Király László
Grand Hotel Balkán
Láz
Apró kortyokban érkezik a bánat
Végül elborít téged engem
Kiüríti az üres házat
Míg e sanyarú nótát zengem
Elfogy a gőg és nincs alázat
S lobogó szó - fennen lengjen
Kék savas zápor áztat
Szürke tulipán fekete csendben
Fehér krizantém űzi a lázat
Eskü kötelez menekednem
Hitem semmit se magyarázhat
Hogy el ne borítson engem s engem
2000. május 5.
A sétatéri rém
A piros-sárga-kék padon
Itt lenn a sétatéren
A szemétdomb-zenét hallgatom
Félig álomban ébren
Valaki csurdén távozott
Vagy ruhát rabolt vélem
Erőszakolt és átkozott
Nyáron volt ez tán télen
A piros-sárga-kék padon
Itt lenn a sétatéren
A vodkásüveg-vallomás
Itt lenn a sétatéren
A piros-sárga-kék padon
Ő járhatott itt senki más
Jeges gesztenye-havazás
Cipője fekete vérben
Ki lehetett ki érti már s
Meg nem tudom se érem
A piros-sárga-kék padon
Megölte vámpír hajadon
Itt lenn a sétatéren
Tanúságom csak sorra sor
Ezred-előn és -végen
Gyilkos gyanúm is elsodor
Minden nyomot s villogva morDul a felhő az égen
Kiderítjük ha élhetünk
Kié a terv az érdem
Késes ocsmány ki életünk
Látni szeretné térden
A piros-sárga-kék padon
Itt lenn a sétatéren
A Rainbow az Szivárvány
Kocsma előterében
2000. május 15.
Hová mégy
Hová merre azzal a fekete gitárral
Lorcai cigány tűzzel
Fogadlak izgató piaccal bazárral
Fűre húzó fáradtságom űzd el
Vonatfütty ágyúszó riadó test ébreszt
Rejtező szerelem halál a Bükkben
Megtérnék bárminek csak feledném ezt
Egymásba tévedve tévelygünk hűtlen
Készülj semleges robbantásra
Színtelen mosolygó öldöklésre
Isten bocsát meg égbe lop a hársfa
Minek a nyelv a sors bús öltögetése
A vér úgyis kitör fortyog és a csont
Tőrként dolgozik míg a test kitárul
Darabokra egyesít egységbe bont
Erre! azzal rímtelen gitárral
2000. május 15.
Alpok utca 13
Mostmár ölni is tudtam volna
Nem hagy aludni az Alpok utca 3
Harmincöt éve megállt egy óra
Házkutatók dögszaga almavirágon
Szerelmeink s a padlásszoba-ország
Vacogni reszketni illett volna
Zsebükben fényes... jövőnket hozták
Szemetet verset egybe kotorva
Besúgóink a derék magyarok
Mégsem írták meg soha verseinket
Mennyit ért beszari buzi szavuk ott
S a fenyegetés mely csupán jóra intett
Lám itt a májusi reggeli nóta
Ők hány-nak(-torognak) temetőkben
Tisztán ölni is tudnék azóta
Tudják - és szöknek egyre többen
Embernek állatnak élni a dolga
Égben seholban az Alpok utca 3
Toporzék tested szóba csomagolva
S színes dögszag az almavirágon
2000. május 14.