Látó
Szépirodalmi folyóirat

    folyóiratok   » Látó - szépirodalmi folyóirat
  szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 1997. április, VIII. évfolyam, 4. szám »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 
DELEATUR

DELEATUR

A tördelés állatorvosi lova

A Műemlék orgonák Erdélyben című könyvet a Romániai Magyar Könyves Céh marosvásárhelyi kiállításán a Legszebb Könyv címmel jutalmazták. Miként? A szöveg tördelése átgondolatlan, kusza és hevenyészett, durva hibáktól sem mentes. A tördelés állatorvosi lova ez a könyv: kicsi a lapszél, ráadásul a bal oldalé nem egyezik a jobb oldaléval (a bal oldali sorok csak akkor olvashatók végig, ha tyúkszárnyakként hátrafeszítjük a lapokat), ellenben a szóközök irdatlanul tágak, és az úgynevezett szellőssorban két szó között centiben mérhető a távolság. Zavaró, hogy az oldalszámok, amelyek amúgy semleges elemei a könyvnek, itt gyászkeretből kandikálnak ki (tulajdonképpen a keret alól pislognak elő, merthogy a vastag fekete keret egészen ráfekszik a számjegyre), jobb oldalon is balra zártak, úgyhogy hiába vannak bekeretezve, keresni kell őket. A széles szövegtükör fárasztja a szemet, amire a tág szóközök rátesznek egy lapáttal (a tágas sorok egyébiránt teljes ellentmondásban vannak a szűk margóval: minek spórolnak amott, ha emitt ennyire pazarlóak). A bekezdések mértéke, a felső index elhelyezése, a betűfokozat megválasztása, a betűközök duktusa, a tipográfiai elemek kiszámíthatatlan alkalmazása idegessé teszi, elfárasztja a szemet, mintha a tipográfus munkája azt célozná, hogy minél jobban elidegenítse a szöveget a normális szemberendezésű olvasótól. (A könyv tördelése többnyire a három-, néhol az egyszeműeknek nyújt olvasási előnyöket.)

Szerintem kizárt, hogy a valódi tipográfus ismeri ugyan a megfelelő szabályokat, ám a számítógépes tördelőprogramot már nem: azt nem tudja kézi vezérlésre állítani ott, ahol be kellene avatkoznia. Beavatkozásra azért van szükség, mert egyetlen nyers szöveg (kézirat) sem fog szabályosan viselkedni, mindig lesznek árva-, fattyú- és szellős sorok, és a tördelő nem húzhat ki, vagy nem írhat be kénye-kedve szerint szavakat a tördelendő szövegbe. Az igazi tipográfus nem enged ki kezéből vállrándítással olyat, amiről tudja, hogy nem jó. Ha valamit nem ért, utánanéz, megtanulja (szakembert hív, elolvassa az idevágó olvasmányokat). A hozzáértő tördelőnek jó szeme van, és elég rátarti ahhoz, hogy amikor észrevesz valamit, kikapcsolja a robotot, majd kézi beállítással átalakítja a hibás tömböt. Ismerek olyan tipográfust, aki például orvosolja, ha az ő betű a j alá kerül, és az ékezet belevész a j hurkába. (Ami persze ritka eset, és nem feltétlenül kijavítandó, hiszen olykor a tökéletlenség csorbaságában néz magára a tökéletes.)

De ha a tipográfus ennyire derék ember (csupa szép könyvet készít), akkor kik csinálják a könyveket? Nyilván azok, akik csak képzelik, hogy tipográfusok.

Rosszul tördelt könyvből annyi van, a hibák annyira általánossá váltak, hogy kérdéses, számon kérhetők-e egyáltalán. Lassanként a véletlen szeszélyének kell tulajdonítanunk, ha igényes munkával találkozunk. (Vagyis olyankor sem tudunk örülni, amikor örülhetnénk.)

Olyan hibák ezek, amelyek közül némelyek nem csupán a szöveg dikcióját zavarják, hanem értelmét is. Amennyiben példának okáért a szövegtükör magassága (a hiányzó sor miatt) megkurtul, azaz hamarabb véget ér egy lap, mint ahogy szokott, az olvasó ezt a gondolat lezáródásaként könyvelheti el (így ér véget egy fejezet is). Ez különösképpen zavaró a manapság gyakori prózatípusnál, ahol a szövegtömbök egy-egy sorközzel határolódnak el egymástól (egyébként ajánlható volna ilyen típusú szövegnél, hogy a tömböt ne beütéssel kezdjük, megkülönböztetve így az egyszerű bekezdéstől).

A könyvkiadók között kevesen vannak, akik nem panaszkodnak napestig, miközben némelynek könyvespolcán még mindig megtalálható a Szépmíves Céh vászonkötéses sorozata. Le kellene emelni egyik kötetét, eligazítaná a könyvtervezőket. Könyvtervezőket? Túlzás volna esztétikai igényességről beszélni, amikor a tördelés alapvető, az olvashatóságot szolgáló szabályai sem érvényesülnek. Alkalmasint könyvkiadásról is felesleges szót ejteni, amennyiben a kiadó egyetlen embere sem érti mondjuk azt a szót, hogy álbekezdés, alávágás vagy esetleg tizedes osztályozás. És értelmetlen tipográfiáról beszélni, illetve a tipográfiát művészeti tevékenységnek tekinteni, ha a tipográfiai alkotások nemhogy stíluskritikailag nem elemezhetők, de a legcsekélyebb ízlésesség sem jellemzi őket. Talán Pécsett, vagy éppenséggel Lengyelországban (esetleg Kolozsvár román tipográfusai) fognak szép erdélyi könyveket készíteni, amelyek természetesen sohasem fogják elnyerni a Háromszemű Bölcsek díjait.

Én nem vagyok Karl Kraus, aki felüt egy könyvet, aztán a Canetti lefestette színpadiassággal szapulni kezdi az embereket. Mert persze a könyvön keresztül be lehet látni nemcsak a kiadói szobákba, hanem az ott dolgozók otthonaiba, mi több városaiba és országaiba is. Én inkább elfordítom a tekintetemet. Miért lássam a port és a lustaságot, a provinciát és a butaságot? Miért lássam a dilettantizmust, az igénytelenséget, a kiadói szobákban szélhányt kéziratlapokat, amelyeknek mindkét oldalát használják, a spórlást, a szűkkeblűséget, a kicsinyes filléreskedést, a máról holnapra tervezgető amatőr lelkesedést, a gőgöt, a kapkodást, a közömbös vállrándítást? Nem vágyom erre. És akkor inkább mai könyvre sem vágyom.

Vágyom.

SZABOLCSI BORBÁLA

kapcsolódók
  » Látó szépirodalmi folyóirat honlapja
 
további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet

 
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék