LĂĄtĂł -
szĂŠpirodalmi folyĂłirat
Ăśsszes lapszĂĄm » 1994. mĂĄrcius, V. ĂŠvfolyam, 3. szĂĄm »
William Shakespeare â John Fletcher
A KĂT NEMES ROKON
SzĂnmĹą Ăśt felvonĂĄsban
SzemĂŠlyek
THESEUS, AthĂŠn hercege
HIPPOLYTA, amazon kirĂĄlynĹ, kĂŠsĹbb Theseus felesĂŠge
EMILIA, a hĂşga
PIRITHOUS, Theseus barĂĄtja
PALAMON, ARCITES, a kĂŠt nemes rokon, thĂŠbai unokatestvĂŠrek
HYMEN, a hĂĄzassĂĄg istene
EGY FIĂ
ARTESIUS, athĂŠni katona
HĂROM KIRĂLYNĂ, a ThĂŠba ostroma alatt megolt kirĂĄlyok Ăśzvegyei
VALERIUS, thĂŠbai
HEROLD
KOMORNA, Emilia cselĂŠdje
EGY NEMES
HĂRNĂKĂK
HAT LOVAG, Palamon ĂŠs Arcites segĂŠdei
EGY SZOLGA
BĂRTĂNĹR Theseus tĂśmlĂścĂŠben
A BĂRTĂNĹR LĂNYA
A BĂRTĂNĹR LĂNYĂNAK KĂRĹJE
A BĂRTĂNĹR KĂT BARĂTJA
A BĂRTĂNĹR FIVĂRE
ORVOS
HAT PARASZT, egyikĂźk pĂĄviĂĄnnak ĂśltĂśzve
TANĂTĂ
NELL ĂŠs nĂŠgy mĂĄs parasztlĂĄny
DOBOS
A ProlĂłgus ĂŠs EpilĂłgus elĹadĂłja
NimfĂĄk, kĂsĂŠrĹk, parasztok, koszorĂş-hordozĂłk, vadĂĄszok, szĂźzek, hĂłhĂŠr, katonai
ĹrsĂŠg
(SzĂnhely: I. 2. ĂŠs I. 4. ThĂŠbĂĄban. illetve ThĂŠba mellett, I. 5.
meghatĂĄrozatlan; egyĂŠbkĂŠnt AthĂŠn kĂśzelĂŠben)
PROLĂGUS
Ăj szĂnmĹą s szĹązlĂĄny kĂśzeli rokon,
Keresik ĂŠs fizetnek vastagon
MindkettĹĂŠrt, ha csinos. A remek
Darab â mely nĂĄsznapjĂĄn pirul s remeg
TisztessĂŠgĂŠĂŠrt â olyan mint a lĂĄny,
Ki eskĂźvĹ s nĂĄszĂŠjszaka utĂĄn
MĂŠg csupa fĂŠlsz, s tartĂłzkodĂĄsa inkĂĄbb
SzĂźzet mutat, mint szorgos fĂŠrji munkĂĄt.
Ilyen legyen darabunk, mert nemes
Atya nemzette, tanult, hĂrneves
PoĂŠta; nem jĂĄrt ily kĂśltĹ-csoda
A Po s az ezĂźst Trent kĂśzĂśtt soha.
Chaucer mesĂŠlte e histĂłriĂĄt,
Ăs fennmarad, mĂg a vilĂĄg vilĂĄg.
Ha szĂŠpsĂŠgĂŠbĹl elvesztegetĂźnk,
S elsĹ hangkĂŠnt fĂźttyĂśt hall gyermekĂźnk,
Megfordul Ĺ sĂrjĂĄban, s fĂślfelel
A fĂśld alĂłl: âFĂşjjĂĄtok rĂłlam el
E hitvĂĄny pelyvĂĄt, mely beszennyezi
BabĂŠrom, s mĹąvem gyatrĂĄbbĂĄ teszi
Robin HoodnĂĄl!â FĂŠlnĂźnk ettĹl van ok,
Mert itt a becsvĂĄgy hasztalan dolog:
Ĺ hozzĂĄ Ăşgyse fĂśl nem ĂŠrhetĂźnk.
GyengĂŠk vagyunk, kifogy lĂŠlegzetĂźnk
E mĂŠly vĂzben, hĂĄt nyĂşjtsatok kezet,
Hogy partot ĂŠrhessĂźnk, segĂtsetek
JĂł rĂŠvbe; amit lĂĄttok most, csekĂŠly
ĂrtĂŠk mĹąvĂŠhez kĂŠpest, ĂĄm megĂŠr
KĂŠt ĂłrĂĄt tĂĄn. Hagyjuk nyugodni Ĺt:
Tapsoljatok. Ha egy kevĂŠs idĹt
Ki nem hĂşzunk, hogy kĂĄrunkbĂłl magunk
KimentsĂźk, vĂŠgkĂŠpp elbĂşcsĂşzhatunk.
HarsonĂĄk. El.
ELSĹ FELVONĂS
1. SZĂN
Zene. JĂśn Hymen ĂŠgĹ fĂĄklyĂĄval; elĹtte fehĂŠrbe ĂśltĂśzĂśtt fiĂş ĂŠnekel virĂĄgot
szĂłrva; Hymen utĂĄn dĂşs fĂźrtĹą nimfa hoz bĂşzakĂśteget, majd Theseus jĂśn kĂŠt nimfa
kĂśzĂśtt, akik lejĂźkĂśn bĂşzakoszorĂşt viselnek; aztĂĄn Pirithous vezeti be a
menyasszonyt, HippolytĂĄt, mig egy mĂĄsik nimfa, ugyancsak leomlĂł fĂźrtĂśkkel, koszorĂşt
tart a feje fĂślĂŠ; utĂĄna Emilia a felfogott uszĂĄllyal; vĂŠgĂźl Artesius
ĂŠs kĂsĂŠrĹk.
FIĂ (ĂŠnekel)
RĂłzsa, bĂźszke, csodaszĂŠp,
Szaga is gyĂśnyĂśrĹąsĂŠg,
Nincs rajtâ tĂśvis,
SzĹązi szekfĹą, illatos,
SzĂĄzszorszĂŠp, gyĂśngyharmatos,
DĂŠmutka, friss,
Kankalin, zsengĂŠcske tĹ,
Boldog tavaszt hirdetĹ,
HarangvirĂĄg,
KĂśkĂśrcsin, bĂślcsĹben ĂŠledt,
KĂśrĂśmvirĂĄg, sĂron ĂŠrett,
Kis szarkalĂĄb,
A TermĂŠszet valahĂĄny
SzĂŠp gyermeke itt van ĂĄm
ĂdvĂśzletĂźl.
Minden ĂŠnekes madĂĄr,
Ăgi angyal az Ăşj pĂĄr
ElĂŠ repĂźl;
De szĂĄjas kakukk, varjuraj,
BaljĂłs hollĂł, rĂşt csĂłka-faj
Itt nem dalol,
CserregĹ szarka meg nem ĂĄll,
VĂg nĂĄszhĂĄzunkba csĂşf viszĂĄly
Be nem hatol.
JĂśn hĂĄrom gyĂĄszruhĂĄs KirĂĄlynĂŠ, sĂśtĂŠt fĂĄtyollal, fejedelmi koronĂĄval. Az
ElsĹ KirĂĄlynĂŠ Theseus lĂĄba elĂŠ borul, a MĂĄsodik Hippolyta lĂĄbĂĄhoz, a Harmadik
Emilia elĂŠ
ELSĹ KIRĂLYNĂ
Az irgalom s a nemes szĂv nevĂŠben
Hallgass meg s hajts szavamra!
MĂSODIK KIRĂLYNĂ
JĂł apĂĄdĂŠrt,
S hogy szĂŠp gyereket hordjon majd a mĂŠhed,
Hallgass meg s hajts szavamra!
HARMADIK KIRĂLYNĂ
Annak szerelmĂŠĂŠrt, kit Juppiter
JelĂślt ki ĂĄgyad dĂszĂŠĂźl, s a tiszta
SzĂźzessĂŠgnek nevĂŠben, lĂŠgy szemĂŠlyĂźnk
Ăs bajunk szĂłszĂłlĂłja! Ez a jĂłtett
A vĂŠtkek kĂśnyvĂŠbĹl kitĂśrli mindazt,
Amit beĂrtĂĄl.
THESEUS
Ăllj fel, bĂşs hĂślgy.
HIPPOLYTA
Ăllj fel.
EMILIA
Nekem ne tĂŠrdelj.
NĹ, ki bajban van s megsegĂthetem,
Megnyert magĂŠnak.
THESEUS
Mit kĂŠrtek? SzĂłlj mindnyĂĄjatok helyett.
ELSĹ KIRĂLYNĂ
KirĂĄlynĂŠk volnĂĄnk, uraink elestek
ĂdĂĄz KreĂłn haragjĂĄtĂłl; a hollĂł
CsĹre tĂŠpett belĂŠjĂźk, kĂĄnya karma,
VarjĂş vĂĄjkĂĄlt hĂşsukban ThĂŠba sĂkjĂĄn.
Csontjaikat nem hagyja eltemetni,
Hamvaik ĂśsszegyĹąjteni, az undok
Tetemeket elvinni Phoebus ĂĄldott
Szeme elĹl, s a szeleket a holtak
BĹąze fertĹzi. Herceg, irgalom!
FĂśld megmentĹje, vond ki a vilĂĄgot
EligazĂtĂł kardod: add nekĂźnk holt
KirĂĄlyainkat, hadd hantoljuk el;
Ăs nagy jĂłsĂĄgodban vedd ĂŠszbe azt is,
Hogy koronĂĄs fejĂźnk szĂĄmĂĄra nincs mĂĄs
FedĂŠl, csak az, mely medvĂŠt ĂŠs oroszlĂĄnt
Ăs minden mĂĄst befed.
THESEUS
KĂŠrlek, ne tĂŠrdelj;
MegindĂtottĂĄl, s bĂĄnt, hogy ily kegyetlen
MagĂĄhoz tĂŠrded. Holt uraitok
SorsĂĄrĂłl hallottam, bĂşsĂt nagyon,
Ăs ĂśsztĂśkĂŠl, hogy ĂŠrtĂźk bosszut ĂĄlljak.
Capaneus volt kirĂĄlyod-urad; aznap,
Mikor tĂŠged nĹĂźl vett, oly idĹsen,
Mint ĂŠn vagyok most, lĂĄttam vĹlegĂŠnyed.
Mars oltĂĄrĂĄra, szĂŠp voltĂĄl te akkor,
Juno palĂĄstja sem szebb fĂźrtjeidnĂŠl,
S dĂşsabban omlĂł; bĂşzakoszorĂşd
Nem pergett s szĂĄradt el mĂŠg; Fortuna
Mosolygott rĂĄd. Hercules rokonunk â
GyengĂŠbb akkor szemednĂŠl â ott hevert
BunkĂłja mellett nemeai bĹrĂŠn,
Ernyedt izmokkal. Ă baj ĂŠs idĹ,
Vad pusztĂtĂłk, mindent hogy elemĂŠszttek!
ELSĹ KIRĂLYNĂ
Ă, remĂŠlem, egy isten,
Egy isten kegye szĂtja bĂĄtorsĂĄgod,
Az Ăśnt belĂŠd erĹt is, hogy kiĂĄllj
A bajnokunknak.
THESEUS
JĂł Ăśzvegy, ne tĂŠrdelj:
Sisakos BellonĂĄnak tartsd a tĂŠrded,
Hogy imĂĄdkozz ĂŠrtem; zavart vagyok.
Elfordul
MĂSODIK KIRĂLYNĂ
DicsĹ Hippolyta,
FĂŠlelmes amazon te, ki megĂślted
A szkĂta-agyaros kant, s oly erĹs,
Amily fehĂŠr karoddal szinte rabbĂĄ
Tetted a fĂŠrfit mĂĄr, mikor urad,
Hogy az embernek megĹrizze rangjĂĄt,
Mit TermĂŠszet osztott rĂĄ, beszorĂtott
ĂthĂĄgott korlĂĄtod mĂśgĂŠ, erĹdĂśn
S ĂŠrzelmeden egyszerre gyĹzve; harcos,
Ki irgalommal mĂŠred a szigort,
Tudom, nagyobb hatalmad van fĂślĂśtte,
Mint Ĺneki volt rajtad, a tiĂŠd most
Ereje ĂŠs szerelme is, kimondott
Szavad szolgĂĄja; hĂślgyek drĂĄga tĂźkre,
KĂŠrd Ĺt, hogy hĂĄborĂş lĂĄngjĂĄn megĂŠgve,
HĹąsĂślhessĂźnk kardjĂĄnak ĂĄrnyĂŠkĂĄban,
Esengj, hogy nyĂşjtsa ki fejĂźnk fĂślĂŠ;
SzĂłlj nĹ hangjĂĄn, akĂĄrcsak olyan asszony,
Mint itt mi hĂĄrman; sĂrj, hogy cĂŠlhoz ĂŠrj.
Add kĂślcsĂśn tĂŠrded is,
De ne ĂŠrintse hosszabban a fĂśldet,
Mint galamb rĂĄndul, ha fejĂŠt letĂŠpik;
Mondd el, ha Ĺ vĂŠres mezĹn mutatnĂĄ
FogĂĄt a napnak, vicsorĂtna holdra,
Mit tennĂŠl.
HIPPOLYTA
SzegĂŠny hĂślgy, ne mondd tovĂĄbb:
Oly szĂvesen teszem a jĂłt, amit kĂŠrsz,
Mint azt, amire indulok, s ilyen
ĂrĂśmmel mĂŠg sosem mentem. Uram
MĂŠlyen megrendĂźlt; hadd gondolja ĂĄt.
Majd szĂłlok vĂŠle.
HARMADIK KIRĂLYNĂ (EmiliĂĄhoz)
Ăn kĂŠrelmemet
JĂŠgbe foglaltam, mely hĹ bĂĄnatomtĂłl
CseppekkĂŠ olvad; ily szomorĂş formĂĄt
A mĂŠlyebb bajtĂłl Ăślt most.
EMILIA
KĂŠrlek, ĂĄllj fel;
arcodra van a bĂĄnat Ărva.
HARMADIK KIRĂLYNĂ
Ă, jaj.
Ott nem olvashatod: kĂśnnyeimen
KeresztĂźl olyan, mint rĂĄncos kavics
KristĂĄly folyĂłban. Lady, lady, sajnos.
Hogy megismerjĂźk kincseit a fĂśldnek,
Ismerni kell magjĂĄt is; ki egy aprĂł
CsellĂŠm akarja, vesse mĂŠlyre horgĂĄt,
Hogy a szĂvemben fogjon, Ă, bocsĂĄss meg!
A vĂŠgszĂźksĂŠg ĂŠlesĂt nĂŠmely elmĂŠt,
Engem bolonddĂĄ tesz.
EMILIA
Egy szĂłt se, kĂŠrlek;
Aki nem ĂŠrzi s lĂĄtja az esĹt,
Nem tudja, nedves, szĂĄraz-e. Ha festett
TĂĄblakĂŠp volnĂĄl, megvennĂŠlek egybĹl,
Hogy a halĂĄlos bĂşt is eltanuljam
Ily szĂvtĂŠpĹ ĂĄbrĂĄzolĂĄsbĂłl; ĂĄmde,
Mert ĂŠlĹ testvĂŠr vagy, nemĂźnkbeli,
BĂĄnatod olyan forrĂłn tĂśr reĂĄm,
Hogy ĂĄtsugĂĄrzik majd bĂĄtyĂĄm szivĂŠig,
S ĂĄtmelegĂti nĂŠmi szĂĄnalommal,
Legyen bĂĄr puszta kĹ. VigasztalĂłdj hĂĄt.
THESEUS
Templomba most! Szemernyit se veszĂtsĂźnk
A szent szertartĂĄsbĂłl.
ELSĹ KIRĂLYNĂ
Ez a menyegzĹ
TovĂĄbb tart majd ĂŠs szemkĂĄprĂĄztatĂłbb lesz,
Mint a kĂśnyĂśrgĂśk hĂĄborĂşja. JĂłl cseng
A vilĂĄg fĂźlĂŠben neved; ha gyorsan
Teszel, sem kapkodsz, elsĹ Ăśtleted tĂśbb
MĂĄs tĂśprengĂŠsĂŠnĂŠl, fontolgatĂĄsod
MĂĄs tettĂŠnĂŠl. Ăs Juppiterre, tetted
MĂŠg el se kezdted, s mint halon a kĂłcsag,
GyĹz mĂĄris. Gondold meg, herceg, mily ĂĄgy jut
KirĂĄlyainknak.
MĂSODIK KIRĂLYNĂ
Mily bĂşs a mienk,
Hogy nĂŠkik nincs.
HARMADIK KIRĂLYNĂ
Semmi, mi holtat illet.
Ki napvilĂĄgot unva, kĂŠs, kĂśtĂŠl,
MĂŠreg ĂĄltal, hegyfokrĂłl szĂśrny-halĂĄlt
IdĂŠz magĂĄra, annak szĂĄnalom
Port ĂŠs ĂĄrnyĂŠkot nyĂşjt.
ELSĹ KIRĂLYNĂ
De urainkat
A vizsla nap felhĂłlyagozva lĂĄtja,
BĂĄr jĂł kirĂĄlyok voltak.
THESEUS
Szentigaz,
S hogy vigasztaljalak,
SĂrba teszem holt uraitok, ĂĄmde
Kis munkĂĄm lesz KreĂłnnal.
ELSĹ KIRĂLYNĂ
S ezt a munkĂĄt
El kell vĂŠgezni nyomban.
Most formĂĄt Ăślthet; holnap mĂĄr kihĹąlt,
S hasztalan munka csak verejtĂŠkĂŠben
Leli dĂjĂĄt; most biztos ĂśnmagĂĄban,
Nem sejti, hogy hatalmad elĹtt ĂĄllunk,
S jĂĄmbor kĂŠrĂŠsĂźnket mossuk szemĂźnkben,
Hogy vilĂĄgos legyen.
MĂSODIK KIRĂLYNĂ
Leverheted most
GyĹzelmi mĂĄmorĂĄban.
HARMADIK KIRĂLYNĂ
Serege
Csak zabĂĄl ĂŠs henyĂŠl.
THESEUS
Artesius,
Te tudod legjobban kivĂĄlogatni
E vĂĄllalathoz a legjobbakat,
S hogy mily lĂŠtszĂĄm szĂźksĂŠges; vidd magaddal
Mindazt, mi kell, amĂg mi vĂŠgrehajtjuk
Nagy tettĂźnk, mely ĂşjjĂĄteremti sorsunk
A nĂĄszban.
ELSĹ KIRĂLYNĂ
Asszonyok, fogjunk kezet.
BĂş Ăśzvegyei leszĂźnk: elodĂĄzĂĄs
Ăhen veszĹ remĂŠny csak.
A KIRĂLYNĂK
Ăg veled.
MĂSODIK KIRĂLYNĂ
Rosszkor jĂśttĂźnk â de hogy vĂĄlassza bĂĄnat,
Mint kĂnoktĂłl megkĂmĂŠlt ĂŠsz, a kellĹ
IdĹt kĂŠrelmĂŠhez?
THESEUS
JĂł asszonyok,
SzolgĂĄlat az, ahova indulok,
Nagyobb bĂĄrmely csatĂĄnĂĄl, fontosabb
SzĂĄmomra mindennĂŠl, mit tettem eddig
S mĂŠg tehetek
ELSĹ KIRĂLYNĂ
MĂŠg inkĂĄbb arra vall ez:
PĂśrĂźnkkel nem sokat tĂśrĹdsz, ha karja,
Mely Juppitert elvonnĂĄ istenek
KĂśrĂŠbĹl, cinkos holdfĂŠnynĂŠl Ăślel;
Ă, ha cseresznye-pĂĄrja ĂŠdesen
Inyenc ajkadra hull, jut-ĂŠ eszedbe
A rothadĂł kirĂĄly, kĂśnnyes kirĂĄlynĂŠ,
Gondolsz azzal, mit nem ĂŠrzel: mi bĂrnĂĄ
RĂĄ Marsot, hogy dobjĂĄt elvesse? Ă,
Egy ĂŠjt tĂślts csak vele, ĂŠs minden Ăłra
SzĂĄzannyira szed tĹled tĂşszt, egyĂŠbre
Nem is emlĂŠkszel, mint amit e tor
KĂnĂĄl Ănyednek.
HIPPOLYTA (letĂŠrdel)
Nem valĂłszĂnĹą,
Hogy ily feledĂŠkeny lĂŠgy, s kedvem ellen
KĂŠrlek, hisz ez fokozza csak a vĂĄgyat,
De ha ĂŠn el nem ĂĄllok ĂśrĂśmĂśmtĹl,
Hogy orvosoljam bajuk, mely azonnal
GyĂłgyĂrt kĂvĂĄn, fejemre vonhatom
NeheztelĂŠsĂźket. EzĂŠrt, uram,
PrĂłbĂĄt kell tennem most kĂŠrĂŠseimmel,
Hihetem-e, hogy hatnak nĂŠmikĂŠpp,
Vagy erejĂźket mondjam semminek:
Halaszd el azt, amire kĂŠszĂźlĹdĂźnk,
Ăs Ăślts pĂĄncĂŠlt szĂved fĂślĂŠ, e mellre,
Mely engem illet, ĂĄm szolgĂĄlja most
E szegĂŠny kirĂĄlynĹket.
A KIRĂLYNĂK (EmiliĂĄhoz)
Ă, segĂts!
ĂgyĂźnk a tĂŠrdedĂŠrt kiĂĄlt.
EMILIA (letĂŠrdel)
Ha nem
TeljesĂted testvĂŠrem ĂłhajĂĄt,
Oly hĂŠvvel s oly sietve, ahogy Ĺ
KĂśnyĂśrĂśg ĂŠrte, nem merek ezentĂşl
Semmit sem kĂŠrni tĹled, ĂŠs soha-
Sem fĂŠrjhez menni.
THESEUS
KĂŠrlek, ĂĄlljatok fel.
Magam esengek mĂĄr, hogy megtegyem
Azt, amiĂŠrt tĂŠrdeltek.
A nĹk mind felĂĄllnak
Pirithous,
Vezesd arĂĄm; menj, kĂŠrd az istenektĹl
GyĹzelmes visszatĂŠrtem; ne mulassz el
A szertartĂĄson semmit sem. KirĂĄlynĂŠk,
Ti velem jĂśsztĂśk. (Atesiushoz) Amint mondtam, indulj,
Majd Aulis partjain csatlakozol
A hadra kelt sereggel, ott legyen
Fele nagyobb vĂĄllalkozĂĄsra szĂĄnt
Csapatainknak. (HippolytĂĄhoz) SzĂłra nincs idĹ,
E csĂłk pecsĂŠtjĂŠt nyomom ajkaidra;
MegcsĂłkolja
Ădes: ez legyen foglalĂłm. â Eredj,
LĂĄssam, hogy elmentĂŠl.
A menyegzĹi menet elindul a templom felĂŠ
Ăg veled, bĂĄjos hĂşgom. Pirithous,
Te Ĺrizd az Ăźnnep fĂŠnyĂŠt.
PIRITHOUS
Uram,
Ăn veled tartok; a dĂszĂźnnepĂŠly
VĂĄrhat, mĂg visszatĂŠrsz.
THESEUS
Kuzin,
Ki ne mozdulj AthĂŠnbĹl. VisszatĂŠrĂźnk,
MielĹtt az ĂźnnepsĂŠg vĂŠget ĂŠrne;
HĂĄt meg ne csorbĂtsd. Ăg mindnyĂĄjatokkal.
A menet el
ELSĹ KIRĂLYNĂ
Igazolod, amit rĂłlad beszĂŠlnek.
MĂSODIK KIRĂLYNĂ
Ăs Marsszal egyenlĹ isten leszel.
HARMADIK KIRĂLYNĂ
Ha nem nagyobb, mert
HalandĂłkĂŠnt alĂĄveted az ĂŠrzĂŠst
Az isten-becsĂźletnek, amĂg Ĺk
NyĂśgik uralmĂĄt.
THESEUS
Emberek vagyunk,
Ăgy kell tennĂźnk: ĂŠrzĂŠkek rabjakĂŠnt
Ember nevĂźnk elvesztjĂźk. Fel a fejjel,
HĂślgyek: megyĂźnk vigaszt szerezni nektek.
HarsonĂĄk. Mind el
2. SZĂN
JĂśn Palamon ĂŠs Arcites
ARCITES
Palamon kuzin, drĂĄgĂĄbb szeretet,
Mint vĂŠr szerint, ki mĂŠg nem csontosodtĂĄl
Meg vĂŠtkekben, jĂśjj, hagyjuk e! e ThĂŠbĂĄt
Ăs kĂsĂŠrtĂŠseit, amĂg be nem
Mocskoltuk ifjĂşsĂĄgunk;
Az ĂśnmĂŠrsĂŠklet szĂŠgyen itt, mint mĂĄshol
Az ĂĄllhatatlansĂĄg; ĂĄr ellen Ăşszni
Annyi, mint elmerĂźlni, vagy hiĂĄba
KĂźszkĂśdni; ha az ĂĄr sodrĂĄt kĂśvetjĂźk,
ĂrvĂŠnybe visz, s mi forgunk benne vagy
Megfulladunk; ha ĂĄtvergĹdĂźnk rajta,
Csak hitvĂĄny ĂŠletet nyerĂźnk.
PALAMON
TanĂĄcsod
PĂŠldĂĄt sugall. Mily furcsa roncsokat
FigyelhettĂźnk meg iskolĂĄs korunktĂłl,
ThĂŠbĂĄban jĂĄrva? Sebhely s Ăłcska condra
A bĂĄtor hadfi osztĂĄlyrĂŠsze, ki
TisztessĂŠgrĹl s aranyrĂłl ĂĄlmodott,
S kivĂvta bĂĄr, nem kapta meg, kijĂĄtssza
A bĂŠke, melyĂŠrt kĂźzdĂśtt; mĂŠg ki ĂĄldoz
Mars megcsĂşfolt oltĂĄrĂĄn? SzĂvem vĂŠrzik,
Ha ilyent lĂĄtok, s kĂvĂĄnom, JunĂłban
TĂĄmadjon fel fĂŠltĂŠkenysĂŠge, adjon
MunkĂĄt a katonĂĄnak, mert a bĂŠke
Kisemmizi, hallgasson jĂł szivĂŠre
IsmĂŠt, amely most kĂmĂŠletlenebb,
Mint hĂĄborĂş lehetne.
ARCITES
Nem vagy ĂŠsznĂŠl?
Nem lĂĄtsz mĂĄs roncsot, mint a katonĂĄt,
A thĂŠbai utcĂĄkon? Ăgy beszĂŠltĂŠl,
Mint aki sok bajjal talĂĄlkozott:
Nem lĂĄttĂĄl mĂĄst, ki szĂĄnalomra indĂt,
Csak a mellĹzĂśtt katonĂĄt?
PALAMON
Igen,
SzĂĄnok minden nyomort, de mĂŠgis azt
LeginkĂĄbb, mely tisztes kĂśntĂśsben izzad,
Ăs jĂŠggel fizetik ki.
ARCITES
Ăm nem errĹl
Akartam szĂłlni; erĂŠny ez, ThĂŠbĂĄban
Nem tisztelik. Ăn ThĂŠbĂĄrĂłl beszĂŠltem.
Ha becsĂźletĂźnk Ăłvjuk, mily veszĂŠlyes
Itt lennĂźnk, ahol mindenfajta rossz
A jĂł kĂŠpĂŠben jĂĄr, minden mi jĂłnak
TĹąnik, rossz; hogyha nem vĂĄlunk olyannĂĄ
Mi is, mint Ĺk, idegenek leszĂźnk,
S ha igen, szĂśrnyek.
PALAMON
Hatalmunkban ĂĄll â
Ha nem majom-leckĂŠn ĂŠlĂźnk â magunknak
Megszabni viselkedĂŠsĂźnk. MiĂŠrt
UtĂĄnoznĂĄm mĂĄs jĂĄrĂĄsĂĄt, holott
BĂzom magamban, vagy miĂŠrt szeressem
MĂĄs beszĂŠdmĂłdjĂĄt, mikor az enyĂŠmmel
MegĂŠrtenek â mĂŠg jĂłl is jĂĄrhatok
Ĺszinte szĂłval? Ări kĂśtelessĂŠg
MĂŠrt kĂŠnyszerĂtne, hogy kĂśvessem azt,
Ki szabĂłjĂĄt kĂśveti, mĂgnem vĂŠgĂźl
Az ĂźldĂśzi majd Ĺt? Mit ĂŠrdekel,
MĂŠrt rossz kedvĹą borbĂŠlyom s vele egyĂźtt
SzegĂŠny ĂĄllam, merthogy nem nyesegette
Ily aranyifjĂş tĂźkrĂŠhez? Mily kĂĄnon
Rendeli, hogy a tĹrrel hadonĂĄsszak,
Mely csĂpĹmĂśn fĂźgg, s pipiskedve lĂŠpjek,
BĂĄr tĂłcsa sincs az Ăşton? Hogyha elsĹ
Nem lehetek a fogatban, mĂśgĂśtte
Ăn nem hĂşzok. E szegĂŠny kis sebekre
GyĂłgyfĹą se kell; de szĂvemig hasĂtja
Keblemet...
ARCITES
NagybĂĄtyĂĄnk, KreĂłn.
PALAMON
Igen,
A fĂŠktelen tirannus, ki miatt
Nem fĂŠlik az eget, s gazsĂĄgai
Hirdetik, mindent megtehet hatalma;
ForrĂł fejĂŠben hisz s az ingatag
SzerencsĂŠt istenĂti csak; amit
MĂĄsok rĂŠvĂŠn elĂŠr, ĂśnerejĂŠnek
TulajdonĂtja; szĂĄmot tart a szolga
HasznĂĄra ĂŠs dicsĹsĂŠgĂŠre is;
Ărtani nem fĂŠl, jĂłra sose buzdĂt.
VĂŠremet, mely rokon vele, piĂłcĂĄk
SzĂvjĂĄk ki pukkadĂĄsig, s hulljanak
Le annyi romlottsĂĄgtol!
ARCITES
Tiszta lĂŠlek,
Hagyjuk el az udvart, ne rĂŠszesedjĂźnk
LĂĄrmĂĄs aljassĂĄgĂĄbĂłl, mert tejĂźnknek
A legelĹ ad Ăzt, s alĂĄvalĂłk
Vagy lĂĄzadĂłk, nem rokonok leszĂźnk,
Ha nem hasonulunk hozzĂĄ.
PALAMON
Igaz.
GyalĂĄzata mĂĄr megsĂźketĂtette
Az ĂŠgi igazsĂĄgot; Ăśzvegyek
Jaja torkukba roskad vissza, meg se
HalljĂĄk az istenek.
JĂśn Valerius
Valerius.
VALERIUS
A kirĂĄly hivat; ĂĄm Ăłlom legyen
LĂĄbatok, mĂg mĂşlik haragja. Phoebus,
Mikor ostorĂĄt tĂśrte ĂŠs ĂźvĂśltĂśtt
A Nap lovaira, csak suttogott
DĂźhĂŠhez kĂŠpest.
PALAMON
SzellĹ is megrĂĄzza.
De mi a baj?
VALERIUS
Theseus, ki nem fenyeget hiĂĄba,
PusztĂtĂł hĂĄborĂşt Ăźzent, kimondta
ThĂŠba vesztĂŠt, s eljĂśtt pecsĂŠtet Ăźtni
HaragjĂĄnak ĂgĂŠretĂŠre.
ARCITES
JĂśjjĂśn:
Ha csak istent nem fĂŠlĂźnk benne, csĂśppet
Se rĂŠmĂt minket. Ămde bĂĄrki is,
MikĂŠnt mi ketten, harmad annyit ĂŠrhet,
Ha dolgĂĄban gĂĄtolja a bizonysĂĄg,
Hogy rossz Ăźgyben jĂĄr.
PALAMON
Most ne tĂŠpelĹdj:
ThĂŠbĂĄt szolgĂĄljuk ezzel, nem KreĂłnt.
KĂśzĂśmbĂśsnek maradni becstelensĂŠg,
Ăs ellenkezni lĂĄzadĂĄs; ezĂŠrt
Ĺvele kell sorsunk elĂŠbe nĂŠznĂźnk,
Mely vĂŠgpercĂźnk kitĹązte.
ARCITES
Ăgy igaz.
A hĂĄborĂş kitĂśrt, vagy valamely
FeltĂŠteltĹl fĂźgg mĂŠg?
VALERIUS
Folyik javĂĄban;
Az ĂĄllamĂŠrdek is meglett azonnal
A hĂrnĂśkkel.
PALAMON
A kirĂĄlyhoz: ha van
MĂŠg negyed annyi becsĂźlete, mint
EllensĂŠgĂŠnek, olyan, mintha vĂŠrĂźnk
EgĂŠszsĂŠgĂźnkĂŠrt adnĂłk tĂĄn, kĂźlĂśnben
KihelyeznĂŠnk jĂł haszonĂŠrt. De jaj,
KezĂźnk igyekvĹbb szivĂźnknĂŠl, mi kĂĄrt
Okoz lesĂşjtĂł ĂśklĂźnk?
ARCITES
Hagyd a vĂŠget,
E sosem tĂŠvedĹ bĂrĂłt, csak akkor
SzĂłlj rĂłla, mikor mĂĄr mindent tudunk;
Vezessen most szerencsĂŠnk.
Mindketten el
3. SZĂN
JĂśn Pirithous, Hippolyta ĂŠs Emilia
PIRITHOUS
Itt vĂĄlunk.
HIPPOLYTA
Ăg veled. Add ĂĄt urunknak
JĂł kĂvĂĄnsĂĄgaim; nincs kishitĹą
KĂŠtsĂŠg bennem, hogy gyĹz, csak azt kĂvĂĄnom,
GyarapodjĂŠk erĹben, hogy kiĂĄllja
Az ĂĄlnok szerencsĂŠt. JĂĄrjon sikerrel:
BĹsĂŠg nem ĂĄrt a bĂślcsnek.
PIRITHOUS
TengerĂŠnek
Nincs bĂĄr szĂźksĂŠge szegĂŠny cseppjeimre,
AdĂłjukat lerĂłjĂĄk. (EmiliĂĄhoz) DrĂĄga szĹąz,
Az ĂŠrzĂŠst, mit a legjobbakba oltnak
Az egek, Ĺrizd meg kedves szived
TrĂłnjĂĄn.
EMILIA
KĂśszĂśnĂśm. EmlĂts meg kirĂĄlyi
BĂĄtyĂĄnknak is: gyĹzelmĂŠĂŠrt fogok
Nagy BellonĂĄnak kĂśnyĂśrĂśgni, ĂŠs
Mert ajĂĄndĂŠk nĂŠlkĂźl nĂĄlunk a kĂŠrĂŠst
Nem ĂŠrtik, azt ajĂĄnlom fel neki,
Mit Ăşgy vĂŠlem, szeret. Urunk hadĂĄban,
SĂĄtrĂĄban van szĂvĂźnk.
HIPPOLYTA
A kebelĂŠben.
KatonĂĄk voltunk, hĂĄt nem sĂrhatunk, ha
BarĂĄtunk fegyvert Ăślt, tengerre szĂĄll,
FelnyĂĄrsalt pĂłlyĂĄsrĂłl mesĂŠl, anyĂĄrĂłl,
Ki gyermekĂŠt megfĹzte ĂŠs megette,
S mĂg Ăślte, sĂłs kĂśnnyeket sĂrt; ha arra
VĂĄrsz, hogy bennĂźnk ily hĂĄzilĂĄnyokat lĂĄss,
Itt tartunk vĂŠgkĂŠpp.
PIRITHOUS
BĂŠke veletek,
AmĂg e hĂĄborĂşt megvĂvom; aztĂĄn
KĂvĂĄnni sem kell.
El
EMILIA
Mint vĂĄgyik barĂĄtja
UtĂĄn! MiĂłta elment Ĺ, a jĂĄtĂŠk,
Mely komolysĂĄg s ĂźgyessĂŠg dolga, gondjĂĄt
Alig kĂśtĂśtte le, nem ĂŠrdekelte,
Nyer vagy veszĂt: az egyikkel keze
Csak jĂĄtszott, mĂg a mĂĄsikat fejĂŠben
Forgatta â esze egyarĂĄnt dadĂĄja
E felemĂĄs ikerpĂĄrnak. Figyelted,
MiĂłta urunk elment?
HIPPOLYTA
SzĂvesen,
Meg is szerettem ĂŠrte. Veszedelmes,
SivĂĄr zugokban tanyĂĄztak Ăłk ketten,
VeszĂŠllyel s szĂźksĂŠggel dacolva; zsarnok
ErĹvel zĂşgĂł, rettentĹ folyĂłkon
Ladikoztak; kikĂźzdĂśttĂŠk maguk
Onnan, hol a halĂĄl maga lakik,
Sorsuk kihozta Ĺket. SzeretĹ
KĂśtĂŠsĂźk, mit oly hĂven, oly sokĂĄig,
S oly ĂŠrtĹ ujjal szĹttek ĂŠs bogoztak,
Kophat csak, nem bomolhat. Theseus
Sem bĂrĂĄlhatnĂĄ el, hogy kit szeret
Jobban, ha kettĂŠ osztja is magĂĄt,
Hogy egyformĂĄn igazsĂĄgot tegyen.
EMILIA
De
Egyiket jobban, s mĂŠgsem volna illĹ
Azt mondani, hogy nem te vagy az. Egyszer
Volt nekem is egy kedves jĂĄtszĂłtĂĄrsam.
Te hĂĄborĂşztĂĄl, mikor sĂrba tettĂŠk,
S bĂźszke volt ĂĄgya; bĂşcsĂşt vett a holdtĂłl,
Mely belesĂĄpadt; ĂŠpp tizenegy ĂŠvet
SzĂĄmlĂĄlt Ĺ is.
HIPPOLYTA
Flavina volt.
EMILIA
Igen.
Pirithous s Theseus szeretetĂŠrĹl
SzĂłltĂĄl: szilĂĄrdabb az alapja, korra
Ărettebb, az ĂŠsz kapcsa is erĹsebb,
Ăs kĂślcsĂśnĂśs szĂźksĂŠg tĂĄplĂĄlja egybe
FonĂłdĂł gyĂśkereit. Ăn meg Ĺ,
Kit siratok, mĂŠg zsenge gyermekek.
CsupĂĄn szerettĂźnk; mint az elemek,
Melyek nem tudjĂĄk, mit, miĂŠrt, de sok
CsodĂĄs dolgot mĹąvelnek mĂŠgis, Ăşgy tett
LelkĂźnk egymĂĄssal. Ami nĂŠki kedves,
Azt helyeseltem, mi nem, elĂtĂŠltem
VĂĄd nĂŠlkĂźl; ha virĂĄgot szakĂtottam
S keblembe dugtam â ĂŠpp virĂĄgnyilĂĄs
Kezdete lĂŠvĂŠn â, Ĺ nem nyugodott,
MĂg nem akadt pĂĄrjĂĄra ugyanoly
BĂślcsĹ szĂĄmĂĄra, hol fĹniksz gyanĂĄnt
Illatba halt; fejemen bĂĄrmi dĂsz
Az ĂśvĂŠnek volt mĂĄsa; mit talĂĄn
SzeszĂŠlybĹl hordott csak, legkomolyabb
RuhĂĄmkĂŠnt is felvettem; ha fĂźlem
Ăj dallamot lopott, vagy rĂśgtĂśnĂśzve
DĂşdoltam, oly muzsika volt neki,
Min elidĹzĂśtt â vagy inkĂĄbb lakott
S vele szunnyadt el. E histĂłriĂĄbĂłl
Mit ismer minden gyermek mint a rĂŠgi
FellĂĄngolĂĄs fattyat â az a tanulsĂĄg:
HĹą szeretet lĂĄny s lĂĄny kĂśzt tĂśbb lehet,
Mint a kĂŠt nem kĂśzt.
HIPPOLYTA
KifogytĂĄl a szuszbĂłl,
S e szóåradat annyit mond csupån,
Hogy nem fogsz Ăşgy szeretni, mint FlavinĂĄt,
FĂŠrfit soha.
EMILIA
Bizonnyal nem fogok.
HIPPOLYTA
De sajnos, gyĂśnge hĂşgom,
ĂmbĂĄr tudom, hogy hiszed is, amit mondsz,
Nem hihetek jobban neked e pontban,
Mint egy beteges ĂŠtvĂĄgyban hihetnĂŠk,
Mely utĂĄlja, mit kĂvĂĄn. Ămde, hĂşgom,
Ha tĂĄn meggyĹzetnĂŠm tĹled magam,
Eleget mondtĂĄl, hogy kirĂĄzz nemes
Theseus karjĂĄbĂłl, kinek szerencsĂŠt
Megyek most kĂŠrni, a biztos tudatban,
Hogy miĂŠnk inkĂĄbb, mint PirithousĂŠ,
A magas trĂłn szĂvĂŠben.
EMILIA
Nincs bajom
Hiteddel, ĂĄm kitartok az enyĂŠmnĂŠl.
Mindketten el
4. SZĂN
KĂźrtĂśk. ĂtkĂśzet a szĂnen kĂvĂźl, majd visszavonulĂĄs. HarsonĂĄk. AztĂĄn jĂśn a
gyĹztes Theseus, Herolddal ĂŠs kĂsĂŠrĹkkel; hordĂĄgyon hozzĂĄk Palamont ĂŠs
Arcitest. A hĂĄrom KirĂĄlynĂŠ Theseushoz lĂŠp ĂŠs arcra borul elĹtte.
ELSĹ KIRĂLYNĂ
Csillag ne nĂŠzzen rĂĄd borĂşsan.
MĂSODIK KIRĂLYNĂ
Ăg s fĂśld
Legyen barĂĄtod.
HARMADIK KIRĂLYNĂ
Minden jĂłra, mit
KĂvĂĄnhatnak neked, ĂĄment kiĂĄltok.
THESEUS
A pĂĄrtatlan istenek magasukbĂłl
LĂĄtjĂĄk halandĂł nyĂĄjuk, azt, ki vĂŠt,
S bĂźntetnek. KeressĂŠtek meg a holt
KirĂĄlyok csontjait, s hĂĄromszoros
VĂŠgtisztessĂŠget adjatok; nehogy
HiĂĄny legyen a rĂtusban, mi ĂĄlljuk.
KĂźldĂśtteink majd mĂŠltĂłsĂĄgotokba
Iktatnak, s pĂłtolnak mindent, amit
SietsĂŠgĂźnk csonkĂĄn hagy. Ăldjon ĂŠg,
S kegyes szemmel tekintsen.
A KirĂĄlynĂŠk kĂsĂŠrĹkkel el
Kik ezek?
HEROLD
ElĹkelĹ urak, a holmijukbĂłl
ĂtĂŠlve; thĂŠbaiak Ăşgy beszĂŠltĂŠk:
KĂŠt nĹvĂŠr fiai, kirĂĄlyi ĂśccsĂśk.
THESEUS
Mars sisakjĂĄra, lĂĄttam harcban Ĺket,
Mint zsĂĄkmĂĄnytĂłl vĂŠrszennyes kĂŠt oroszlĂĄnt,
Utat vĂĄgni a megrettent seregben.
Figyeltem Ĺket, mert isten szemĂŠre
MĂŠltĂł lĂĄtvĂĄny volt. Ki az a fogoly,
Kit kĂŠrdeztem felĹlĂźk?
HEROLD
A nevĂźk
Arcites s Palamon.
THESEUS
Ăgy van: az, az.
Nem haltak meg?
HEROLD
De nem is ĂŠlnek; estek volna foglyul,
Mikor utolsĂł sebeiket kaptĂĄk,
FelĂŠpĂźlnĂŠnek tĂĄn. MĂŠg lĂŠlegeznek,
NevĂźk ember.
THESEUS
Ăgy bĂĄnjatok velĂźk.
Ezek seprĹje tĂşltesz milliĂłszor
MĂĄsok borĂĄn. JĂśjjĂśn minden sebĂŠszĂźnk
SegĂteni; ne fĂśsvĂŠnykedjetek
A legjobb Ărral: fontosabb nekĂźnk
ĂletĂźk, mint ĂŠrdemli ThĂŠba. Mintsem
E kĂśtĂŠs nĂŠlkĂźl, ĂŠpnek ĂŠs szabadnak
LĂĄssam, mint reggel: tudjam holtnak Ĺket;
S negyvenezerszer inkĂĄbb foglyainknak
Tudjam, mint holtnak. Zordabb levegĹre
VigyĂŠtek gyorsan, s tegyĂŠtek, mit ember
Csak megtehet â kedvĂźnkĂŠrt tĂśbbet is,
Mert lĂĄttam ĂŠn: fĂŠlsz, dĂźh, barĂĄti szĂł,
Szerelmi hĂŠv, buzgĂłsĂĄg, nĹ parancsa,
SzabadsĂĄg vĂĄgya, lĂĄz ĂŠs ĹrĂźlet
Oly cĂŠlt ĂĄllit, mit senki el nem ĂŠrhet
ErĹlkĂśdĂŠs, iszonyĂş akarat,
Az eszĂŠn vett erĹszak nĂŠlkĂźl. ĂrtĂźnk
S nagy ApollĂł kegyĂŠĂŠrt a legjobbak
TegyĂŠk, mi telik tĹlĂźk. Most a vĂĄrba,
S megkĂśtve azt, mi szĂŠthullt, sietĂźnk
Hadunk ĂŠlĂŠn AthĂŠnbe.
HarsonĂĄk. Mind el
5. SZĂN
Zene.
ĂnnepĂŠlyes gyĂĄszmenetben jĂśnnek a KirĂĄlynĂŠk lovagjaik ravatalĂĄval,
kĂsĂŠrĹkkel
DAL
UrnĂĄk, illatok velĂźnk,
GyĂśtrelem az ĂŠletĂźnk,
Holt szĂvvel jĂĄrunk ĂŠjsĂśtĂŠtben;
HalvĂĄny arcon nincs remĂŠny,
Csupa kĂśnny a szent edĂŠny,
FĂĄjĂł panaszszĂł szĂĄll a lĂŠgben.
ReĂĄnk gyĹąl a bĂş, a baj,
ĂrĂśmĹązĹ, tompa jaj,
Nem jut nĂŠkĂźnk, csak sĂłhaj,
Nem jut nĂŠkĂźnk, csak sĂłhaj.
HARMADIK KIRĂLYNĂ
Urad sĂrjĂĄhoz visz e gyĂĄszos Ăşt.
Lelj meg ĂśrĂśmre; Ĺ bĂŠkĂŠn aludjĂŠk.
MĂSODIK KIRĂLYNĂ
A tied is
ELSĹ KIRĂLYNĂ
Te erre mĂŠgy. Az ĂŠg
Ezer ĂśsvĂŠnyt ad, bĂĄr csak egy a vĂŠg.
HARMADIK KIRĂLYNĂ
VĂĄros e fĂśld, szĂŠtszĂłrt utcĂĄkbĂłl ĂĄll,
S a nagy, kĂśzĂśs tĂŠr benne a halĂĄl.
MĂĄs-mĂĄsfelĂŠ el
MĂSODIK FELVONĂS
1. SZĂN
JĂśn a BĂśrtĂśnĹr ĂŠs a KĂŠrĹ
BĂRTĂNĹR Ăn kevĂŠssel beĂŠrhetem, amĂg ĂŠlek; valamicskĂŠt juttathatok neked is, de
nem sokat. Fene egye, itt van nekem ez a bĂśrtĂśn, nagyuraknak valĂł, csakhogy
ritkĂĄn kerĂźl ilyen; amĂg lazacot fogna az ember, ki kell hĂşzni egy sereg
csellĂŠt. MĂłdosabbnak mondanak, mintsem igaz lehetne a hĂr. SzeretnĂŠk igazĂĄbĂłl
az lenni, aminek tartanak. De a nemjĂłjĂĄt, amim van. akĂĄrmennyi legyen is, mind
a lĂĄnyomra hagyom a halĂĄlom napjĂĄn.
KĂRĹ Uram, nem kĂŠrek ĂŠn tĂśbbet, mint amennyit magad ajĂĄnlasz, ĂŠs a lĂĄnyodra
iratom, amit ĂgĂŠrtem.
BĂRTĂNĹR JĂł, tĂśbbet is beszĂŠlĂźnk majd errĹl, ha az ĂźnnepsĂŠg lejĂĄrt. De komoly
ĂgĂŠretet kaptĂĄl tĹle? Ha meggyĹzĹdtem rĂłla, ĂŠn beleegyezĂŠsemet adom.
JĂśn a BĂśrtĂśnĹr LĂĄnya gyĂŠkĂŠnnyel
KĂRĹ Kaptam, uram. De itt jĂśn.
BĂRTĂNĹR A kedvesed ĂŠs ĂŠn ĂŠppen rĂłlad beszĂŠltĂźnk abban a rĂŠgi dologban; de
errĹl most ne tĂśbbet. Mihelyst az udvari cĂŠcĂłnak vĂŠge, nyĂŠlbe ĂźtjĂźk. Addig lĂŠgy
kedves a kĂŠt fogolyhoz; annyit mondhatok, hogy hercegek.
LĂNY Ezt a gyĂŠkĂŠnyt a szobĂĄjukba hoztam. KĂĄr, hogy fogsĂĄgban vannak, ĂŠs kĂĄr
volna, ha elmennĂŠnek innen. Azt hiszem, a bĂŠketĹąrĂŠsĂźk bĂĄrmily balsorsot
megszĂŠgyenĂt; a bĂśrtĂśn is bĂźszke rĂłjuk, ĂŠs az egĂŠsz vilĂĄg ott van a
szobĂĄjukban.
BĂRTĂNĹR TĂśkĂŠletes emberpĂĄr hĂrĂŠben ĂĄllnak.
LĂNY Hitemre, a hĂr csak dadog felĹlĂźk: fĂślĂśtte ĂĄllnak minden szĂłfiĂĄnak.
BĂRTĂNĹR Hallottam beszĂŠlni, hogy Ĺk voltak a legvitĂŠzebbek a csatĂĄban.
LĂNY No, ez fĂślĂśttĂŠbb valĂłszĂnĹą, amilyen nemesen viselik a bajt. KĂŠpzelem,
milyenek lettek volna gyĹztesen, ha ilyen nemes ĂĄllhatatossĂĄggal teremtik meg
bĂŠklyĂłban szabadsĂĄgukat, derĹąssĂŠ vĂĄltoztatjĂĄk a nyomorĂşsĂĄgot, nevetsĂŠges
semmisĂŠggĂŠ a szenvedĂŠst.
BĂRTĂNĂR Ezt teszik?
LĂNY Ăgy tĹąnik, annyiba se veszik a rabsĂĄgukat, mint ĂŠn AthĂŠn uralmĂĄt; jĂłl
esznek, vidĂĄman nĂŠznek, sok mindenrĹl beszĂŠlgetnek, de sajĂĄt fogsĂĄgukrĂłl ĂŠs
bajaikrĂłl egy szĂłt se. Csak nĂŠha tĂśr fel valamelyikĂźkbĹl egy elfojtott
sĂłhaj, olyan fĂĄjdalmas, mintha szĂźlĹĂĄgyban fekĂźdne, amit a mĂĄsik olyan szelĂden
rĂł meg nyomban, hogy szeretnĂŠk ĂŠn is sĂłhaj lenni, hadd korholjanak ugyanĂgy,
vagy legalĂĄbb sĂłhajtozĂł, hadd vigasztaljanak.
KĂRĹ Sose lĂĄttam Ĺket.
BĂRTĂNĹR A herceg is titokban jĂśtt el hozzĂĄjuk ĂŠjjel; hogy mi az oka, nem
tudom.
Fent megjelenik Palamon ĂŠs Arcites
NĂŠzd csak amott vannak; aki kinĂŠz, az Arcites.
LĂNY Nem, uram, nem, az Palamon! Arcites az alacsonyabbik kettejĂźk kĂśzĂźl;
lĂĄthatsz belĹle valamennyit.
BĂRTĂNĹR Eredj mĂĄr, hagyd abba a mutogatĂĄst. Nem kĂvĂĄncsiak azok rĂĄnk. MenjĂźnk
a szemĂźk elĹl!
LĂNY Ănnep lĂĄtni Ĺket. Ăristen, milyen mĂĄs nĂŠmelyik ember!
BĂśrtĂśnĹr, LĂĄny ĂŠs KĂŠrĹ el
PALAMON
Hogy vagy, nemes kuzin?
ARCITES
Hogy vagy, uram?
PALAMON
ElĂŠg erĹs nevetni nyomorom,
S viselni harci szerencsĂŠm; de foglyok
Vagyunk, talĂĄn ĂśrĂśkre.
ARCITES
Azt hiszem,
S e sorsra hagytam mĂĄr tĂźrelmesen
HĂĄtralevĹ idĹm.
PALAMON
Ă, Arcites,
Hol van most ThĂŠba? Hol nemes hazĂĄnk?
BarĂĄtaink s rokonaink? Soha
Nem lĂĄtjuk tĂśbbĂŠ kedves arcukat,
Sem merĂŠsz ifjakat lovagi tornĂĄn
KĂźzdeni hĂślgyĂźk szĂnes zĂĄlogĂĄval,
Mint duzzadĂł vitorlĂĄs, nagy hajĂłkat,
S nem hagyjuk Ĺket el, mint szĂłl a lusta
FelhĹt, mert mi, Palamon s Arcites,
LĂĄbunk alig moccantva, megelĹzzĂźk
A nĂŠp dicsĂŠretĂŠt, s miĂŠnk a koszorĂş,
Mit nem is kĂvĂĄnhattak mĂŠg nekĂźnk.
Sosem forgatjuk mĂĄr mint bajnok-ikrek
Fegyvereinket s ĂŠrezzĂźk tĂźzes
ParipĂĄnk bĂźszke tengerkĂŠnt! JĂł kardunk â
Jobbat tĹązszemĂź hadisten se hordott â
LetĂŠpve csak rozsdĂĄzik most, s olyan
Isten szentĂŠlyĂŠt dĂszĂti, ki gyĹąlĂśl;
Nem lesz villĂĄm kezĂźnkben, hogy egĂŠsz
Seregre csapjon le.
ARCITES
Nem, Palamon,
E remĂŠnyek velĂźnk egyĂźtt rabok:
Itt hervad el szĂŠpsĂŠges ifjĂşsĂĄgunk,
Mint korĂĄn jĂśtt tavasz, itt lel az aggkor,
S â legrosszabb ez, Palamon â nĹtlenĂźl.
SzeretĹ hitves ĂŠdes ĂślelĂŠse,
CsĂłkokkal, ezer vĂĄggyal megtetĂŠzve,
Nem fonĂłdik reĂĄnk; sarjunk se tĂĄmad,
Hogy ĂśnnĂśn kĂŠpĂźnkkel derĂtse majd
Ăregkorunk, s mint ifjĂş sast, tanĂtsuk
Fegyverrel bĂĄtran szembenĂŠzni, mondvĂĄn;
âEmlĂŠkezz, kik voltak atyĂĄid, ĂŠs gyĹzz!â
SzĂŠp szemĹą lĂĄnyok siratjĂĄk a sorsunk,
S dalukban ĂĄtkozzĂĄk a vak szerencsĂŠt,
MĂg szĂŠgyenkezve lĂĄtja be, mi kĂĄrt tett
Ăletben, ifjĂşsĂĄgban. Ez vilĂĄgunk,
Nem ismerĂźnk itt tĂśbbĂŠ mĂĄsikat,
Az ĂłrĂĄt csak, mely kĂnunk panaszolja.
A szĹlĹtĹke nĹ, de sose lĂĄtjuk;
EljĹ a nyĂĄr is minden ĂśrĂśmĂŠvel,
S itt mindig tĂŠl lesz, mindig sĂri fagy.
PALAMON
Ăgy ĂĄm, Arcites. ThĂŠbai kutyĂĄink,
Melyek hangjukkal felvertĂŠk az erdĹt,
Nem bĂztatjuk mĂĄr, nem rĂĄzzuk hegyes
GerelyĂźnk, mĂg a bĹszĂźlt disznĂł pĂĄrthus
Tegez gyanĂĄnt szĂĄguld dĂźhĂźnk elĹl
DĂĄrdĂĄinkkal. Minden vitĂŠzi munka,
Nemes elmĂŠk tĂĄplĂĄlĂł elesĂŠge,
Itt vĂŠsz mivelĂźnk egyĂźtt; meghalunk
VĂŠgĂźl â becsĂźletĂźnk ĂĄtkĂĄra â bĂşban
Ăs ismeretlensĂŠgben.
ARCITES
Ăm, kuzin,
E sok nyomorĂşsĂĄg mĂŠlyĂŠben is,
Mindabban, mit rĂĄnk zĂşdĂthat a sors,
KĂŠt vigaszt lĂĄtok mĂŠgis, kĂŠt nagy ĂĄldĂĄst,
Ha megadjĂĄk az istenek: tĂźrelmet
Tanulunk, s egyĂźtt bĂrjuk bajainkat.
MĂg Palamon velem van, vesszek ĂŠn is,
Ha bĂśrtĂśnĂźnk ez.
PALAMON
Ăgy bizony, kuzin,
JĂłtĂŠtemĂŠny, hogy Ăgy egybefonĂłdott
A sorsunk. Ha kĂŠt lĂŠlek kĂŠt nemes
Testben lakik, horzsolja bĂĄr goromba
VĂŠletlen, Ĺk csak erĹsĂśdnek egyĂźtt,
El nem merĂźlnek semmikĂŠpp â s ha mĂŠgis,
A fĂŠrfi Ăşgy hal, mint aki csak alszik.
ARCITES
FordĂtsuk hĂĄt javunkra e helyet,
Mit Ăşgy gyĹąlĂślnek?
PALAMON
Ăs hogyan, kuzin?
ARCITES
VĂŠljĂźk szentĂŠlynek ezt a tĂśmlĂścĂśt,
Mely tĂĄvol tart a romlott emberektĹl.
Ifjak vagyunk s mĂŠg tisztessĂŠg a vĂĄgyunk,
A szabadossĂĄg s aljas tĂĄrsasĂĄg,
A tiszta lelkek mĂŠrge, elriaszt,
Mint a ledĂŠr nĹ. Milyen drĂĄgasĂĄgot
Ne szerezhetnĂŠnk meg magunknak puszta
KĂŠpzeletĂźnkkel? Ăs Ăgy ketten egymĂĄs
SzĂĄmĂĄra dĂşs kincsesbĂĄnyĂĄk vagyunk,
Hitves, kitĹl mind Ăşjabb szeretet
SzĂźletik, atya, barĂĄt, ismerĹs;
EgymĂĄsban lelĂźnk hĂĄt egĂŠsz csalĂĄdot.
ĂrĂśkĂśsĂśd vagyok, s viszont: e hely
Az ĂśrĂśksĂŠgĂźnk; durva elnyomĂł
El nem veszi, itt nĂŠmi tĂźrelemmel
SokĂĄ szerethetĂźnk. Nem bĂĄnt csĂśmĂśr,
Nem sebez hĂĄborĂş, nem nyeli tenger
El ifjĂşsĂĄgunk. Ha szabadon ĂŠlnĂŠnk,
ElvĂĄlaszthat egy asszony vagy egy Ăźgylet,
PĂśrĂśk senyveszthetnek, irĂgy gonoszsĂĄg
KĂśrnyĂŠkezhet meg. Hogyha megbetegszem,
Ahol mit sem tudsz rĂłlam, s meghalok,
A szemem nem fogod le, istenekhez
Sem kĂśnyĂśrĂśgsz; ezernyi eshetĹsĂŠg
VĂĄlaszt el tĂĄvol innen.
PALAMON
Szinte kedvet
CsinĂĄltĂĄl â Arcites, kĂśszĂśnet ĂŠrte â
FogsĂĄgomhoz. Ă, mily nyomorĂşsĂĄg
Odakint ĂŠlni, ĂŠs bĂĄrhol, nem itt!
Baromi az. Itt fĂśllelem az udvart,
SĹt mĂŠg nagyobbat; minden gyĂśnyĂśrĂśn,
Mit emberek kĂvĂĄnnak hiĂşsĂĄgbĂłl,
ĂtlĂĄtok immĂĄr, ĂŠs elmondhatom
Mindenkinek: nem tĂśbb, csak cifra ĂĄrnyĂŠk,
Melyet magĂĄval visz a vĂŠn IdĹ.
Mi lenne vĂŠnen belĹlĂźnk KreĂłnnĂĄl,
Hol bĹąn a jĂł, kĂŠjvĂĄgy ĂŠs butasĂĄg
A fĹ erĂŠnyek? Arcites kuzin,
Ha nem hoznak ide az istenek,
Ăgy halunk, hitvĂĄnyul, megsiratatlan,
Ăs sĂrfeliratunk a nĂŠpek ĂĄtka.
Mondjak mĂŠg?
ARCITES
ElhallgatnĂĄlak.
PALAMON
Lehet.
Volt pĂŠlda, Arcites, hogy ketten egymĂĄst
Jobban szerettĂŠk, mint mi?
ARCITES
SemmikĂŠpp.
PALAMON
Nem hiszem, hogy megszĹąnhet ily barĂĄtsĂĄg
Valaha is.
ARCITES
AmĂg meg nem halunk,
Lent jĂśn EmĂlia ĂŠs a KomornĂĄja
UtĂĄna lelkĹąnk azokhoz kerĂźl,
Kik ĂśrĂśkkĂŠ szeretnek.
Palamon megpillantja EmiliĂĄt
SzĂłlj, uram.
EMILIA
E kert egĂŠszben szĂŠpsĂŠgek vilĂĄga.
Ez micsoda?
KOMORNA
A neve nĂĄrcisz, ĂşrnĹm.
EMILIA
SzĂŠp fiĂş volt, csak bolond, ĂŠs szerelmes
Lett ĂśnmagĂĄba; nem volt lĂĄny elĂŠg?
ARCITES (Palamonhoz)
Folytasd.
PALAMON
Igen.
EMILIA (a KomornĂĄhoz)
Vagy tĂĄn mind szĂvtelen?
KOMORNA
Ily szĂŠp fiĂşhoz?
EMILIA
Te nem lettĂŠl volna.
KOMORNA
Azt hiszem, ĂŠn nem, ĂşrnĹm.
EMILIA
Csupa szĂv ez,
De Ăłvatos lĂŠgy ebben.
KOMORNA
MĂŠrt legyek?
EMILIA
A fĂŠrfi mind ĹrĂźlt.
ARCITES
Nem folytatod?
EMILIA
Tudsz ilyesmit hĂmezni, lĂĄny?
KOMORNA
Tudok.
EMILIA
SzeretnĂŠk egy kĂśpenyt tele ilyennel.
SzĂŠp ez a szĂn; nem festene-e jĂłl
A szoknyĂĄmon, te lĂĄny?
KOMORNA
PompĂĄsan, ĂşrnĹm.
ARCITES
Kuzin, kuzin, mi lelt? HĂŠ, Palamon!
PALAMON
Sosem voltam rab eddig, Arcites.
ARCITES
De mi ĂźtĂśtt belĂŠd?
PALAMON
NĂŠzd ĂŠs csodĂĄld.
Az ĂŠgre, istennĹ ez.
EMILIA
Minden virĂĄg kĂśzĂźl
A rĂłzsa a legszebb.
KOMORNA
MĂŠrt, drĂĄga ĂşrnĹm?
EMILIA
A lĂĄny igaz jelkĂŠpe ez:
Ha nyugati szĂŠl simogatja lĂĄgyan,
SzerĂŠnyen nyĂlik, s szĹązi pĂrja festi
A napfĂŠnyt. Ăm ha ĂŠszak szele jĂśn
Goromba hĂŠvvel, szĹąz mĂłdjĂĄra akkor
SzĂŠpsĂŠgĂŠt bimbĂłjĂĄba visszazĂĄrja,
S csak tĂśvisĂŠt mutatja.
KOMORNA
MĂŠgis, ĂşrnĹm,
A szerĂŠnysĂŠge nĂŠha Ăşgy virul, hogy
Elhull miatta; lĂĄny,
Kiben mĂŠg tisztessĂŠg van, undorodna
ĹrĂłla venni pĂŠldĂĄt.
EMILIA
Ă, bohĂł te!
ARCITES
CsodaszĂŠp.
PALAMON
Minden szĂŠpsĂŠg foglalatja.
EMILIA
MenjĂźnk be, tĹąz a nap. Fogd e virĂĄgot:
LĂĄssuk, mĹąvĂŠszet ellesi-e szĂnĂźk.
Oly jĂł kedvem lett, most kacagni tudnĂŠk.
KOMORNA
Ăn meg lefekhetnĂŠm.
EMILIA
Valakivel?
KOMORNA
Ahogy kiegyezĂźnk.
EMILIA
Egyezz ki hĂĄt.
Emilia ĂŠs a Komorna el
PALAMON
Mit szĂłlsz ehhez a lĂĄnyhoz?
ARCITES
Ritka szĂŠpsĂŠg.
PALAMON
Csak ritka?
ARCITES
Nos, pĂĄratlan nĹ valĂłban.
PALAMON
Nem bolondulhatott belĂŠ egy fĂŠrfi?
ARCITES
Nem tudhatom, mit tettĂŠl; ĂŠn igen,
Ătok szememre! Most ĂŠrzem a bĂŠklyĂłt.
PALAMON
Szereted?
ARCITES
Ki ne szeretnĂŠ?
PALAMON
S kĂvĂĄnod?
ARCITES
SzabadsĂĄgomnĂĄl jobban.
PALAMON
Ăn lĂĄttam meg elĹbb.
ARCITES
Nem szĂĄmit.
PALAMON
TĂŠvedsz.
ARCITES
Ăn is lĂĄttam.
PALAMON
De nem szeretheted.
ARCITES
Ăgy nem is, mint te, hogy valami ĂŠgi
LĂŠnykĂŠnt, dicsĹ istennĹkĂŠnt imĂĄdjam.
Mint nĹt szeretem, ĂŠs ĂŠlvezni vĂĄgyom;
SzeressĂźk ketten hĂĄt.
PALAMON
Te semmikĂŠppen.
ARCITES
Hogy ne szeressem semmikĂŠpp? Ki tiltja?
PALAMON
Ăn, ki elĹbb lĂĄttam meg, ĂŠs szemem
ElsĹnek vette birtokba a benne
Foglalt szĂŠpsĂŠget. Hogyha szereted,
Ha vĂĄgyam ellen tĂĄplĂĄlsz tĂĄn remĂŠnyt,
ĂrulĂł vagy, Arcites, s oly hamis,
Mint igĂŠnyed hozzĂĄ. VĂŠrsĂŠg, barĂĄtsĂĄg
KĂśtelĂŠkĂŠt s minden mĂĄst elvetek,
Ha csak rĂĄgondolsz.
ARCITES
Ăgy van, szeretem,
S fĂźggjĂśn bĂĄr nemzetsĂŠgem lĂŠte tĹle,
Nem tehetek mĂĄst: szeretem szivembĹl.
Ha vĂĄlni kell, ĂŠg ĂĄldjon, Palamon!
Kimondom Ăşjra:
Szeretem Ĺt, s szeretni is fogom,
Vagyok oly mĂŠltĂł ĂŠs szabad szerelmes,
Ăs szĂŠpsĂŠgĂŠhez ĂŠppĂşgy van jogom,
Mint bĂĄrmely Palamonnak s bĂĄrki ember
FiĂĄnak.
PALAMON
BarĂĄtomnak hĂvtalak?
ARCITES
Az voltam; mĂŠrt hogy Ăgy eltĂĄvolodtĂĄl?
BeszĂŠljĂźnk hideg fejjel. Nem vagyok
RĂŠsz a vĂŠredbĹl, lelkedbĹl? Te mondtad,
Hogy Palamon vagyok s te Arcites.
PALAMON
Igaz.
ARCITES
Nem ĂŠrint minden, bĂş, ĂśrĂśm, harag,
Vagy fĂŠlelem, amit barĂĄtom ĂŠrez?
PALAMON
Lehet.
ARCITES
MĂŠrt kĂvĂĄnsz hĂĄt faramuci
MĂłdon, mely nem illik nemes rokonhoz,
Magad szeretni? MĂŠltatlan vagyok rĂĄ,
Hogy lĂĄssam Ĺt?
PALAMON
Nem, csak mĂŠltĂĄnytalan,
Ha tovĂĄbb nĂŠzed.
ARCITES
Mert mĂĄs lĂĄtta meg
ElĹbb az ellensĂŠget, ĂŠn csak ĂĄlljak,
S becsĂźletem feladva, sose lĹjjek?
PALAMON
Igen, ha maga van.
ARCITES
De mondja azt,
Hogy gyĹzĂśtt rajtam?
PALAMON
Mondja csak, s szabad
Maradsz; ĂĄm hogyha nyomĂĄba eredsz,
LĂŠgy ĂĄtkozott, mint kit gyĹąlĂśl hazĂĄja,
CĂŠgĂŠres gaz.
ARCITES
ĹrĂźlt vagy.
PALAMON
Az vagyok,
AzzĂĄ teszel, Arcites; szĂvĂźgyem,
S ha ĹrĂźltsĂŠgemben netĂĄn kioltom
Az ĂŠleted, jĂłl tettem.
ARCITES
Fuj, uram,
JĂłcskĂĄn tĂşllĹsz a cĂŠlon. Szeretem,
Mert kĂŠnytelen vagyok, kell ĂŠs merem,
Ăs mindezt joggal.
PALAMON
Most, most adna bĂĄr
NekĂźnk, ĂĄlnok barĂĄt, a jĂł szerencse
Egy Ăłra szabadsĂĄgot, ĂŠs kezĂźnkbe
DerĂŠk kardunkat: hamar megtanulnĂĄd,
Mi az, ellopni mĂĄstĂłl a szerelmet!
Egy zsebtolvajnĂĄl ezzel aljasabb vagy.
Csak dugd ki mĂŠg fejed az ablakon,
Lelkemre, hozzĂĄszegzem ĂŠleted.
ARCITES
Nem mered ĂŠs nem bĂrod, gyĂśnge vagy.
Fejem kidugni? Kivetem magam,
A kertbe ugrom, mihelyt Ăşjra lĂĄtom,
A karjaiba, hogy dĂźhĂtselek.
Fent jĂśn a BĂśrtĂśnĹr
PALAMON
ElĂŠg: a porkolĂĄb jĂśn. Ăm megĂŠlem:
BĂŠklyĂłm loccsintja ki agyad.
ARCITES
Tegyed.
BĂRTĂNĹR
Engedelmet.
PALAMON
Nos, tisztes porkolĂĄb?
BĂRTĂNĹR
Arcites Ăşr, a herceghez azonnal.
MĂŠrt, nem tudom.
ARCITES
KĂŠsz vagyok, porkolĂĄb.
BĂRTĂNĹR
Palamon herceg, most kevĂŠs idĹre
Megfosztalak kuzinodtĂłl.
Arcites ĂŠs a BĂśrtĂśnĹr el
PALAMON
Ha tetszik,
Az ĂŠletemtĹl is. MĂŠrt kĂźld utĂĄna?
EladĂł lĂĄnyhoz jĂłvĂĄgĂĄsĂş fĂŠrfi,
S a herceg nyilvĂĄn tudja, hogy nemes vĂŠr
Ăs izmos alkat. Ămde csalfasĂĄga!
MĂŠrt lesz barĂĄtbĂłl ĂĄrulĂł? Ha ez
Ily nemes, szĂŠp nĹt kap, becsĂźletes
Ember ne is szeressen. MĂŠg csak egyszer
LĂĄssam szĂŠpsĂŠgĂŠt; ĂĄldott kert, gyĂźmĂślcs,
VirĂĄg, ĂŠs szĂĄzszor ĂĄldott sziromerdĹ,
Ha fĂŠnyes szeme ragyog rĂĄd! LehetnĂŠk
BĂĄrcsak ezentĂşl egĂŠsz ĂŠletemre
Az a kicsiny fa, virĂĄgzĂł barack:
Hogy nyĂşjtanĂĄm s lendĂtnĂŠm ablakĂĄig
DĂşs karjaim! Isten szĂĄjĂĄba illĹ
GyĂźmĂślcsĂśt kĂnĂĄlnĂŠk, melynek levĂŠtĹ!
MegkettĹzĹdik ifjĂşsĂĄg s ĂśrĂśm,
S ne lenne ĂŠgi lĂŠny, az istenekhez
Oly hasonlĂłvĂĄ tennĂŠm, hogy remegnĂŠk;
Akkor szeretne.
JĂśn a BĂśrtĂśnĹr
Mi van, porkolĂĄb?
Arcites?
BĂRTĂNĹR
SzĂĄmĹąztĂŠk. Pirithous herceg
KijĂĄrta szabadsĂĄgĂĄt; ĂĄm hitĂŠre
Ăs ĂŠletĂŠre, orszĂĄgunkba tĂśbbĂŠ
Nem teheti a lĂĄbĂĄt.
PALAMON
Boldog ember!
MeglĂĄtja ThĂŠbĂĄt, Ăłs fegyverbe hĂvja
A bĂĄtor ifjakat, akik szavĂĄra
TĹązkĂŠnt rohannak harcba. Arcites
SzerencsĂŠs, hogyha mint igaz szerelmes
CsatĂĄt vĂvhat a lĂĄnyĂŠrt nyĂlt mezĹn;
Ha elveszĂtnĂŠ mĂŠgis, gyĂĄva jĂŠgcsap
Mily hĹstettekkel nyerheti meg Ĺt,
Hahogy nemes vitĂŠz: ezer a mĂłdja!
VolnĂŠk szabad csak, olyan hathatĂłs,
Nagy dolgokat mĹąvelnĂŠk, hogy e hĂślgy,
E pirulĂł szĹąz fĂŠrfikedvre kapva
Akarna elragadni!
BĂRTĂNĹR
JĂł uram,
MĂŠg vĂŠgeznem kell...
PALAMON
VĂŠgezned velem?
BĂRTĂNĹR
Nem, ĂĄtkĂśltĂśztetnem csak urasĂĄgod:
Az ablak itt tĂşl tĂĄgas.
PALAMON
Vigye ĂśrdĂśg
Azt, aki ily irigy rĂĄm! KĂŠrlek, Ăślj meg.
BĂRTĂNĹR
Ăs lĂłgjak ĂŠrte majd?
PALAMON
E drĂĄga fĂŠnyre:
Egy kardot, ĂŠs megĂśllek.
BĂRTĂNĹR
MĂŠrt, uram?
PALAMON
Oly cudar hĂreket hozol te folyton,
Hogy nem ĂŠrdemes ĂŠlned. Nem megyek.
BĂRTĂNĹR
MuszĂĄj, uram.
PALAMON
Ott lĂĄthatom a kertet?
BĂRTĂNĹR
Nem.
PALAMON
EldĂśntĂśttem, akkor nem megyek.
BĂRTĂNĹR
HĂĄt kĂŠnyszerĂtlek, ĂŠs kĂĄrodra lesz:
TĂśbb vasat verek rĂĄd.
PALAMON
Tedd, porkolĂĄb.
Ăgy rĂĄzom, hogy nem tudsz aludni tĹle:
Morris-tĂĄncot jĂĄrok. Menjek tehĂĄt?
BĂRTĂNĹR
Nincs mit tennĂźnk.
PALAMON
Ăg ĂĄldjon, kedves ablak;
Ne sĂŠrtsen durva szĂŠl soha. Ă, hĂślgyem,
Ha ĂŠrezted valaha, mi a bĂĄnat,
Ălmodd meg kĂnomat. â JĂśjj, most temess el.
Mindketten el
2. SZĂN
JĂśn Arcites
ARCITES
SzĂĄmĹąztek az orszĂĄgbĂłl? Ily kegyĂŠrt
KĂśszĂśnet jĂĄr csak, ĂĄm szĂĄmĹązve lenni
Az arctĂłl, melyĂŠrt ĂŠlek ĂŠs halok,
KimĂłdolt bĂźntetĂŠs, kĂŠpzeletet
MegcsĂşfolĂł halĂĄl, ily szĂśrnyĹą bosszĂşt,
LennĂŠk gonosz vĂŠn csont bĂĄr, semmi bĹąnĂśm
Nem vonna a fejemre. Palamon,
Te vagy elĹnyben: lĂĄtod reggelente,
Hogy ablakod elĹtt ragyog szeme,
S ĂŠlettel tĂślt meg; olyan tiszta szĂŠpsĂŠg
ĂdessĂŠgĂŠvel tĂĄplĂĄlod magad,
Mit a TermĂŠszet nem mĂşlhat felĂźl.
JĂł istenek, mily boldog Palamon!
HĂşszat az egyhez, szĂłl is majd vele,
S ha ĂŠppoly nyĂĄjas is, mint amilyen szĂŠp,
ĂvĂŠ, hisz nyelve vihart csĂśndesĂt,
S vad sziklĂĄt is meglĂĄgyĂt. Lesz, ami lesz,
Legrosszabb a halĂĄl; nem megyek el.
SajĂĄt orszĂĄgom romhalmaz csupĂĄn,
S nem ĂĄllhat talpra. Ha megyek, ĂśvĂŠ lesz.
MegvĂĄltoztatom kĂźlsĹm: cĂŠlba visz,
Vagy tĂśnkretesz. BoldogsĂĄg Ăgy is, Ăşgy is:
HozzĂĄ kĂśzel, vagy sehol sem leszek.
JĂśn nĂŠgy Paraszt ĂŠs elĹttĂźk egy mĂĄsik koszorĂşval
ELSĹ PARASZT
CimborĂĄk, ĂŠn itt leszek, annyi szent.
MĂSODIK PARASZT
Itt leszek ĂŠn is.
HARMADIK PARASZT
Ăn is.
NEGYEDIK PARASZT
Veletek tartok, legfeljebb leszidnak.
Pihenjen csak az eke; megcsiklandom
A gebe farĂĄt holnap.
ELSĹ PARASZT
JĂłl tudom,
Az anyjukom fĂŠltĂŠkeny, mint a pulyka;
De mindegy, ĂĄllom ĂŠn, csak hadd morogjon.
MĂSODIK PARASZT
CsĂĄklyĂĄzd meg holnap ĂŠjjel s tĂśmd dugig,
Azzal kĂĄrpĂłtolod.
HARMADIK PARASZT
Hajaj, csak adj
MarkĂĄba vesszĹt, mindjĂĄrt megtanulja
Az Ăşj leckĂŠt, ĂŠs megjuhĂĄszkodik.
Kitartunk a majĂĄlisnĂĄl?
NEGYEDIK PARASZT
Kitartunk?
MiĂŠrt ne?
HARMADIK PARASZT
Ott lesz Arcas.
MĂSODIK PARASZT
Ăs Sennois
Ăs Rycas: mĂŠg nem jĂĄrtĂĄk jobb legĂŠnyek
ZĂśld fa alatt; hĹą, ĂŠs micsoda lĂĄnyok!
De a fĂĄintos dominus tanĂtĂł
Ăllja szavĂĄt? Mert mindent Ĺ csinĂĄl.
HARMADIK PARASZT
Az ĂĄbĂŠcĂŠt lenyelheti kĂźlĂśnben.
De messzebb jutott dolga mĂĄr a tĂmĂĄr
LĂĄnyĂĄval, hogysem mostan visszalĂŠpjen,
S az herceglĂĄtni ĂŠs tĂĄncolni kĂŠszĂźl.
NEGYEDIK PARASZT
Frissek leszĂźnk?
MĂSODIK PARASZT
Az athĂŠni fiĂşk
A nyomunkba sem ĂŠrnek.
TĂĄncol
Egyet erre
Meg arra, vĂĄrosunkĂŠrt, Ăşjra erre
Ăs Ăşjra arra! Nos: hajrĂĄ, takĂĄcsok!
ELSĹ PARASZT
De ehhez bot kell.
NEGYEDIK PARASZT
GrĂĄcia fejemnek.
MĂSODIK PARASZT
OkvetlenĂźl, Ăşgy mondja a tanĂtĂłnk;
A hercegnek Ĺ magyarĂĄzza el
Okos szĂłval. Ha botja van, nagy ember;
AnĂŠlkĂźl nem fog ĂĄm a tudomĂĄnya.
HARMADIK PARASZT
MegnĂŠzzĂźk a jĂĄtĂŠkokat, aztĂĄn mindenki kĂŠszĂźl;
De cimborĂĄk, prĂłbĂĄljuk el elĹbb,
Hogysem a hĂślgyek lĂĄtnĂĄk, s szĂŠpen jĂĄrjuk,
AztĂĄn az Isten tudja, hogy lesz.
NEGYEDIK PARASZT
Ha a jĂĄtĂŠknak vĂŠge, megcsinĂĄljuk.
GyerĂźnk hĂĄt!
ARCITES
Engedelmet, emberek:
HovĂĄ mentek?
NEGYEDIK PARASZT
MĂŠg hogy hovĂĄ?
MifĂŠle kĂŠrdĂŠs?
ARCITES
Az enyĂŠm, aki
Nem tudom.
HARMADIK PARASZT
A jĂĄtĂŠkokra, barĂĄtom.
MĂSODIK PARASZT
Hol laksz, hogy nem tudod?
ARCITES
Nem messze innen.
JĂĄtĂŠkok vannak?
ELSĹ PARASZT
De mĂŠg mennyire,
Ilyet nem lĂĄttĂĄl. A herceg is ott lesz
SzemĂŠlyesen.
ARCITES
Ăs miben versenyeznek?
MĂSODIK PARASZT
Birokban ĂŠs futĂĄsban. (FĂŠlre) Bamba fickĂł!
HARMADIK PARASZT
Nem jĂśssz?
ARCITES
Nem mĂŠg, uram.
NEGYEDIK PARASZT
No jĂł, uram,
Ha rĂĄĂŠrsz. â MenjĂźnk!
ELSĹ PARASZT
Valamit orrontok.
Nagy erĹ van a fickĂł csĂpejĂŠben.
NĂŠzzĂŠtek az alakjĂĄt.
MĂSODIK PARASZT
KĂśssenek fel,
Ha ez kiĂĄll, ez a szilvĂĄslepĂŠny!
TĂĄn tojĂĄst sĂźtni! Induljunk, legĂŠnyek!
A nĂŠgy Paraszt ĂŠs a koszorĂşvivĹ el
ARCITES
Mily nem remĂŠlt alkalmat nyĂşjt nekem
A sors! Ărtettem ĂĄm a birkĂłzĂĄshoz,
A jĂłk is jĂłnak mondtak; sebesebben
Futottam, mint a rozsmezĹn a szĂŠl,
Mely elfodrozza a kalĂĄszt. KiĂĄllok:
SzegĂŠnyembernek ĂśltĂśzĂśm; ki tudja,
Nem Ăśvezi-e majd homlokomat
KoszorĂş, ĂŠs nem juttat-e szerencse
Olyan helyet, hol mindig lĂĄthatom.
El
3. SZĂN
JĂśn a BĂśrtĂśnĹr LĂĄnya egyedĂźl
LĂNY
MĂŠrt szeretem e lovagot? Ĺ nyilvĂĄn
Sosem szerethet: mĂŠlyrĹl szĂĄrmazom,
ApĂĄm a bĂśrtĂśnĂŠnek porkolĂĄbja,
Ĺ herceg. HozzĂĄmenni nincs remĂŠny,
A macĂĄjĂĄnak lenni esztelensĂŠg.
Sok megprĂłbĂĄltatĂĄs vĂĄr egy leĂĄnyra
TizenĂśt ĂŠvesen! MeglĂĄttam Ĺt,
Ăs elgondoltam: mily jĂłkĂŠpĹą ember,
Annyi minden van benne, ami nĹnek
Tetszhet, amennyit egyĂźttvĂŠve lĂĄtott
Ez a kĂŠt szem. Meg is sajnĂĄltam aztĂĄn,
S ezt tette volna bĂĄrmely lĂĄny, hitemre,
Ki ĂĄlmodott egykor, vagy szĂźzessĂŠgĂŠt
Egy ifjĂşnak eskĂźdte. Megszerettem,
HatĂĄrtalanul, forrĂłn megszerettem;
Volt egy kuzinja is, szĂŠp, mint maga,
De Palamon volt szĂvemben, s Ăristen,
Milyen zavart csinĂĄlt ott! Hallani
Este, hogy ĂŠnekel, micsoda menny!
Pedig dalai bĂşsak. NĂĄla szebben
Lovag sosem beszĂŠlt; ha bemegyek,
Hogy vizet vigyek reggel, legelĹbb
Meghajtja nemes testĂŠt, s Ăgy kĂśszĂśn:
âSzĂŠp lĂĄny, jĂł reggelt; jĂłsĂĄgod szerezzen
Boldog fĂŠrjet.â MĂŠg meg is csĂłkolt egyszer;
Jobban szerettem tĂz napig az ajkam â
TennĂŠ mindennap! Sokat bĂĄnkĂłdik,
Ăs ĂŠn is, hogy lĂĄtom nyomorĂşsĂĄgĂĄt.
Hogyan tudhatnĂĄ meg, hogy szeretem?
Mert vĂĄgyom Ĺt Ăślelni. Szabadon
Engedjem? A tĂśrvĂŠny mit szĂłl Fityiszt
TĂśrvĂŠnyre, rokonsĂĄgra! Megteszem,
S ma ĂŠjjel vagy holnap szeretni fog.
El
4. SZĂN
RĂśvid kĂźrtszĂł ĂŠs ujjongĂĄs a szĂn mĂśgĂśtt. JĂśn Theseus, Hippotyta, Pirithous,
Emilia, Arcites parasztgunyĂĄban koszorĂşval, mĂĄs parasztok ĂŠs kĂsĂŠrĹk
THESEUS (Arciteshez)
KitettĂŠl magadĂŠrt; Hercules Ăłta
Nem lĂĄttam ilyen kemĂŠny izmu embert.
BĂĄrki lĂŠgy, legjobb futĂł s birkĂłzĂł vagy,
Aki csak ĂŠl.
ARCITES
BĂźszkĂŠvĂŠ tesz, ha tetszem.
THESEUS
Mily fĂśld nevelt?
ARCITES
Ez, csakhogy messze innen.
THESEUS
Nemesember vagy?
ARCITES
Annak mond atyĂĄm,
EzĂŠrt nemes munkĂĄhoz szoktatott.
THESEUS
ĂrĂśkĂśse vagy?
ARCITES
Legkisebb.
THESEUS
AtyĂĄd
Bizonnyal boldog Ăşr hĂĄt. Mihez ĂŠrtesz?
ARCITES
Egy kicsit minden nemes tudomĂĄnyhoz:
Megtartani a sĂłlymot, hujjogatni
A csaholĂł kutyĂĄknak; nem dicsekszem,
Hogy jĂłl lovaglĂłk, bĂĄr aki csak ismer,
Ezt tartja bennem a legtĂśbbre; vĂŠgĂźl
S fĹleg katona volnĂŠk.
THESEUS
Minden egyĂźtt.
PIRITHOUS
Lelkemre, talpig fĂŠrfi.
EMILIA
Az bizony.
PIRITHOUS
Neked hogy tetszik, lady?
HIPPOLYTA
BĂĄmulom:
Nem lĂĄttam mĂŠg ily ifjĂşt ily nemesnek â
Ha igazat szĂłl â rendjĂŠbĹl.
EMILIA
Ăgy nĂŠzem,
Az anyja bĂĄjos asszony lehetett:
Az arca erre vall.
HIPPOLYTA
De alkata
S forrĂł feje derĂŠk apĂĄt mutat.
PIRITHOUS
NĂŠzzĂŠtek: vitĂŠzsĂŠge, mint a rejtett
Nap, ĂĄtsĂźt hitvĂĄny gĂśncĂŠn.
HIPPOLYTA
JĂł faj ez.
THESEUS
MĂŠrt jĂśttĂŠl ide?
ARCITES
Nemes Theseus,
Nevet szerezni s tĹlem telhetĹen
KivĂvni sokra tartott becsĂźlĂŠsed.
Mert az egĂŠsz vilĂĄgon udvarodban
Lakik csak tisztessĂŠg.
PIRITHOUS
Szava is ĂŠkes.
THESEUS
Uram, lekĂśtelez fĂĄradozĂĄsod,
Ne ĂĄhĂtozz hiĂĄba: Pirithous,
Rendelkezz vĂŠle.
PIRITHOUS
HĂĄlĂĄm, Theseus.
(Arciteshez)
EnyĂŠm vagy, ĂŠs ĂŠn a legnemesebb
SzolgĂĄlatot adom neked: e hĂślgynĂŠl,
Ez ifjĂş szĹąznĂŠl; nĂŠzd meg, csupa jĂłsĂĄg.
MegĂźlted szĂźletĂŠsnapjĂĄt vitĂŠzĂźl,
Ĺt illeted; csĂłkold meg szĂŠp kezĂŠt.
ARCITES
Nemes adakozĂł vagy. (EmiliĂĄhoz) DrĂĄga szĂŠpsĂŠg,
Hadd pecsĂŠteljem meg eskĂźdt hitem.
Kezet csĂłkol
Ha
MĂŠltatlan szolgĂĄd megbĂĄnt bĂĄrmivel,
Parancsold, s meghal.
EMILIA
Nem vagyok kegyetlen.
Ha jĂłl szolgĂĄlsz, uram, meglesz jutalmad.
EnyĂŠm vagy,
Ăs rangodon felĂźl bĂĄnok veled.
PIRITHOUS
MĂĄr lĂĄtlak dĂszedben, s mert jĂł lovasnak
Mondod magad, meg is kell kĂŠrjelek,
Ălj meg ma egyet; csakhogy szilaj ĂĄm.
ARCITES
Ăgy jobban szeretem, herceg: tehĂĄt
Nem fagyok a nyereghez.
THESEUS (HippolytĂĄhoz)
KĂŠszĂźlj, kedves,
Te is, Emilia, s minden barĂĄtunk,
Napkeltekor megĂźnnepelni mĂĄjus
VirĂĄgait Diana erdejĂŠben.
Uram, kĂsĂŠrd ĂşrnĹd; Emilia,
RemĂŠlem, nem gyalog.
EMILIA
SzĂŠgyellenĂŠm,
Hisz van lovam elĂŠg. (Arciteshez) VĂĄlassz magadnak,
S ami kell bĂĄrmikor, csak tudjam ĂŠn is;
Ha hĹąsĂŠggel szolgĂĄlsz, ĂgĂŠrhetem,
Hogy jĂł ĂşrnĹt nyersz bennem.
ARCITES
Ăs ha nem,
Nyerjem azt, amit Ăşgy gyĹąlĂślt atyĂĄm:
SzĂŠgyent ĂŠs gĂĄncsot.
THESEUS
Vezess most: megillet.
Ăgy legyen: mindent kapj meg, mit kivĂvtĂĄl
GyĹzelmeddel, mĂŠltĂĄnytalan kĂźlĂśnben.
HĂşgom, a nemjĂłjĂĄt, olyan a szolgĂĄd,
Hogy uram lenne, ha ĂŠn nĹ vagyok;
De okos vagy.
EMILIA
TĂşl okos is, uram.
HarsonĂĄk. Mind el.
5. SZĂN
JĂśn a BĂśrtĂśnĹr LĂĄnya egyedĂźl
LĂNY
ĂvĂśltsĂśn minden herceg s minden ĂśrdĂśg:
Ĺ szabad. Sokat vĂĄllaltam miatta,
S kihoztam onnan. Egy mĂŠrfĂśldnyire
Egy kis ligetbe kĂźldtem, hol Ăśles
CĂŠdrus terpeszkedik, mint egy platĂĄn,
Kis csermely mellett, s ott rejtĹzkĂśdik,
MĂg rĂĄspolyt s ĂŠtelt szerzek, mert a vas
KarkĂśtĹ rajta mĂŠg. Ă, szerelem,
MerĂŠsz kĂślyĂśk vagy! A vasat apĂĄm
InkĂĄbb szenvedte volna, mint viselje.
Szerelmen tĂşl, ĂŠsz ĂŠs ĂłvakodĂĄs
NĂŠlkĂźl szeretem Ĺt; tudtĂĄra adtam.
Nem bĂĄnom, csak kesergek. Ha a tĂśrvĂŠny
UtolĂŠr ĂŠs elĂtĂŠl ĂŠrte, lĂĄnyok,
JĂłszĂvĹą szĂźzek majd dalukba fognak,
S emlĂŠke marad, hogy nemesen haltam,
AkĂĄr egy vĂŠrtanĂş. Amerre Ĺ megy,
Az ĂŠn utam is az lesz; nem lehet
Oly fĂŠrfiatlan, hogy itt hagyjon engem.
Ha mĂŠgis, lĂĄny nem bĂzhat kĂśnnyen Ăşjra
FĂŠrfiemberben. MĂŠg meg sem kĂśszĂśnte,
Amit tettem, Ăşgy, mint mikor megcsĂłkolt,
S ez sehogy sincs jĂłl; alig sikerĂźlt
RĂĄvennem, hogy ismĂŠt szabad legyen,
Ăgy aggĂĄlyoskodott, hogy mennyi bajt
Okoz nekem s atyĂĄmnak. Ăm remĂŠlem,
Ha jobban ĂĄtgondolja majd, szerelmem
MeggyĂśkerezik benne. Hadd tegyen
BĂĄrmit velem, ha gyĂśngĂŠden teszi,
De tegye, amit kell, mĂĄskĂŠnt szemĂŠbe
Mondom, hogy nem is fĂŠrfi. Most beszerzem,
Ami szĂźksĂŠges, felcsomagolok,
Egy rejtett kis ĂśsvĂŠnynek nekivĂĄgok,
S velem lesz mĂĄr: Ăşgy ĂŠlek, mint az ĂĄrnyĂŠk,
Mellette. Nagy felfordulĂĄs lehet
A tĂśmlĂścben, mĂg kezĂŠt csĂłkolom
A szĂśkevĂŠnynek. Ăg veled, atyĂĄm:
Legyen sok ilyen foglyod ĂŠs leĂĄnyod,
S magad Ĺrizheted. HozzĂĄ megyek. El
HARMADIK FELVONĂS
1. SZĂN
KĂźrtszĂł kĂźlĂśnbĂśzĹ irĂĄnyokbĂłl. MajĂĄlisozĂł nĂŠp zsivaja ĂŠs kurjongatĂĄsa.
JĂśn Arcites
egyedĂźl
ARCITES
HippolytĂĄtĂłl elszakadt a herceg:
MĂĄs-mĂĄs tisztĂĄsra mentek. Ănnepi
RĂtus a mĂĄjusĂŠ, s AthĂŠn megadja
A mĂłdjĂĄt. Ă, Emilia, kirĂĄlynĹm,
ĂdĂŠbb, mint mĂĄjus, bĂĄjosabb az ĂĄg
Arany rĂźgyĂŠnĂŠl, a rĂŠt ĂŠs a kert
Minden zomĂĄncdĂszĂŠnĂŠl â mit nekĂźnk
A nimfa partja, mely a vĂzfolyĂĄst
Csupa virĂĄggĂĄ vĂĄltoztatja: erdĹ,
FĂśld ĂŠke, szintĂşgy ĂĄldottĂĄ teszed te
A helyet, ahol vagy, hogy ĂŠn, szegĂŠny,
BĂŠkĂŠn jĂĄrhassak ott, szeplĹtelen
Gondolatokkal. Mily ĂĄldott szerencse
Ilyen ĂşrnĹre lelni: meghaladja
Minden remĂŠnyem. Ă, Fortuna asszony,
Emilia utĂĄn ĂşrnĹm, kirĂĄlynĂŠm,
Mily bĂźszke vagyok! Felfigyelt reĂĄm,
Maga mellĂŠ vett, ĂŠs ma lĂĄm, az ĂŠv
E legszebb reggelĂŠn egy pĂĄr lovat
Ad ajĂĄndĂŠkba; ilyen mĂŠneken
KirĂĄlyok ĂźlhetnĂŠnek koronĂĄjuk
JogĂĄĂŠrt kĂźzdve Ă, jaj, Palamon,
SzegĂŠny kuzin, szegĂŠny rab, oly kevĂŠssĂŠ
Ălmodsz szerencsĂŠmrĹl, hogy Ăśnmagad
VĂŠled legboldogabbnak, oly kĂśzel
EmiliĂĄhoz; ThĂŠbĂĄban hiszel,
LetĂśrve, bĂĄr szabadon. Ăm ha tudnĂĄd,
Hogy ĂşrnĹm rĂĄm lehelt, hallottam hangjĂĄt,
SzemĂŠben lĂĄthattam magam... kuzin,
Mily dĂźh fogna el!
Palamon elĹjĂśn egy bokorbĂłl bilincsĂŠben; ĂśklĂŠt rĂĄzza Arcites felĂŠ
PALAMON
ĂrulĂł rokon,
MegĂŠreznĂŠd dĂźhĂśmet, ha a rabsĂĄg
Jele lehullna rĂłlam, ĂŠs kezembe
Kardot kerĂtnĂŠk. EskĂźszĂśm, igaz
Szerelmem rĂĄszorĂtna, hogy beismerd
Az ĂĄrulĂĄst, nyĂĄjas tekintetĹą
RĂşt hitszegĹ, nemes jelvĂŠnyeket
ViselĹ nemtelen, hamis kuzin,
GalĂĄd rokon. TiĂŠdnek mondod Ĺt?
E kĂŠz bilincsben, fegyver nĂŠlkĂźl is
BebizonyĂtja, hogy hazudsz, csalĂĄrd
Lovag, szerelemtolvaj vagy, gazember
NĂŠvre sem ĂŠrdemes. Csak volna kardom
BĂŠklyĂł helyett...
ARCITES
JĂł Palamon kuzin...
PALAMON
HitvĂĄny Arcites, szĂłljon nyelved is
Ăgy, ahogy tetteid.
ARCITES
Ăn nem talĂĄlok
Keblemben semmi oly otrombasĂĄgot,
MitĹl az volnĂŠk, aminek lefestesz,
Azt mondom hĂĄt: megtĂŠveszt szenvedĂŠlyed,
Mert ellensĂŠged ĂŠs Ăgy nem lehet
JĂł szĂvvel hozzĂĄm. A becsĂźlet az,
Amin ĂŠn csĂźggĂśk, bĂĄrmennyire is
HiĂĄnyolod bennem, derĂŠk kuzin,
Azt kĂśvetem mindenben. Most kegyeskedj
IllĹ szĂłval elmondani bajod,
Hisz egyenrangĂşval beszĂŠlsz, aki
Ăsszel ĂŠs karddal tisztĂtja meg ĂştjĂĄt,
Mint jĂł nemes.
PALAMON
Nem mernĂŠd, Arcites!
ARCITES
Kuzin, kuzin, tudod jĂłl, mit merek.
LĂĄttĂĄl karddal harcolni fĂŠlelem
ĂvĂĄsa ellen. Ha mĂĄs mondanĂĄ ezt
ĂnrĂłlam, nem tĹąrnĂŠd el, hallgatĂĄsod
MegtĂśrnĂŠd mĂŠg szentĂŠlyben is.
PALAMON
Uram,
LĂĄttalak oly helyen forogni, hol
BĂĄtorsĂĄgod kitĹąnt; jĂł ĂŠs merĂŠsz
Lovagnak mondtak. Ăm rossz az egĂŠsz hĂŠt,
Ha mindennap esik; elveszti az
VitĂŠzsĂŠgĂŠt, ki ĂĄrulĂĄsra hajlik,
S Ăşgy kĂźzd, mint lomha medve: elszaladna,
Ha meg nem kĂśtnĂŠk.
ARCITES
Rokon, ugyanĂşgy
MondhatnĂĄd ezt tĂźkrĂśdnek, mint fĂźlĂŠbe
Annak, ki most megvet.
PALAMON
JĂśjj ide hozzĂĄm,
SzabadĂts meg bĂŠklyĂłmtĂłl, kardot adj,
AkĂĄr rozsdĂĄsat is, s egy ĂŠtkezĂŠs
JĂłtĂŠtemĂŠnyĂŠt. AztĂĄn ĂĄllj elĂŠm
Egy jĂł karddal kezedben, mondj csak annyit,
Emilia tiĂŠd, ĂŠs megbocsĂĄtom
A sĂŠrtĂŠst â mĂŠg azt is, ha elveszed
Az ĂŠletem; az alvilĂĄgi ĂĄrnyak,
Kik hĹskĂŠnt haltak, s fĂśldi hĂreket
Tudakolnak, azt halljĂĄk csak felĹled,
Hogy bĂĄtor ĂŠs nemes vagy.
ARCITES
LĂŠgy nyugodt;
TĂŠrj vissza most galagonya-lakodba.
Mihelyt leszĂĄll az ĂŠj, ĂŠn itt leszek
KiadĂłs hĂşsokkal; koloncaid
Leszerelem; ruhĂĄt s illatosĂtĂłt
Is kapsz, elverni a tĂśmlĂśc szagĂĄt.
Ha rendbe jĂśttĂŠl, mondd csak: Arcites,
S ĂŠn kĂŠsz vagyok; te vĂĄlasztod a kardot
Ăs vĂŠrtet.
PALAMON
Ă, egek, ilyen nemes
LĂŠlek tehet-e rosszat? EgyedĂźl
Csak Arcites; ezĂŠrt csak Arcites
Lehet ily bĂĄtor.
ARCITES
DrĂĄga Palamon!
PALAMON
Ălellek tĂŠged ĂŠs ĂgĂŠreted â
De ĂgĂŠretedĂŠn csak: mert szemĂŠlyed
Nem kĂvĂĄnhatom jobban, mint hogy kardom
Ăle ĂĄtjĂĄrja.
KĂvĂźlrĹl kĂźrtszĂł; kĂźrtĂśk vĂĄlaszolnak
ARCITES
Hallod mĂĄr a kĂźrtszĂłt;
BĂşjj Ăźregedbe, mĂĄskĂŠnt vĂŠge mĂĄris
Viadalunknak. Kezed: ĂŠg veled.
Elhozok minden szĂźksĂŠgest; erĹs lĂŠgy,
S vigasztalĂłdj meg.
PALAMON
Ălld, amit ĂgĂŠrtĂŠl;
Ăs Ăśsszevont szemĂślddel tedd a dolgod.
Nem szerethetsz: lĂŠgy nyers hozzĂĄm, ne szĂłlj
Ily olajos nyelven velem; pofon
ĂtnĂŠlek minden szóÊrt, hogyha ĂŠsz
Nem tĹąrtĹztetnĂŠ mĂŠrgem.
ARCITES
NyĂlt beszĂŠd.
Ăm megbocsĂĄss: mikor sarkantyĂşzom
Lovam, nem szĂdom; jĂłkedvnek, haragnak
Egy arca van nĂĄlam.
KĂźrtszĂł
De falatozni
HĂvjĂĄk a kĂłszĂĄlĂłkat; sejtheted:
Dolgom van itt.
PALAMON
Uram, szolgĂĄlatod
Az ĂŠgnek sem tetszhet: tiszted â tudom â
Jogtalanul nyerted.
ARCITES
SzilĂĄrd jogom van.
Hiszem, hogy e beteg Ăźgyet kĂśzĂśttĂźnk
ĂrvĂĄgĂĄssal kell meggyĂłgyĂtani.
KĂŠrlek, kardodra bĂzd a perbeszĂŠdet,
TĂśbb szĂłt ne errĹl.
PALAMON
MĂŠg egyet csupĂĄn.
Te most az ĂŠn hĂślgyem bĂĄmulni mĂŠgy â
Mert Ĺ enyĂŠm, jegyezd meg...
ARCITES
Nos...
PALAMON
Ne, kĂŠrlek.
Azt mondtad, tĂĄplĂĄlsz, hogy erĹre kapjak;
Most elmĂŠgy, hogy egy napba nĂŠzz, amely
ErĹt ad annak, aki nĂŠzi; ezzel
ElĹnyt szereztĂŠl, ĂĄm ĂŠlvezd, amĂg
ErĹben helyrejĂśttem. Ăg veled.
Mindketten el
2. SZĂN
A BĂśrtĂśnĹr LĂĄnya jĂśn egyedĂźl
LĂNY
ElvĂŠtette a bokrot, a sajĂĄt
Feje utĂĄn ment. MĂĄr kĂśzel a reggel.
Nem baj: bĂĄr volna ĂśrĂśk ĂŠjszaka,
Ăs sĂśtĂŠtsĂŠg az Ăşr. Ha: farkas ez!
A bĂĄnat a fĂŠlszet megĂślte bennem,
Egyetlen gondom van csak: Palamon.
Nem bĂĄnom, farkas faljon fel, ha Ăgy
RĂĄspolyhoz jutna. Ăs ha hujjogatnĂŠk?
Azt nem tudok; ha huhognĂŠk, mi lenne?
Ha Ĺt nem is, egy farkast ide hĂvnĂŠk,
LegalĂĄbb ezzel szolgĂĄlnĂĄm. Ma ĂŠjjel
Furcsa ĂźvĂśltĂŠst hallottam; talĂĄn csak
Nem szaggattĂĄk szĂŠt? Semmi fegyvere;
El sem futhat; zĂśrgĹ bilincseit
MeghallhatjĂĄk a dĂşvadak, s azok
MegĂŠrzik, ki a fegyvertelen, ĂŠs ki
Tud szembeszĂĄllni. Biztosra veszem,
Hogy szĂŠttĂŠptĂŠk: ott ĂźvĂśltĂśttek, aztĂĄn
Nekiestek mind; Ăgy tĂśrtĂŠnhetett.
SzĂłlhat a harang. Ăs velem mi lesz?
Mindennek vĂŠge. Nem, nem, hazudom:
SzĂśkĂŠsĂŠĂŠrt apĂĄmat felakasztjĂĄk,
Ăn kĂśnyĂśrĂśghetek az ĂŠletĂŠrt,
Ha ĂŠrdemesnek tartom; hogyha nem,
Meghalhatok Ăgy-Ăşgy. ZilĂĄlt vagyok;
KĂŠt nap nem ettem, csak kis vizet ittam.
Le sem hunytam szemem,
Csak amĂg hĂŠja sĂłs nedvĂŠt lemosta.
TĹąnj, ĂŠlet; jaj, csak meg ne zavarodjam,
Hogy vĂzbe Ăśljem, felkĂśssem magam.
Mint romlasz bennem, termĂŠszet, miĂłta
PillĂŠreid kidĹltek! Merre most?
Legjobb az Ăşt, mely rĂśgtĂśn sĂrba visz:
Minden mĂĄs lĂŠpĂŠs kin. De lĂĄm, lenyugszik
A hold, tĂźcskĂśk cirpelnek, gyĂśngybagoly
Hajnalt kiĂĄlt. ElvĂŠgeztem a dolgom,
Egyet kivĂŠve â ĂĄm ez itt fĹ,
A vĂŠg, ez minden. El
3. SZĂN
JĂśn Arcites ĂŠlelemmel, borral ĂŠs reszelĹkkel
ARCITES
Valahol itt van Palamon kuzin.
JĂśn Palamon
PALAMON
Arcites.
ARCITES
Ĺ. RĂĄspolyt hoztam meg ĂŠtelt.
BĂşjj elĹ ĂŠs ne fĂŠlj, nem Theseus jĂśtt.
PALAMON
Sem mĂĄs oly tisztes ember.
ARCITES
Semmi baj;
Ezt megvitatjuk kĂŠsĹbb. BĂĄtorodj fel:
Nem hullsz el, mint egy ĂĄllat. Nos, igyĂĄl,
LegyĂśngĂźltĂŠl; aztĂĄn szĂłlok veled.
PALAMON
Arcites, megmĂŠrgezhetnĂŠl.
ARCITES
Meg ĂŠn,
De ehhez fĂŠlnem kĂŠne tĹled. Ălj le,
A fecsegĂŠsbĹl elĂŠg. VisszanyervĂŠn
JĂł hĂrnevĂźnk, ne beszĂŠljĂźnk bolondok
S gyĂĄvĂĄk mĂłdjĂĄn. EgĂŠszsĂŠgedre ezt! Iszik
PALAMON
JĂł.
ARCITES
Ălj le akkor, ĂŠs hadd kĂŠrjelek meg,
TisztessĂŠgedre ĂŠs becsĂźletedre,
A hĂślgyrĹl szĂłt se most, csak megzavar.
ElĂŠg idĹnk lesz.
PALAMON
JĂł, terĂĄd iszom. Iszik
ARCITES
HĂşzz jĂłt belĹle, vĂŠrt csinĂĄl; nem ĂŠrzed,
Hogy ĂĄtmelegĂt?
PALAMON
MĂŠg nem tudhatom:
KĂŠt-hĂĄrom korty utĂĄn.
ARCITES
Ne spĂłrolj: van mĂŠg
A hercegnek. EgyĂŠl.
PALAMON
Igen. Eszik
ARCITES
Ărvendek,
Hogy ilyen ĂŠtvĂĄgyad van.
PALAMON
Jobban ĂŠn,
Hogy ilyen ĂŠtelem.
ARCITES
Nem rĂŠmes itt,
SĂśtĂŠt erdĹben?
PALAMON
Csak kinek sĂśtĂŠt
A lelkiismerete.
ARCITES
Nos, hogy Ăzlik?
ĂhsĂŠgedhez nem kell fĹąszer.
PALAMON
Nem ĂĄm,
S a tied tĂşl csĂpĹs, ĂŠdes kuzin.
Mi ez?
ARCITES
SzarvassĂźlt.
PALAMON
Az jĂłfajta ĂŠtel,
MĂŠg egy kis bort. Arcites, ezt a rĂŠgi
LĂĄnyokra most! A fĹasztalnokĂŠ...
EmlĂŠkszel rĂĄ?
ARCITES
Csak utĂĄnad, kuzin.
PALAMON
Fekete fĂŠrfit szeretett.
ARCITES
No ĂŠs?
PALAMON
Arcitesnek neveztĂŠk nĂŠmelyek...
ARCITES
Ki vele.
PALAMON
Egy lugasban jĂśttek Ăśssze.
Mit mĹąvelt ott a lĂĄny? TĂĄn fuvolĂĄzott?
ARCITES
Valamit mĹąvelt.
PALAMON
NyĂśgte is egy hĂłnap...
KettĹ, tĂz mĂşlva.
ARCITES
A marsall hĂşgĂĄnak
Kijutott szintĂŠn, emlĂŠkszem, kuzin,
MesĂŠk is jĂĄrtak; iszol rĂĄ?
PALAMON
Igen.
ARCITES
Csinos kis barna volt. Hajdan az ifjak
MĂŠg vadĂĄszgattak: erdĹ, terebĂŠlyes
BĂźkkfa... ĂŠs mĂĄris megvan a mese...
Hajaj!
PALAMON
EmiliĂĄĂŠrt, ĂŠletemre!
El e szĂnlelt vĂgsĂĄggal: Ăşjra mondom,
Ărette sĂłhajtottĂĄl! Ă, cudar,
Megszegted?
ARCITES
MegkergĂźltĂŠl.
PALAMON
Ăgre-fĂśldre,
Nincs benned becsĂźlet.
ARCITES
Magadra hagylak:
Ăllat vagy most.
PALAMON
Miattad, ĂĄrulĂł.
ARCITES
Itt van minden: rĂĄspoly, ing ĂŠs szagosvĂz.
KĂŠt Ăłra mĂşlva jĂśvĂśk, azzal egyĂźtt,
Mi elcsitĂt mindent.
PALAMON
Karddal ĂŠs vĂŠrttel!
ARCITES
Meglesz. Most fĂśrtelmes vagy; ĂŠg veled.
Dobd le dĂszed: nincs rĂĄ szĂźksĂŠg.
PALAMON
Uram...
ARCITES
Nem hallgatom. El
PALAMON
JĂśjjĂśn csak: meghal ĂŠrte. El
4. SZĂN
JĂśn a BĂśrtĂśnĹr LĂĄnya
LĂNY
FĂĄzom, s a csillagok is mind kihunytak:
A kicsik s mĂĄsok, melyek mint a nĂĄsfa
Nap lĂĄtta dĹresĂŠgem. Palamon!
Jaj, nem. ĂŠgben van Ĺ. S ĂŠn hol vagyok!
Ez tenger itt, s hajĂł: hogy hĂĄnykolĂłdik?
Ott sziklaszirt les rĂĄ a vĂz alatt;
Most, most nekicsapĂłdik, Ăşjra, Ăşjra,
LĂŠket kap, jĂł nagyot, hogy ordĂtoznak!
FordĂtsd a szĂŠl ellen, vagy veszve minden:
Fel egy-kĂŠt tĂśrzsvitorlĂĄval, fiĂşk!
JĂł ĂŠjt, mĂĄr vĂŠgetek. Ăhes vagyok.
Csak talĂĄlnĂŠk egy bĂŠkĂĄt, hadd mesĂŠljen
A nagyvilĂĄgbĂłl hĂreket; csinĂĄlnĂŠk
SzĂvkagylĂłbĂłl gĂĄlyĂĄt, ĂŠs Ăştra kelnĂŠk
Kelet felĂŠ, a pigmeus kirĂĄlyhoz,
Mert csodĂĄsan mond jĂśvendĹt. ApĂĄmat,
HĂşszat az egyhez, ripsz-ropsz felkĂśtik
MĂĄr holnap reggel. Ăn egy szĂłt se szĂłlok
Ănekel
ZĂśld szoknyĂĄmat levĂĄgom a kĂŠt tĂŠrdem felett,
Szemem alatt lenyĂrom szĂŠp szĹke fĂźrtĂśmet,
Hej, nonna, nonna, nonna.
FehĂŠr lovat vesz majd a kedvesem,
Hogy eredjek nyomĂĄba ĂĄt vĂślgyĂśn ĂŠs hegyen,
Hej, nonna, nonna, nonna.
Egy nagy tĂśvist most, mint a csalogĂĄnynak,
Hogy nyomjam neki keblem, mert elalszom. El
5. SZĂN
JĂśn a TanĂtĂł, hat Paraszt, egyikĂźk pĂĄviĂĄnnak ĂśltĂśzve, ĂŠs Ăśt lĂĄny, egy
Dobossal
TANĂTĂ
Fuj, fuj,
Mennyi botorsĂĄg ĂŠs elmehĂĄborgĂĄs
Lakozik bennetek! Nem hosszasan
Kifejtegettem az alapokat,
KĂŠpes szĂłval, belĂŠtek tĂśltĂśgettem
Ărtelmem szilvaĂzĂŠt s velejĂŠt?
S mĂŠg kĂŠrdezitek: Hol? Mikor? MiĂŠrt?
Ti bamba pokrĂłcok, darĂłcfejek,
Azt mondtam: Ăgy legyen, Ihol legyen,
Ekkor legyen, s nem ĂŠrti senki sem?
Proh deum, medius fidius, fajankĂłk vagytok!
No hĂĄt, itt ĂĄllok ĂŠn; itt jĂśn a herceg; itt ti
A cserjĂŠsben. A herceg elĂŠbe megyek,
S mĹąvelt emberkĂŠnt beszĂŠlek vele,
Sok szĂłkĂŠppel; Ĺ bĂłlint, hĂźmmĂśget,
PompĂĄs! kiĂĄltja, s folytatom; a vĂŠgĂŠn
Feldobom a sapkĂĄmat â Ăgy ni! â s akkor,
Mint hajdan Meleagrosz ĂŠs a vadkan,
ElĂŠje lĂŠptek szĂŠpen; mint igaz
HĂvekhez illĹ, csĂnnal sorba ĂĄlltok,
S kecses lĂŠpĂŠssel fordultok, fiĂşk.
ELSĹ PARASZT
Az, kecses lĂŠpĂŠs lesz, mester Gerrold.
MĂSODIK PARASZT
Ălljon fel a csapat. Hol a dobos?
HARMADIK PARASZT
HĂŠ, TimĂłt!
DOBOS
Itt vagyok, ne kergĂźlj!
TANĂTĂ
De hol a nĹk?
NEGYEDIK PARASZT
Itt van Bondor ĂŠs MagdĂł.
MĂSODIK PARASZT
S hĂłlĂĄbĂş Luca ĂŠs ugrĂłs BarbĂĄla.
ELSĹ PARASZT
Ăs szeplĹs Nell, ki mindig jĂśn, ha hĂvjĂĄk.
TANĂTĂ
A szalag hol van, lĂĄnyok? Csak lebegni,
Csak finoman ĂŠs kĂśnnyedĂŠn a testtel,
S idĹnkĂŠnt egy-egy bĂłk ĂŠs szĂśkkenĂŠs.
NELL
TessĂŠk rĂĄnk bĂzni.
TANĂTĂ
Hol a muzsika?
HARMADIK PARASZT
ElszĂłrva, ahogy mondta.
TANĂTĂ
PĂĄrba ĂĄllni,
LĂĄssuk, ki nincs itt. Hol a pĂĄviĂĄn?
BarĂĄtom, farkod Ăşgy viseld, ne sĂŠrtsd
Ăs botrĂĄnkoztasd meg a hĂślgyeket,
Bukfencezz bĂĄtran ĂŠs hatĂĄrozottan,
Ăs mindig ĂŠsszel bĹgj.
PĂVIĂN
Igen, uram.
TANĂTĂ
Quousque tandem? Itt egy nĹ hiĂĄnyzik!
NEGYEDIK PARASZT
KĂştbaesett az Ăźgy, fene megette.
TANĂTĂ
Mi itt,
Ahogy bĂślcs szerzĹk mondjĂĄk, tĂŠglĂĄt mostunk:
Fatuus voltunk, hasztalan veszĹdtĂźnk.
MĂSODIK PARASZT
Az a rĂĄtarti nĂŠmber, az a beste,
Az nincs itt, aki Ăşgy fogadkozott,
Hogy eljĂśn: Cila, a szabĂł leĂĄnya;
KutyabĹr kesztyĹąt kap legkĂśzelebb!
Ha cserbenhagyott... tudod, Arcas, borra
S kenyĂŠrre eskĂźdt, meg nem szegheti.
TANĂTĂ
Angolna s asszony,
Mondja egy kĂśltĹ, ha csak nem fogod
FarkĂĄtĂłl ĂŠs fogaddal, megszĂśkik.
ErkĂślcsrĹl szĂłlva, a tĂŠtel hamis.
ELSĹ PARASZT
TĹąz vesse fel, most betojik?
HARMADIK PARASZT
Mihez
KezdĂźnk, jĂł uram?
TANĂTĂ
Semmihez:
A mi dolgunkbĂłl bizony semmi lett,
Az ĂĄm, siralmas ĂŠs szomorĂş semmi.
NEGYEDIK PARASZT
Most, mikor vĂĄrosunk jĂłhĂre rajta,
Most mĂŠrgelĹdjĂźnk, pisĂĄljunk csihĂĄnra!
MegĂĄllj, jĂłfĂŠle, megkeserĂźlĂśd!
JĂśn a BĂśrtĂśnĹr LĂĄnya
LĂNY (ĂŠnekel)
DĂŠlrĹl, berber partok felĹl
Ăszott a George Alow-Ăł,
Mikor elĂŠbe ĂĄllt egymĂĄsutĂĄn
HĂĄrom csatahajĂł-Ăł.
Kedves hajĂłk, kĂśszĂśntelek,
Ti merre tartotok-Ăł?
Ă, hadd maradjak vĂŠletek,
KĂśssek ki ugyanott-Ăł.
HĂĄrom bolond civĂłdik egy kicsi baglyon:
Ănekel
Egyik bagolynak mondja Ĺt,
A mĂĄsik szĂłt se szĂłl,
A harmadik mond: sĂłlyom ez,
De nincs csengĹje sehol.
HARMADIK PARASZT
Finom bolond ez, s ĂŠpp kapĂłra jĂśn,
Oly kerge, mint egy mĂĄrciusi nyĂşl.
Ha ez beĂĄll tĂĄncosnak, nyert ĂźgyĂźnk van:
Kezeskedem, Ăşgy ugrik, hogy csoda.
ELSĹ PARASZT
Egy bolond? Minden rendben van, fiĂşk!
TANĂTĂ
Bolond vagy, jĂł lĂĄny?
LĂNY
BĂşs volnĂŠk kĂźlĂśnben.
Add a kezed.
TANĂTĂ
MĂŠrt?
LĂNY
Hadd mondjak szerencsĂŠt
SzamĂĄr vagy. SzĂĄmolj tĂzig; ezt se tud. Csitt!
FehĂŠr kenyeret ne egyĂŠl, erĹsen
VĂŠrzik a fogad tĹle. TĂĄncolunk hĂĄt?
