Látó
Szépirodalmi folyóirat

    folyóiratok   » Látó - szépirodalmi folyóirat
  szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 2000. február, XI. évfolyam, 2. szám »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 
Untitled Document SZEMLE

Harald Roth: Kleine Geschichte Siebenbürgens

(Erdély rövid története). Böhlau Verlag, Köln, 1996.

A magyar olvasó talán fenntartásokkal veszi kezébe Erdélynek egy szász által írott történetét: Kellõ súlyt és értékelést kapnak-e Erdély történetének magyar vonatkozásai? - Nem árt-e a mû tárgyilagosságának, hogy a szász-magyar viszony nem mindig volt felhõtlen, és hogy a szászoknak érthetõ ellenérzései is lehettek a magyarokkal szemben? - Nem sérelmezhetõk-e magyar szempontból a munkának a románok eredetével és magyar vonatkozású ténykedésével kapcsolatos pozíciói?
Nos, semmi ilyesmitõl nem kell tartani. Nagy felkészültségrõl tanúskodó és igen tárgyilagos munkát írt Harald Roth, aki a Németországba visszatelepült szászság kulturális és tudományos központjában, Gundelheimban az Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde (Erdélyi Népismereti Munkaközösség) kutató- és dokumentációs központjának vezetõje. Itt jól felszerelt könyv- és okmánytár fogadja a kutató vendégeket. Rendszeresen tartanak tudományos tanácskozásokat, folyóiratot szerkesztenek - mindezt német, román és magyar tudósok részvételével. Kiadványaik természetesen német nyelvûek, de rendszerint találunk bennük hosszabb magyar és román részleteket is. Roth elöljáróban négy személynek mond tanácsaiért köszönetet, az egyik közülük K. Lengyel Zsolt, a müncheni Magyar Intézet tudományos munkatársa.
A szerzõ szándéka, hogy Erdélyt mint a kultúrák metszõpontján elhelyezkedõ multietnikus térséget és mégis mint sokrétû egészet mutassa be. Az álláspontok szintetizálására, az "igazságok" relativitásának bemutatására törekszik, lemond arról az igényrõl, hogy megtalálja a végsõ "történelmi igazságot". A német olvasónak nem utolsósorban azt kívánja megmutatni, hogy e föld egy széles körben elterjedt véleménnyel ellentétben minden egyéb volt, csak nem tiszta német települési terület.
Ez a bevezetõ áttekintésnek szánt munka sikeresen valósítja meg e célkitûzéseket. Igen sokrétû anyagot sûrít össze, és ugyanakkor mindvégig olvasmányos. A földrajzi áttekintés után következik Erdély történelme a következõ hat fejezet szerint: Ókor és népvándorlás, Erdély a középkori magyar királyságban, mint autonóm fejedelemség, mint a Habsburg monarchia tartománya, az osztrák-magyar dualizmus kora és végül: Erdély Románia részeként. A mû az erdélyi németség szerepét részletesen, de mértéket tartva tárgyalja, és általában is mind terjedelem, mind hangvétel tekintetében mindig arányt tart. Kimondatlanul is arra törekszik, hogy az olvasóval annak hovatartozásától és értékrendjétõl függetlenül megismertesse és megérteni segítse munkája bonyolult tárgyát, növelje a rokonszenvet e szép régió iránt. A szerzõ higgadtan és tárgyilagosan ír viharos idõszakokról és vitatott kérdésekrõl is, legyen szó a dák-román eredet kérdésérõl, a 19. század óta felerõsödött nacionalizmusokról, a trianoni uralomváltásról vagy a Ceauºescu-éra és a szászság megfogyatkozásának keserves évtizedeirõl. A munka eseménytörténeti része az 1989-et követõ évekre való kitekintéssel zárul. Az utolsó fejezetben Harald Roth az Erdély-kutatás állását ismerteti.
A kötet zárórésze a tartalmas függelék: a kötet felépítésének megfelelõen tagolt, bõ és jól kommentált irodalomjegyzék, az uralkodók táblázata 1001-tõl 1990ig, azaz Szent Istvántól Ion Iliescuig. Az országrész történelméhez híven egyes idõszakokban egymással párhuzamos idõrendi oszlopokban két, illetve három uralkodó - így a török hódoltság korában, de 1918-1920 között is - van feltüntetve. Erdély bonyolult történelmi-hatalmi erõviszonyait a szerzõ leleményes szerkesztéssel ábrázolja táblázatban. Ezt követi az idõrendi áttekintés, a legfontosabb fogalmak, a szereplõ személyiségek és a helységnevek - háromnyelvû - mutatója. A kötetet négy térkép és számos jellegzetes és hangulatos - köztük igen sok magyar vonatkozású - illusztráció egészíti ki.
Sok magyar olvasót kívánunk e munkának mind tartalmára, mind szemléletmódjára való tekintettel. Roth németekhez intézett figyelmeztetését magunk is megszívlelhetjük: Erdélyben nem csak magyarok éltek és élnek. Hasonló meggondolással sok román olvasót is kívánunk a mûnek.
Utóirat. Sok magyar olvasót kívánó megjegyzésünk hamarabb beteljesülhet, mintsem e sorok írásakor reméltük: postára adásuk után a recenzens a (Majna-) Frankfurti Könyvvásárra utazott, ahol a legfrissebb újdonságok között nagy örömmel fedezte fel e munka magyar fordítását. Harald Roth mûvét a heidelbergi Hajdu Farkas-Zoltán fordította magyarra Kis Erdély-történet címmel. A Pallas Akadémia adta ki Csíkszeredában, 1999-ben, a Nobile Officium sorozatban. A könyv felépítése azonos a német eredetiével, csak az illusztrációk mások, de ezek is ugyancsak tetszetõsek. Új még az is, hogy a fent már említett K. Lengyel Zsolt utószót írt a magyar kiadáshoz.

BALLA BÁLINT
kapcsolódók
  » Látó szépirodalmi folyóirat honlapja
 
további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet

 
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék