Kiss Zsuzsanna
Nyerskoszt
na és kit terhel, hogy csak jött és tovagyűrűzött
a vágy? ab ovo szabad de jure neki (és nem
nekem, neked) szállni, mint a gondolat, vedd észre
magad, a vád alatt, lehetne csüggni röhejes
analógián: mint csizmatalp alá taposott
bogár, mert a fájdalom ízléstelen ugyebár –
de ne tessék, egy jó stílusú átlag...polgár nem
nyiszitel bizonytalan ügyek, sem fergeteges
szerelmek konok köldökzsinórján, mire jó a
lazaság, ha abba is belefulladunk? saját
mondatainkba, lépéseinkbe, csókjainkba,
eltemetnek boldog bazárok, nyakigláb nyárfák.