Látó - szépirodalmi folyóirat

összes lapszám » 1991. november, II. évfolyam, 11. szám »


SzijJ Ferenc

Szijj Ferenc
Négyzetek
1
A szükség idegen testhez kényszerített –
szörnyű arca elém került –
csak testekre vágyom – egyetlen arcra –
minden testet elfeledni. A kezdet
és a vég lassú gépezete. Különös
véletlenek között a hármasságok,
a négyességek és a többi folytonosság.
Az ismétlődésre bomlott idő.
2
Megérinteni, és az érintést rögtön
elmondani, megütni, és az ütést
rögtön elmondani, beszélni hozzá,
és a beszélést rögtön elmondani,
nehogy beléje költözve enyém legyen
az érintés, az ütés és a beszélés,
hanem maradjak külön, és legyen
az elmondás mégis érthetetlen.
3
El tudom képzelni egy idegen nő
futó pillantását, amely később esetleg
több órán keresztül visszatart attól,
hogy a legszörnyűbb dolgokat megtegyem.
Egészen könnyű lesz az elbeszélés
a szenvedésről árulkodó szavakkal
(amíg be nem következik, amire
várok, nem szabad mást csinálnom.)
 
4
Bezárkóztunk a szenvedély fényes kamrájába,
és kinyújtottuk a kulcsot a sötét ablakon.
Nem tudjuk, ki vette el és hallgatózott
és leskelődött aztán vakon és süketen,
mintha hozzátehetne valamit a kimért időhöz.
Elült a szól, és megfogyatkoztak a felhők;
a lombok között egy kis mozdulás csillagokat
lebbentett félre.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék