LĂĄtĂł -
szĂŠpirodalmi folyĂłirat
Ăśsszes lapszĂĄm » 1994. februĂĄr, V. ĂŠvfolyam, 2. szĂĄm »
KIS LĂRAI ANTOLĂGIA
A szeretet vĂĄndora
JĂŠkely ZoltĂĄn olyan kĂśltĹ, akinek verseihez fĂślĂśsleges a lĂĄbjegyzet. Ĺ maga
minĹsĂtette lĂrĂĄjĂĄt ĂŠletrajzi szerkezetĹąnek, folyamatos ĂŠnregĂŠnynek. Vagyis
tiszta kĂśltĂŠszetnek, amely a pontszerĹąsĂŠg tiszteletben tartĂĄsĂĄval egy jĂłl
kivehetĹ vonalat kĂśvet. Ez utĂłbbi termĂŠszetesen nem JĂŠkely-mondat; tĹle ugyanis
tĂĄvol ĂĄllt minden teoretizĂĄlĂĄs, doktrinĂŠrsĂŠg. KĂśltĹ volt, Ăgy egyszerĹąen.
SzĂźletett kĂśltĹ. Aki â rĂĄadĂĄsul? â beleszĂźletett a kĂśltĂŠszetbe. Apja, Ăprily
Lajos, a legtranszilvĂĄnabb kĂśltĹk egyike, a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti hĂres
erdĂŠlyi triĂĄszbĂłl (RemĂŠnyik SĂĄndorral ĂŠs Tompa LĂĄszlĂłval), nyilvĂĄn irodalmi
lĂŠgkĂśrt vitt otthonaiba, Nagyenyedre, KolozsvĂĄrra, Budapestre, illetve
SzentgyĂśrgypusztĂĄra. De JĂŠkelynek ez sem ĂĄrtott meg. Sem Ăşgy, hogy apja
ĂĄrnyĂŠkĂĄban nĹjĂśn fel, sem Ăşgy (erre is volt, van pĂŠlda a magyar irodalomtĂśrtĂŠnetben),
hogy tudatosan tĂĄvolodjon, forduljon szembe a hazulrĂłl hozott
irodalomszemlĂŠlettel.
A kĂśltĹ JĂŠkely ĂśnregĂŠnye termĂŠszetesen kezdĹdik Ăprilyval â a mindent befogadni
akarĂł termĂŠszetszeretettel s a hagyomĂĄnyok tiszteletĂŠvel, ez azonban nem kĂśti
gĂşzsba. A magyar mĹąvelĹdĂŠs ĂŠvszĂĄzadait nem a gĂśrĂśgĂśk, a latinok vagy a modern
franciĂĄk, olaszok ellenĂŠre ĂŠli meg, a rĂŠgi ĂŠs Ăşj nem ĂźtkĂśzik benne: SzĂŠchenyi
IstvĂĄn megfĂŠr DantĂŠval ĂŠs GoethĂŠvel, Calderon Alfred Jarryval, a ma
reneszĂĄnszĂĄt ĂŠlĹ ĂbĂź kirĂĄly szerzĹjĂŠvel. S a legnagyobbak kĂśzelsĂŠgĂŠben
is ĂśnmagĂĄt ĂŠli, ĂŠpĂti. Ami, gondolom, Ăşgy volt, Ăşgy maradt lehetsĂŠges (hiszen
mĂŠg Babitsnak is mennyi gondot okozott!), hogy a PetĹfiĂŠvel vagy a BurnsĂŠvel
hasonlĂthatĂł ĂŠletszeretet tĂśltĂśtte el Ăłs ĂŠletformĂĄjĂĄvĂĄ tudta tenni a verset.
Ăgy kell ĂŠrteni lĂrĂĄja ĂŠletrajzi szerkezetĂŠt, a rejtĹzkĂśdĂŠst nem ismerĹ
vallomĂĄst.
