SZÓTÁRNAPLÓ
  Az alább közölt Szótárnapló
    az Éjjeli Őrjárat nevű művészeti hálófolyóirat
    egyik fejezete. Az Éjjeli Őrjárat szerkesztői Eperjesi Agnes, Horányi Attila, Nemes Attila,
    Szijj Ferenc, Timár Katalin, Weber Imre. A hivatásos naplóírók Beöthy Balázs, Forgács Éva, Kovács
    Sándor, Láng Zsolt, Szilasi László, Szijj Ferenc. A Szótárnapló lehívható a
    következő címen: https://www.sztaki.hu/nighrwatch.
  Akinek nincs internet-hozzáférése,
    e-mailen is megszerezheti a napló anyagát, mégpedig
    úgy, hogy elküldi erre a címre: getweb@usa.healthnet.org az alábbi levelet: get https://www.sztaki.hu/nightwatch/interakt/szotarnaplo/word.hu.html, és perceken belül megkapja a remélhetőleg
    napról napra bővülő bejegyzéseket.
  (…)
  Valóság [16](96/12/09.)
  Tanév közben, főleg így, a vége felé, mindig úgy érzem,
    keveset érintkezem a nem ember által teremtett valósággal: élményeim, ha
    vannak, konkrét szövegekhez kapcsolódnak. Pl. Dávidházi a decemberi Alföldben,
    miheztartás végett, meditációs objektum gyanánt: „Ha van Isten, ő magyar
    filoszmunkákat is olvas, ha nincs, angolokat se.“ (Sz.L.)
  Fontosság [17]96/12/09.)
  Lacika ötvenéves lehet, körülbelül, sohasem tud megállni.
    Sokszor láttam fel-alá járkálni a Bertalan Lajos utcában, amikor még arrafelé
    laktunk, most a Szonáta presszóban láttam viszont. Bejött, járkált fel-alá
    izgatottan. Ha szóltak hozzá a pincérlányok, odafordult, de akkor is
    helybenjárt. Megbízták a pincérlányok ezzel-azzal, vegyen nekik lottót, hozzon
    el valami kazettát valahonnan. Becézgették: gyönyörűm, aranyom. Elment,
    rendesen megcsinálta, kapott egy kávét. Azt gondolná az ember előszörre,
    milyen jó, hogy rábíznak ilyen dolgokat, legalább ilyenkor fontosnak érzi
    magát. De nem, látszott rajta, meg ahogy válaszolt mindig, abból is kiderült,
    hogy a terhére vannak. Szívességből megteszi, de neki igazából sokkal
    fontosabb dolga van. (Sz.F.)
  antibiotikum [18](96/12/16.)
  Influenzás voltam. Egy hétig ágyban fekvő beteg.
    Meggyógyultam. Most már csak az antibiotikum utóhatásai gyötörnek: hasmenés,
    fejfájás, hányinger, levertség. Mint amikor még beteg voltam. Nem merek elmenni
  orvoshoz: meguntam ezt a banánt. Felkelek, különben sosem
    lesz vége.
  (Viszont: olvastam Dumas-t, Kleistet, Mikszáthot,
    Updike-ot.) (Sz.L.)
  karácsony
    [19](96/12/17.)
  Egy ismerosom mindig elszokik karacsony elol. Elutazik valahova.
    Idonkent talalkozik valakivel, aki szinten szokesben van. Sohasem kerdeztem meg
    tole, hogy mi van ilyenkor, de ha belegondolok, eleg furcsa lehet. Vagy csak en
    gondolom furcsanak, mert egy kivetellel meg eddig minden karacsonyt Budapesten
    toltottem. Az is lehet, hogy csak Magyarorszagon megy mindenki haza
    karacsonyeste, csak itt ilyen kihalt akkor a varos. (b.b.)
  Érzés [20](96/12/17.)
  Nézem a Nappali ház 96/4-es számát. Kukorelly Endre versével
    kezdődik, abból egy idézet: „Nem / túl meleg, inkább nedves / mint száraz,
    de jó / száraz-érzés.“ Mészáros Sándor írásával végződik (Pilinszky és
    Király István), abban azt olvasom: „Ó, azok a tiszta, száraz érzések!“ Keretes
    szerkezet. (Sz.F.)
  Opera [21](96/12/31.)
  A gyerek újra és újra meg akarja nézni a Varázsfuvola-filmet.
    Általában nézni kell nekünk is. Miért tetszik neki? Mindent szépen elénekelnek,
    már maga az éneklés is, meg hogy olyan lassan megy a történet, szinte követni
    is tudja. Jó lenne, ha az élet is ilyen lenne (de azért sárkányok nélkül). Na mindegy,
    ehhez a télhez most már hozzátartozik a Varázsfuvola, kívülről ismerjük.
    Svédül játszódik le ez a tél. Minden tél svédül jön, és vajon milyen nyelven
    múlik el? Nincs valami más operás videó? (Sz.F.)
  Walkman [22](96/l/14.)
  Ha a villamoson vagy a buszon walkmant hallgató fiú vagy
    lány mellett áll az ember, akkor mindig ugyanazt hallja: száraz babot ráznak
    egy tésztaszűrő serpenyőben. (Sz.F.)
  tüdőszűrés [23](97/l/27.)
  Betöltöttem harmincharmadik életévemet. Tizenöt éve
    dohányzom. Január 20-án utolért a rendszer: behívtak tüdőszűrésre.
    Enyhén remegett a lábam, amikor visszamentem az eredményért.
    TÜDŐGÜMŐKÓR MENTES. Az „egyéb szűrővizsgálat“-rovat azonban
    kitöltetlen. (Sz.L.)
  Svéd telek [24](97/1/28.)
  Üzenet Sz.F.nek A Varázsfuvola, svédül, három télen át tart,
    a „szörnyeteg“ pedig évről évre fontosabbá és érdekesebbé válik. Az
    első télen kelletlenül, szorongva fogadják, a harmadik télen pedig már a
    mese egyik legizgalmasabb pontját jelenti. Szórványosan a három tél letelte
    után is fel-felbukkan. (F.É.)
  Mondrian [25](97/1/28.)
  A Sunset Boulevardon álló Hotel
    Mondriant már
    messziről fel lehetett ismerni a falain végigfutó piros-sárga-kék
    négyzetrácsokról – egyszerre hollywoodi hommage és fintor a festő felé.
    Most új tulajdonos birtokába került, aki bezárta, kinyitotta, és közben
    hófehérre festette. A Mondrian nevet, immár színtisztán áruvédjegyként, persze
    megtartotta. (F.É.)
  Szomorúság [26](97/2/03.)
  Ma sütött a nap. Megnéztem a tévéhíradót, hónapok óta
    először. Sajtótájékoztatók. Egy szűk helyiségben ülnek a
    szerencsétlenek, és tátognak. Hanem a szomorúság igazi definíciója: magyar
    vicclapot olvasni vagy magyar kabarét hallgatni. (Sz.F.)
  Felfedezés [27] (97/2/06.)
  Csak annyit mondtam Tom Hines-nak –
    igaz, Los Angeles építészetének a kutatója –, hogy döbbenetes újdonságot
    fedeztem fel a Wilshire boulevard-on, azonnal tudta, miről van szó.
    Olyannyira, hogy ő fejezte be a mondatomat: igen, mixed use. Vegyes
    használatú épület: felül lakások, alul gyorsbüfék. Ez itt annyira új találmány.
    (F.É.)
  Köszönés [28](97/2/06.)
  Ha az ember a két lábán lemegy az utcára, mert azért ez is
    előfordul, a szembejövők, talán archaikus kedvességből, talán
    rémületből, jó napot kívánnak, mintha az erdőben lennénk.
    Tulajdonképpen – és ez az egész glóbuszra igaz – ott is vagyunk. Az udvariasság
    mögül előtűnik a neurózis. Vagy ahogy egy barátom mondaná: átüt a vér
    a selyemharisnyán. (F.É.)
  Nyeremény [29](97/2/06.)
  Reklámképpen kis piros, sarló-kalapácsos cédulákat
    osztogatnak a szupermarketben: aki „Kremly“ márkájú, háromszor desztillált
    orosz vodkát vásárol, az „álomutazást nyerhet Szibériába“. A legtöbb
    sorsjátékban van valahol egy csapda. (F.É.)
  Karácsony (2)[30](97/2/08.)
  Vajon mikor tűnik el az utolsó tűlevél a lakásból?
