmetszetet az életműből” című részt, és
három, az Ady József, illetve a legendás Café Tutun emlékének szentelt írást,
meg a festő műtárgyainak jegyzékét, melyet szintén nővérének,
Debreczeniné Ady Ágnesnek köszönhetünk.
A kötet ökonómiája igen jó, hiszen maga a beszélgetés nem egészen 44 nagy
oldalt foglal el, s ebben a szövegben is vannak fotók. A többi 32 oldalt a
melléklet teszi ki.
DEMÉNY PÉTER