Azt mernĂŠm mondani, hogy kĂśltĂŠszete fĹ mĹąformĂĄjĂĄt, az elĂŠgiĂĄi is apjĂĄnak
kĂśszĂśnheti. Ăm nem feltĂŠtlenĂźl Ăprilynak, a lĂrikusnak, hanem a helyĂŠt keresĹ
csalĂĄdfĹnek, aki a jobbat, legalĂĄbbis a biztosabbat cĂŠlozva meg, a gyermek
JĂŠkelyt a legĂŠrzĂŠkenyebb ĂŠletkorban Ăşj meg Ăşj helyzet elĂŠ ĂĄllĂtotta, a
beilleszkedĂŠs megĂşjulĂł prĂłbĂĄit mĂŠrte rĂĄ. De az elszakadni nem tudĂĄs, illetve
nem akarĂĄs ĂŠrzĂŠsĂŠt is â vagyis a frusztrĂĄcióÊt (modern kifejezĂŠssel ez a neve,
errĹl van szĂł!), szelĂdebb irodalmisĂĄggal: az elĂŠgiĂĄĂŠt. Amit aztĂĄn a sajĂĄt
ĂştjĂĄt jĂĄrĂł ĂrĂł megtetĂŠz a maga vĂĄlasztĂĄsaival, sĹąrĹą utazĂĄsaival (ErdĂŠlybe,
ItĂĄliĂĄba, Franciahonba), vissza- ĂŠs Ăşjra visszatelepedĂŠseivel â fĹkĂŠnt
pedig a napokba, ĂłrĂĄkba, percekbe sĹąrĂtett ingajĂĄrataival otthonai kĂśzĂśtt.
Holott egyetlen igazi otthona volt. ErdĂŠly KĂśltĂŠszetĂŠnek ez a haza, kertje,
sĂrkertje â innen nincs szabadulĂĄsa. JĂŠkely ZoltĂĄn pontos, megbĂzhatĂł
monogrĂĄfusa, PomogĂĄts BĂŠla egyetlen dologban tĂŠved kismonogrĂĄfiĂĄjĂĄban: amikor
kĂśnyve egyik fejezetcĂmĂŠben âKĂśzjĂĄtĂŠk KolozsvĂĄronâ-t emleget. Nem, a tĂśbbi volt
a kĂśzjĂĄtĂŠk (szemĂŠlyesen is tanĂşsĂthatom, de ennĂŠl lĂŠnyegesebb az ĂŠletmĹą
tanĂşsĂĄgtĂŠtele), fĂźggetlenĂźl attĂłl, hogy ĂŠlete 69 ĂŠvĂŠbĹl hĂĄnyat tĂśltĂśtt a
Szamos, a Maros, a Kalota (vagy a Duna) mentĂŠn.
Igen, JĂŠkely a legerdĂŠlyibb kĂśltĹnk â noha nem transzilvanista.
HagyomĂĄnyĹrzĹkĂŠnt a modernek kĂśzĂŠ tartozik, a filozofĂĄlĂł modernek kĂśzĂŠ, akinek
szĂĄmĂĄra a lĂŠt itt-lĂŠtet jelent, mikĂśzben EurĂłpĂĄban ĂŠs vilĂĄgkultĂşrĂĄban
gondolkodik. A marosszentimrei reformĂĄtus templom tizenegy zsoltĂĄrĂŠneklĹje s a
velencei Szent MĂĄrk tĂŠr ĂŠpĂtĂŠszeti pompĂĄja, RĂłma vagy PĂĄrizs ĂŠjszakĂĄja nem
vĂĄlaszthatĂł szĂŠt ebben a poĂŠzisben, mint ahogy a tragĂŠdiĂĄkkal valĂł egyĂźttĂŠlĂŠs
sem ĂŠbren ĂŠs ĂĄlomban s a szĂźntelenĂźl megĂşjulĂł vĂĄgy, a jĂşliusi csillagszĂĄmlĂĄlĂł
ĂŠjjelek hangulata. Van-e erdĂŠlyibb ĂŠrzĂŠs, magatartĂĄs, mint a provincia
tudomĂĄsul vĂŠtele s a kitĂśrni akarĂĄs belĹle? A hĹąsĂŠg ĂŠs hĹątlensĂŠg megszakĂtatlan
birkĂłzĂĄsa? Ami â ApĂĄczai vagy JĂŠkely mĂłdjĂĄn â mĂŠgiscsak a hĹąsĂŠg gyĹzelmĂŠvel
zĂĄrul.
JĂŠkely ZoltĂĄnt, huszonkĂŠt esztendĹvel egy budapesti kĂłrhĂĄzban (ĂĄgyban, pĂĄrnĂĄk
kĂśzt) bekĂśvetkezett halĂĄla utĂĄn, nyugodtan visszahonosĂthatjuk. Erre vĂĄrt egĂŠsz
ĂŠletĂŠben. Ez a visszahonosĂtĂĄs termĂŠszetesen nem jelenti magyar irodalmi
polgĂĄrsĂĄgĂĄnak ĂŠs eurĂłpai, azaz vilĂĄgĂştlevelĂŠnek visszavonĂĄsĂĄt.
(A tĂśbbi rĂŠszletkĂŠrdĂŠs, valĂłban a lĂĄbjegyzetekbe tartozik.)
KĂNTOR LAJOS