    (Sz.F.)
  Politikaelmélet [31](97/2/10.)
  A Népszabadság mai számában az ELTE Politikaelméleti-Tanszék
    (így, kötőjellel) két dolgozója az SS-nyugdíjügy kapcsán a náci
    rémtetteket mentegeti, kb. olyan színvonalú érvekkel, mint a békés öregkort
    élvező, önigazolásba belehülyült német tábornokok. Miszerint már az
    első világháborúban is voltak borzalmas dolgok, tehát a hágai
    békeértekezletek „megállapításai“ a második világháború idejére elavultak.
    Különben is a nyugati szövetségesekkel szemben a németek teljesen fair háborút
    folytattak, ezt Dönitz Nürnbergben be is bizonyította. A keleti fronton a
    sztálini hadviselés volt az. oka mindennek. De ott is csak azért végeztek
    tömegmészárlásokat, mert a partizánok nem tartották be a hágai megállapodásokat
    (NB. most már megállapodás!). Egyébként pedig döntően helyiekből
    toborzott csapatok tömegmészároltak, magukra vessenek az áldozatok. A két
    politikaelméleti dolgozó „a témával
  kapcsolatos hiányzó vitát“ kívánja megindítani. Várják,
    gondolom, a még esetleg élő náci vérbírák, kivégzőosztag-parancsnokok
    és hóhérsegédek, továbbá a népuralmista verőlegények gondolatébresztő
    hozzászólásait. (Sz.F.)
  Politikaelmélet (2) [32]
    (97/2/17.)
  Aztán két nappal később kiderült az újságból, hogy a
    két dolgozónak nem sok köze van a tanszékhez. Legalább ez. (Sz.F.)
  Re: Karácsony (2)[33](97/2/21.)
  A tűlevél nem tűnik el a lakásból. G. Gy. (m.v.)
  Szemészet [34](97/2/25.)
  Azóta a két dolgozó újból megszólalt (lásd:
    Politikaelmélet). De foglalkozzunk inkább mással. Például, hogy milyen a McDonald's.
    Olyan, mint a szemészet: le kell olvasni a falon függő, hátulról
    megvilágított tábláról a betűket és a számokat. Mellesleg: ki az a G.Gy.,
    és hol jött be? És hol vannak a hivatalos szótárnaplóírók? (Sz.F.)
  Szemétsziget [35](97/3/03.)
  A legrohadtabb hamburgeres Budapesten a wendy's: drága és
    szar; a „csirkefalatok“-at ráadásul kis papír-kutyatányérokban adják. Azt
    egyébként sem értem, hogy miért kell ennyi papírt venni a hamburger mellé?
    Várom már, hogy mikor lehet végre űrhajós-kaját kapni: kizárólag
    pasztillák. De jó lesz! (B.B.)
  Repülő ékezet [36](97/3/03.)
  Ugy jartam a repulo ekezettel, mint a hamburgerrel: alig
    birtam elolvasni, amit irtam. Akkor inkabb ne legyen semmilyen ekezet, uff. (B2)
  Serenitas [37](97/3/05.)
  Egy Szerb Antal-beszélgetésre készülök. Csodálatos ez a
    posztgutenbergiánus internetgalaxis. Tényleg az. De valahogyan talán mégiscsak
    át kellene menteni beléje valamennyit abból, amit a régiek (Erasmus, France, Szerb
    pl.) úgy neveztek: serenitas. A szellem nyugodt, őszies derűje.
    (Sz.L.)
  szemészet [38](97/3/15.)
  Szemeszetrol jut eszembe: viszem a gyereket a szemeszhez,
    mert rovidlato, sot uj szemuveg kell neki. Olvassa a betuket a tablan: F,
    mondja B helyett. Nagyszeru, mondja a szemesz, tovabb. K, mondja a gyerek M
    helyett. Kituno, mondja a szemesz. Tovabb. A gyerek az also sorokat
    vegkepp nem latja, de nem akar csalodast okozni, mond valamit. Hat ez remek,
    mondja a szemesz, es felirja a szemuveget. (FE.)
  Árulás [39](97/3/18.)
  Tegnap éjjel megeredt a hó. Reggel autóval mentünk
    bölcsődébe, és hallom ám, hogy minden ablaktörlésnél megreccsen halkan a
    rádió, pedig nincs is bekapcsolva. Szóval ez a szemét alig várja, hogy
    havazzon, vagy essen az eső, mert akkor foghatja az adást. Jól
    elszórakozik magában, az akkumulátor meg lemerül, cipelhetem föl a másodikra,
    tölthetem bele a drága villanyt. (Sz.F.)
  Dráma [40](97/3/18.)
  Házifeladatképpen drámát kell írni a nyolcadikosoknak,
    mégpedig megadott témáról: gonosz kormányzó kerül hatalomra, aki a milíciák
    tagjainak segítségével letartóztatja és táborokba szállíttatja az összes
    idegent. Ms. W. azonban (maga a feladatot kieszelő tanár)
    meg akarja menteni saját kis „idegen“ tanítványait, és az iskolai könyvtárban
    rejtekhelyet rendez be nekik. Sajnos azonban a kormányzó gonosz csapatai
    felfedik ezt, és kegyetlenül elviszik onnan a gyerekeket. És aztán mi legyen,
    tűnődik a gyerek, meghalunk? Megkönyörülök rajta, és javaslom, hogy
    az elnök szerezzen tudomást a történtekről, és számoljon le a gonosz
    kormányzóval. Megkönnyebbül, de azért a fiktív térben és időben játszódó
    drámában Clinton a tegnapelőtti térdműtétje miatt tolókocsiban
    jelenik meg, onnan biztosítja az „idegeneket“ arról, hogy soha többé nem eshet
    bántódásuk. (F.É.)
  Élj! [41](97/3/28.)
  Johnnie Walker-reklám a TV-ben: „Élj úgy, hogy ha majd
    lepereg előtted életed filmje, érdemes legyen végignézni!“ Az első
    szóval meg a felkiáltójellel egyetértek. De ez így már Ottlik.
  Húsvét [42](97/4/03.)
  Húsvét vasárnap éjszaka megnézem a két film második felét.
    Az egyik azzal végződött, hogy rettenetes mészárlások után a gonoszok
    főnöke elrabolja a főhős kislányát, és egy toronyház tetejére
    menekül vele. Ott folyik a végső párharc. A második azzal végződött,
    hogy rettenetes mészárlások után a gonoszok főnöke elrabolja a
    főhős kislányát, és egy templom tetejére menekül vele. Ott folyik a
    végső párharc. Egyébként pedig a kettes számú főhős a sírból
    járt vissza bosszút állni. (Sz.F.)
  Ginsberg [43] (97/4/07.)
  Meghalt Allen Ginsberg. A Népszabadság
    lesajnáló nekrológjában olvasom, hogy sajnos nem tudta kiteljesíteni
    költészetét, az Üvöltés után már semmi újat nem tudott mondani. Nem tudom,
    Ferencz Győző olvasta-e mostanában Ginsberg verseit, legalább a
    nekrológ-írás kedvéért. Például a Father Death Blues-t. Ginsberg, aki mindig a
    régi szenvedéllyel adta elő az Üvöltést, energikus, kontemplativ bölccsé
    faragta magát, aki a halál felől nézte az életet és a világot. Nem csak
    szuggesztív jelenléte, de minden írása, fellépése, gesztusa fontos,
    egyedülállóan józan és bölcs volt. Egy hang, amire szükség volt, és lenne
    még.(F.É.)
  dzsungel [44](97/4/07.)
  Szombat este a Faklya Klub pincejeben egy nemet lemezlovas
    baromi jo jungle zeneket nyomott. Mondtam is Gertrudnak, az egyik
    szervezonek, hogy milyen jo, hogy meghivtak ezt a fejet, es hogy hivják
    maskor is, mert kevesen jatszanak ilyen zenet mostanaban, plane ilyen
    jol. Erre a lany
  kozolte, hogy epp az iment beszelt Nagaval, aki szinten
    lemezlovas, es szerinte a jungle es a drum'n bass tulajdonkeppen ugyanaz. (b2) Nincs
    igaza Naganak. A jungle alapvetoen a breakbeat ritmusra epul, a drum'n
    bass viszont egyszeruen a ritmusszekcio kiemelesere epit.
  Kommunisták
    [45](97/4/08.)
  Nem ismerem Stephan Hermlin műveit, és
    nem is tudok meg róluk semmit a keddi Népszabadság nekrológjából – újabban
    minden napra jut egy –, amely éppen olyan, mintha valamikor a hetvenes évek
    mélyén írták volna ugyanebben a lapban. „Meggyőződéses baloldali
    író“, „baloldali meggyőződéséhez mindig hű“ – fel sem tűnne,
    ha nem az előző nap olvastam volna ugyanitt egy megvető
    félmondatot Allen Ginsberg anyjáról, aki „amúgy kommunista volt“. Mi
    az, hogy amúgy? Nem is azt kívánom, hogy azt firtassuk, ki volt emígy
    kommunista, és ki amúgy, de azt nagyon szeretem, ha egy napilap politikai
    értékvilága áttetszően világos és kiismerhető. (F.É.)
  Stílus [46](97/4/17.)
  A magyar Narancs Törőcsik Mari interjúja kúszik lassan
    felfelé a képernyőn, és azon tűnődöm, honnan olyan ismerős
    ez a matt, lefojtott, magát mindenáron egyszerűnek mutató beszédmód. Ez a
    ritmus, a rövid mondatoknak ez a monoton kilökése. Az ismétlések. És akkor
    hirtelen rájövök, hogy ez a Kádár János stílusa. A vicc kedvéért visszamegyek a
    szöveg legelejére, és elkezdem Kádár János hangon olvasni. A kísérlet tökéletes
    sikerrel jár. Törőcsik Mari mint Kádár János. Olvasom tovább, és nem
    akarok hinni a szememnek, amikor ehhez a mondathoz érek: „Tudja, én nem Ferenc
    József alatt voltam színésznő, én nem a Horthy Miklós alatt voltam
    színésznő, én életem nagy részében a Kádár János alatt voltam
    színésznő.“ Még tudja is. (F.É.)
  Szabadság [47](96/4/18.)
  Kapott a gyerek egy játéknyuszit. A pulóverén egy nagy L
    betű van. A talpára azt írták: Liberty. A fenekén levő címke egyik
    oldalán a következő szöveg olvasható: Made for Liberty. A címke másik oldalán levő
    szövegből kiderül, hogy egy londoni cég számára készítették Kínában.
    (Sz.F.)
  Kína [48](97/4/19.)
  Kevés olyan játékunk
    van, amelyet nem Kínában csináltak (lásd még: Szabadság). Egy rendes magyar
    lakás, és ellepik a kínai játékok. – Ma kínai vacsorát ettünk, idehozták
    motorbiciklivel. (Sz.F.)
  Földrengés [49](97/4/28.)
  Tegnap éjjel három, ijesztőnek
    induló rezgés rázta meg a házat. Nem lehetett tudni, hogy ezek úgynevezett
    „bevezető rengések“, vagy ennyi az. egész – ez a legrosszabb azokban a
    földrengésekben, amelyek nem fordulnak igazán rosszra. Ma éjjel is volt két
    nekilódulás, de az is abbamaradt. Ez Kalifornia: nappal süt a nap, enyhe
    szellő fújdogál, minden a legnagyobb, idilli rendben, éjjel meg reng a
    föld. (F.É.)
  dupla [50](97/4/29.)
  Két budapesti kiállításon is kettőslátás van
    napirenden: persze mindkét esetben a szerző szándéka szerint. Az egyik
    Noel Villers a Stúdió Galériában, aki kisszőnyegen álló
    kisszekrényről 16-os vetítővel vetít keretléccel megtámasztott
    lakótelepi óriásplakátra, + mindez mégegyszer. A
    vetített kép(ek)en egy álló figura. Csak a filmszalag pereg, a fickó áll. A
    Műterem Galériában Szabics Ágnes dupláz: a galéria rácsán bepillantva
    tükröket látunk, amelyekben ugyanezek a tükrök tükröződnek (pontosabban a
    fényképük). Gyanakodni persze már leheteti előre is, hiszen a meghívó is
    fordítva volt nyomva. (b2)
  Május egy [51](97/5/02.)
  Tegnap volt az első tavaszi nap az idén, amelyet el is
    lehetett hinni. A munkásosztály ünnepe. A Tabán lankáin Amstel Feliratú
    sátrakat láttam elsuhanni az autóból. Nem tudom, hogy este a munkásosztály
    rendezett-e a Gellérthegyen rövid kis tűzijátékot; lehetett látni az
    ablakunkból. (Sz.F.)
  Lopás [52](97/5/13.)
  Közhelyes megfigyelésemnek kívánok hangot adni: megint
    egyszer ellopták a tavaszt. Egyik napról a másikra nyár lett, a nők pedig
    minden átmenet nélkül meztelenre vetkőztek. Plusz totális hormonális
    robbanás. Jobban vagyok, na. (Sz.L.)
  Napló [53](97/5/16.)
  Építettünk egy várat a homokozóban, olyan igazit, nemcsak
    egy kupac, vizesárok is volt, erre, mikor leültünk egy kicsit pihenni, elszívni
    egy cigit, odament egy gyerek, és lerombolta. Sokat hintáztunk. A Laurát
    bántotta két fiú. Nem verték meg, csak szidták. De a fiúknak haza kellett menni
    a nagymamájukkal. Később mi is hazajöttünk. (Sz.F.)
  Méz [54](97/5/16.)
  Ritka szép reggel, találkozás egy jó rendőrrel. Édeni
    gyerekkor, mindenünk abból gyökerezik. Elképzeltem, áll az utcakapuban egy
    nyári délelőtt, méz folyik az orrából, álmosan nyalogatja. (L.Zs.) Ui.:
    Remélem, a rendőrök is benne vannak a hálózatban.
  Ló [55](97/5/21.)
  valaki mesélte tegnap, hogy a csíksomlyói búcsúban, az egyik
    csángó lovasba belecsapott a villám. egész este a lóra gondoltam... éjszaka azt
    álmodtam, hogy csorog belőlem a vér, szép lassan folydogál, amiből
    világossá vált, hogy egy hét múlva meghalok. erre valami olyasmit gondoltam,
    hogy rendben, de miért kell meghalnia a testemnek is. mintha a testem lett
    volna a ló, én meg bűnhődő lovasa. (L.Zs.)
  Jég
    [56](97/5/27.)
  K.
    mutatja nekem a hátát, a vállát, tele van kék foltokkal. Mintha
  parittyáztak
    volna! Mindenki azt hitte, ez az apokalipszis. És az a
  kétszázezer ember (vagy több) rohanni kezdett, letarolva
    búzamezőt, krumpliföldet, kukoricást. De hát a jég amúgy is elverte volna.
    Hogy én voltam-e Csíksomlyón? Ott mindig megsuhog Isten pálcája. És akkor
    ők leértek a kocsihoz, de nem tudták kinyitni, mert elázott a távnyitó. A
    világszövetséget a mentők vitték el, mert más autóval nem lehetett
    feljutni. Mogyorónyi jég, mondja, de diónyit mutat. (L.Zs.)
  Sárgabarack
    [57](97/6/04.)
  Igazi sárgabarackot lehet kapni Los Angelesben. Ez nem olyan
    magátólértetődő, mert a gyönyörű, hibátlan gyümölcsök, köztük a
    sárgabarack is, általában betonkemények, fel sem merül hogy meg lehetne enni
    őket. Az igazi, omlós, puha sárgabarack azonnal életet teremtett maga
    körül: mint a darazsak, körégyűltek a háziasszonyok, álldogáltak
    körülötte, válogatják, mutatják egymásnak a szebb darabokat. Edzőruhás
    amerikaiak, nagykendős irániak, törékeny távol-keleti nők álldogálnak
    a gusztusos barackhalmok körül, hirtelen semmi sem olyan sietős, igazi
    barack van.
  Költő [58](97/6/04.)
  Visszajött a költő, Wadell, a San Vicente Boulevard-ra,
    ahol a verseit árulja. Két hónapja elment, kiírta a táblájára, hogy végeladás,
    „everything must gö, megy a gépe este 7-kor. De visszajött, és egyre
    szakszerűbb szövegek jelennek meg a tábláján, amit magasra tart, hogy az
    autókból időben látni lehessen: „Poems on the gö láttam ma
    reggel, elvihető versek, „no appointment necessary“ – mintha egy gyorsbüfé
    és pszichiáter szolgáltatásait kombinálná, amivel talán rá is érzett arra, amit
    – ha egyáltalán valamit – itt a versektől várnak.
  Természet [59](97/6/04.)
  Vasárnap Utah-ban, háromezer méter magasan, fenyőillat,
    havas hegycsúcsok, patakzúgás. Olyan csend, amilyet máshol már nem lehet
    hallani – minden bogárzörej kivehető. És akkor egyszercsak mi történik?
    Megszólal egy telefon. Nyilván egy fa törzsére volt szerelve, hiába néztem a
    hang irányába, nem láttam. Hatot-hetet csöngetett, senki sem vette fel,
    elhallgatott. De utána már nem volt ugyanaz a csönd.
  Alapítvány [60](97/6/05.)
  Ma arra ébredtem, hogy megszaporodtak az élő személy
    nevét viselő alapítványokn nem is ezt vettem észre, hanem azt, hogy
    valakinek kiosztanak egy díjat, és ez a díj valaki barátjának a nevét viseli az
    idén is láng zsolt kapta a láng zsolt díjat, a láng zsolt érdekében kifejtett
    tevékenységéért – előbb-utóbb ezt is megérjük. mert tudható: önmagának önmaga
    a legjobb barátja. (L.Zs.)
  link
    [61](97/6/13.)
  Egyetlen dolog hiányzik nekem az éjjeli őrjáratból:
    linkek a hálózat más oldalaira. Most ki akarom próbálni, hogy a szótárnaplóba
    be tudok-e csempészni néhány linket. Először is itt van például az: anonim
    szörfölés. Vagy a mostanában aktuális documenta X, amelynek
    nemcsak web szervere van, de sok hálózati művet is
    bemutat. Van egy hely, ahol abba lehet bekukucskálni, hogy más emberek milyen
    szavakra keresnek rá a magellán nevű keresőmotorral. Az egyik legjobb
    művészeti szerver, amit találtam, az ajodi.org. Ha jól tudom, egy fiú
    meg egy lány csinálja. Végül egy jó kis hely, ahol megtalálható arefresh, ami
    egy nemzetközi hómpádzs-füzér művészektől. (b2)
  pszeudolink [62](97/6/13.)
  Sajnos nem sikerült link-ként feltenni, úgyhogy íme a lista:
  https://www.anonymizer.com/https://www.documenta.de/“
  https://voyeur.mckinley.com/cgi-bin/voyeur.cgi
  https://www.jodi.Org/https://www.irational.org/junius 13,péntek: (b2)
  Könyvhét[63](97/6/15.)
  A férfit kizárólag a nagyalakú könyvek érdekelték, azok
    közül is a képes atlaszok leginkább. Nyugodtan leshettem, egyedül ültem a sátor
    előtti asztalnál. Egy nő, sokkal fiatalabb, mint a férfi, megállt a
    pasas mögött, felágaskodva áthajolt válla fölött. A férfi eldobta a könyvet,
    megfordult, és zaftosan szájon csókolta a lányt. Elfordultam. Aztán láttan, épp
    mellettem mennek el, mindkettő arcán mosoly, a férfién már-már vigyorrá
    dagadva. Valami olyasmit olvastam ki belőle, hogy akkor most a két térdet,
    a két combot, ezt a lányt fogja felütni, és láttam a tekintetén, hogy pontosan
    így, ezekkel a szavakkal mondja magában: beletemetkezem az olvasásba. Egymást
    átkarolva loholtak a Váci utca felé. Én ettől kezdve jóideig, aznap véges
    végig, könyveket nézegetve, fel-felütve, azt a szót ismételgettem: könyvpina.
    (L.Zs.)
  Azonosítás (2)[64](97/6/15.)
  Be kell fizetni a
    júniusi gázszámlát. Nézem, van egy olyan rovat, hogy „Befizetőazonosító“.
    Oda be van gépelve egy huszonnégy jegyű szám. Ilyen sokan lennénk gázfogyasztók?
    (Sz.F.)
  A SÜTŐ [65](97/6/18.)
  Amikor az Éneklő Borznak A SÜTŐ című száma
    elhangzott, a sok kamera- és lámpaállványtól alig lehetett mozogni, és a
    rögzített anyagot még aznap este felvitték a nagy írónak. Most az Éneklő
    Borznak kérnie kellene az író születésnapján megtartott est kazettáit. (L.Zs.)
  (...)