ĂstfoltozĂł vagy, ismerlek; csak annyi
Lyukat tĂśmj be, amennyit bĂrsz.
TANĂTĂ
Dii boni,
ĂstfoltozĂł, te lĂĄnyka?
LĂNY
Vagy varĂĄzslĂł;
HĂvj ĂśrdĂśgĂśt: jĂĄtssza el a Chi passĂĄ-t
CsengettyĹąn s kasztanyettĂĄn.
TANĂTĂ
No, vigyĂŠtek,
Ăs bĂrjĂĄtok rĂĄ szĂŠpen, hogy csinĂĄlja.
Et opus exegi, quod nec lovis ira nec ignis...
Dologhoz, vele egyĂźtt.
MĂSODIK PARASZT
Gyere tĂĄncba.
LĂNY
Megyek ĂŠn.
HARMADIK PARASZT
Ăgy, Ăşgy.
TANĂTĂ
MeggyĹzni ravaszul! GyerĂźnk, fiĂşk!
KĂvĂźlrĹl kĂźrtszĂł
Hallom a kĂźrtĂśt; hagyjatok magamra,
S figyeljĂŠtek a jelt.
A TanĂtĂłn kĂvĂźl mind el
Pallasz, te ihless!
JĂśn Theseus, Pirithous, Hippolyta, Emilia, Arcites ĂŠs kĂsĂŠret
THESEUS
A bikĂĄnk erre tĂŠrt.
TANĂTĂ
Ăllj ĂŠs okulj!
THESEUS
Mi ez?
PIRITHOUS
Valami falusi mulatsĂĄg.
THESEUS
JĂłl van, uram, csak folytasd: okulunk.
Ti Ăźljetek le, hĂślgyek; mi kiĂĄlljuk.
SzĂŠket ĂŠs zsĂĄmolyokat hoznak; a nĹk leĂźlnek
TANĂTĂ
HĹąs herceg, szĂŠp hĂślgyek, nagyĂşri pĂĄr!
THESEUS
Fagyosan kezdi.
TANĂTĂ
NĂŠhĂĄnyunk itten kegyetekre vĂĄr.
Hogy mik volnĂĄnk, vilĂĄgos, mint a nap:
Kiket durvĂĄn parasztnak mondanak;
Ăs hogy lĂĄssĂĄtok szavam igazĂĄt:
BohĂł csapat, jĂłkedvĹą tĂĄrsasĂĄg,
KĂŠpes szĂłval kĂłrus, mely â nem titok â
NagysĂĄgod elĹtt most tĂĄncolni fog.
Ăn vagyok az, aki mindebbe fĂĄrad,
A pedagĂłgus, ki a nyĂrfaĂĄgat
Kis fickĂłk hĂĄtuljĂĄn tĂĄncoltatom,
JĂł nĂĄdpĂĄlcĂĄmat a nagyobbakon,
S ĂźgyeskedĂŠsĂźnk bemutatom Ăme.
DicsĹ herceg, akinek hĹsi hĂre
DistĹl Daedalusig bejĂĄrta rĂŠgen
A fĂśldet, segĂts hĂveden, szegĂŠnyen,
FĂŠnyes szemed tekintsen le a porba,
A nagy hatalmĂş ĂŠs nagy sĂşlyĂş MĂłrra;
Is jĂĄrul hozzĂĄ, ragaszd ezt oda,
Ăs Morris lesz: ez ittlĂŠtĂźnk oka,
Ezt hoztuk, nem kis fĂĄradsĂĄgnak ĂĄrĂĄn.
ElĹtte mĂŠg sete-sutĂĄn kiĂĄllvĂĄn
Hadd mondjam el, fensĂŠg, a velejĂŠt,
ElmĂŠm mĹąvĂŠt letĂŠve itt elĂŠd:
Van benne MĂĄjuskirĂĄlynĹ s -kirĂĄly,
KĂĄrpit mĂśgĂśtt vĂg ĂŠjszakai pĂĄr,
Komor na s szolga bujkĂĄl, kocsma hĂĄjas
TĂźndĂŠre nyĹątt utast kĂśszĂśntve nyĂĄjas
Szavakkal, titkon inti a szobĂĄn ĂĄt,
Hogy a csapos hizlalja fel a szĂĄmlĂĄt;
Van fĂścstejes bohĂłc s bolond is ĂĄm,
Nagy farkĂş s nagy szerszĂĄmĂş pĂĄviĂĄn,
Cum multis alliis, jĂł rend szerint;
Mondj igent, mĂĄris elĹjĂśnne mind.
THESEUS
No persze, igen, kedves domine.
PIRITHOUS
Csak rajta!
TANĂTĂ
Intrate filii! JĂĄrjĂĄtok el.
A TanĂtĂł koppant; jĂśnnek a tĂĄncosok. Zene szĂłl; tĂĄncolnak
HĂślgyek, bĂĄrha vĂgan voltunk,
BohĂłckodtunk ĂŠs bomoltunk,
Ne legyen belĹle gond,
A tanĂtĂł nem bolond.
Herceg, hogyha tetszett nĂŠked
Ăs kedvedre volt a nĂŠped,
Adj nekĂźnk egy-kĂŠt karĂłt,
JĂł mĂĄjusfĂĄnak valĂłt,
Ăs rĂśvid esztendĹ mĂşlva
MegnevettetĂźnk mi Ăşjra.
THESEUS
HĂşszat is, domine. (HippolytĂĄhoz) Tetszett, szerelmem?
HIPPOLYTA
Jobban, mint bĂĄrmi.
EMILIA
Remek volt a tĂĄnc,
Ăs nem hallottam jobb bevezetĹt.
THESEUS
TanĂtĂł, kĂśszĂśnĂśm. â Kapjanak mind jutalmat.
PIRITHOUS
Ăs ezt is, hogy rudad befesd vele
THESEUS
Most tĂŠrjĂźnk vissza mulatsĂĄgainkhoz.
TANĂTĂ
BikĂĄd fusson sebesen,
De kopĂłd gyorsabb legyen:
Ebek marjĂĄk, ne kĂmĂŠljĂŠk,
HĂślgyek faljĂĄk a herĂŠjĂŠt.
KĂźrtszĂł. Theseus, Pirithous, Hippolyta, Emilia, Arcites ĂŠs kĂsĂŠret el
Gyertek, vĂŠgeztĂźnk. Dii deaeque omnes,
PompĂĄsan jĂĄrtĂĄtok, leĂĄnyok.
Mind el
6. SZĂN
Palamon elĹjĂśn a bokorbĂłl
PALAMON
Ilyen tĂĄjban fogadta kuzinom,
Hogy fĂślkeres itt Ăşjra s hoz magĂĄval
KĂŠt kardot s kĂŠt jĂł pĂĄncĂŠlt; hogyha nem jĂśn,
Nem fĂŠrfi s nem katona. Mikor elment,
Nem hittem, hogy egy hĂŠt pĂłtolja vesztett
ErĹmet, Ăşgy ellankasztott s levert
A nĂŠlkĂźlĂśzĂŠs. HĂĄlĂĄm, Arcites:
DerĂŠk ellen vagy; felfrissĂźlve, Ăşjra
KĂŠpes vagyok, Ăşgy ĂŠrzem, szembeszĂĄllni
BĂĄrmily veszĂŠllyel. Ha tovĂĄbb halasztom,
Azt gondolhatja rĂłlam, akt hallja,
Ăgy hĂzom itt a harcra, mint a disznĂł,
Nem mint katona. Ăpp ezĂŠrt e reggel
A vĂŠgsĹ, ĂŠs a karddal, melyet ellĂśk,
ĂlĂśm meg, csak kitartson: Ăgy helyes.
Ămor s szerencse, lĂŠgy velem!
JĂśn Arcites pĂĄncĂŠlokkal ĂŠs kardokkal
JĂł reggelt.
ARCITES
JĂł reggelt, rokon.
PALAMON
TĂşl sok fĂĄradalmat
Okoztam neked, uram.
ARCITES
E tĂşl sokkal,
Kuzin, tartoztam a becsĂźletemnek.
PALAMON
LennĂŠl ilyen mindenben; Ăşgy Ăłhajtlak
Kedves rokonnak, ahogy te szĂvĂŠlyes
Ellennek, hogy ĂślelĂŠssel kĂśszĂśnjek.
Ne kardcsapĂĄssal.
ARCITES
JĂłl add, s bĂĄrmelyik
Nemes fizetsĂŠg.
PALAMON
Ăgy hĂĄt megkapod.
ARCITES
Ily szĂŠp szavakkal hĂvj ki, ne mutatkozz
NĹnek elĹttem; elĂŠg a haragbĂłl,
Ha becsĂźlĂśd a tiszteleteset!
Nem neveltek beszĂŠdre: hogyha fegyvert
ĂltvĂŠn, helyĂźnkĂśn ĂĄllunk, csapjon Ăśssze
DĂźhĂźnk s erĹnk, mint kĹt szembefolyĂł ĂĄr,
Ăs szemrehĂĄnyĂĄsok, gĂşny ĂŠs szemĂŠlyĂźnk
LefitymĂĄlĂĄsa, iskolĂĄsgyerekhez
IllĹ kakaskodĂĄs nĂŠlkĂźl kitetszik,
Kit illet a szĂźletett jog a hĂślgyhĂśz,
TĂŠged vagy engem. MegvĂvsz hĂĄt, uram?
Ha tĂĄn nem szedted Ăśssze mĂŠg magad,
Nem vagy erĹdnĂŠl, ĂŠn vĂĄrok, kuzin,
S ĂŠrdeklĹdĂśm hogylĂŠtedrĹl naponta,
Mikor rĂĄĂŠrek. Mint barĂĄt kĂvĂĄnom,
Ne mondtam volna, hogy szeretem Ĺt,
BĂĄr belehalnĂŠk; ĂĄm hogy e szerelmet
BebizonyĂtsam, nem hĂĄtrĂĄlhatok.
PALAMON
Te oly vitĂŠz ellen vagy, Arcites,
Hogy meg nem Ăślhet mĂĄs, csak kuzinod.
ErĹs vagyok. VĂĄlassz fegyvert.
ARCITES
Te vĂĄlassz.
PALAMON
LegyĹznĂŠl mindenben, vagy arra szĂĄmĂtsz,
KĂmĂŠllek ĂŠrte?
ARCITES
Hogyha azt hiszed,
CsalĂłdsz, mert ĂŠn mint katona, egy csĂśppet
Sem kĂmĂŠllek.
PALAMON
Helyes.
ARCITES
Tapasztalod majd.
PALAMON
S mint becsĂźletes ember, ki szeret,
A szerelem igaz jogĂĄn
Megfizetek. Ezt veszem.
PĂĄncĂŠlt vĂĄlaszt
ARCITES
S ez enyĂŠm.
ElĹbb feladom rĂĄd.
PALAMON
JĂł. Mondd, kuzin,
Honnan e jĂł pĂĄncĂŠl?
ARCITES
A hercegĂŠ,
S ĹszintĂŠn szĂłlva, csentem. HĂşsba csĂpett?
PALAMON
Nem.
ARCITES
Nem nehĂŠz?
PALAMON
Ăn kĂśnnyebbet viseltem,
De megteszi.
ARCITES
Szorosra csatolom.
PALAMON
OkvetlenĂźl.
ARCITES
VĂĄllvĂŠrt nem kellene?
PALAMON
Nem, lĂł nĂŠlkĂźl vagyunk. Ăgy veszem ĂŠszre,
Jobb szeretnĂŠl lovon kĂźzdeni.
ARCITES
Mindegy.
PALAMON
Nekem is. JĂł kuzin, hĂşzd rĂĄ erĹsen
Azt a csatot.
ARCITES
Megvan.
PALAMON
Most sisakom.
ARCITES
Csupasz karral?
PALAMON
Ăgy fĂźrgĂŠbbek leszĂźnk.
ARCITES
HĂşzz kesztyĹąt mĂŠgis. Ez nagyon silĂĄny.
Vedd az enyĂŠm.
PALAMON
KĂśszĂśnĂśm, Arcites.
Hogy festek Ăgy? Leromlottam nagyon?
ARCITES
KevĂŠssĂŠ csak: jĂłt tett a szerelem.
PALAMON
VigyĂĄzz, telibe sĂşjtok.
ARCITES
Tedd, ne kĂmĂŠlj;
Okod lesz rĂĄ, kuzin.
PALAMON
Most ĂŠn segĂtek.
Feladja Arcitesre a pĂĄncĂŠlt
Ilyen pĂĄncĂŠlt viseltĂŠl, Arcites,
Mikor elesett a hĂĄrom kirĂĄly.
ARCITES
DerĂŠk darab volt, s azon a napon,
EmlĂŠkszem, tĂşltettĂŠl rajtam, kuzin.
Nem lĂĄttam oly vitĂŠzsĂŠget: mikor
Az ellensĂŠg bal szĂĄrnyĂĄra kicsaptĂĄl,
Sok sarkantyĂşval alig ĂŠrtelek be,
BĂĄr jĂł lĂł volt alattam.
PALAMON
Az, valĂłban;
FĂŠnyes harc volt, emlĂŠkszem.
ARCITES
Az, de ĂŠn
HiĂĄba kĂźszkĂśdtem, folyton lefĹztĂŠl,
VĂĄgyam nem ĂŠrt utol: amit tehettem,
UtĂĄnzĂĄs volt csak.
PALAMON
InkĂĄbb hĹsiessĂŠg;
SzerĂŠny vagy, kuzin.
ARCITES
Amikor kitĂśrtĂŠl,
SzĂśrnyĹą ĂŠgzengĂŠst vĂŠltem hallani
A hadsorokbĂłl.
PALAMON
Ăm elĹtte jĂĄrt
VitĂŠzsĂŠged villĂĄmcsapĂĄsa. VĂĄrj:
Nem tĂşl szoros itt?
ARCITES
Nem, ĂŠpp megfelel.
PALAMON
Ne sĂŠrtsen semmi mĂĄs, csupĂĄn a kardom:
Egy horzsolĂĄs gyalĂĄzat.
ARCITES
KĂŠsz vagyok.
PALAMON
Ăllj fel hĂĄt.
ARCITES
Vedd a kardomat ez jobb lesz.
PALAMON
HĂĄlĂĄm. Nem, tartsd meg, ĂŠleted fĂźgg tĹle
Van egy, ha ez kitart, nem is kivĂĄnok
TĂśbbet. Ăgyem ĂŠs becsĂźletem Ăłvjon!
ARCITES
S engem szerelmem!
KĂŠtfelĂŠ fordulnak, nĂŠhĂĄnyat lĂŠpnek ĂŠs megĂĄllnak
Van mĂŠg valami?
PALAMON
Ennyi csupĂĄn. NagynĂŠnĂŠm fia vagy,
A vĂŠr, amit kiontanĂĄnk, kĂśzĂśs,
Bennem tiĂŠd, benned enyĂŠm; a kardom
Kezemben, s ha megĂślsz, az istenek
S ĂŠn megbocsĂĄtjuk. Ha van valahol hely
Azoknak, kik becsĂźletben nyugosznak,
Nyerje el azt e fĂĄradt lĂŠlek is.
KĂźzdj jĂłl, kuzin; add most nemes kezed.
ARCITES
Itt van, Palamon. Soha mĂĄr e kĂŠz
Ăgy nem nyĂşlhat felĂŠd.
PALAMON
Ăvjon az ĂŠg.
ARCITES
Ha elesem, ĂĄtkozz mint gyĂĄva fickĂłt,
Mert ily igaz prĂłbĂĄn csak az veszĂthet.
Ăg ĂĄldjon hĂĄt.
PALAMON
Ăg ĂĄldjon, Arcites.
VĂvnak. AztĂĄn kĂvĂźlrĹl kĂźrtszĂł; megĂĄllnak
ARCITES
Ăllj, kuzin, ĂĄllj, a hevĂźnk bajba vitt!
PALAMON
MiĂŠrt?
ARCITES
A herceg, mondottam, vadĂĄszik;
Ha itt lel, jaj nekĂźnk. BecsĂźleted
S biztonsĂĄgod vĂŠgett bĂşjj vissza most
CserjĂŠdbe, uram; talĂĄlunk elĂŠg
IdĹt meghalni mĂŠg. Nemes kuzin,
Ha csak meglĂĄtnak, mĂĄris veszve vagy
Mint szĂśkevĂŠny, s ĂŠn, ha leleplezel,
Mint engedetlen; ĂŠs mĂŠg gĂşnyol is
Mindenki, mondvĂĄn, nemes volt vitĂĄnk,
De hitvĂĄnyul vitattuk.
PALAMON
Nem, kuzin,
Nem bujdosom tĂśbbĂŠ, ĂŠs nem hagyom
E nagy alkalmat Ăşjabb viadalra.
Tudom, ravasz vagy, s ismerem Ăźgyed;
Ki most meghĂĄtrĂĄl, szĂŠgyen arra! KĂŠszĂźlj
MegkĂźzdeni azonnal, itt.
ARCITES
Bolond vagy?
PALAMON
Vagy Ăşgy tekintem, nekem kedvezett
Ez Ăłra, s azt, mi vĂĄrhat, kevesebbre
Tartom szerencsĂŠmnĂŠl. FĂŠlĂŠnk kuzin,
Szeretem Ĺt, tĂŠged meg eltemetlek,
Ăs minden akadĂĄlyt.
ARCITES
Lesz ami lesz:
ĂppĂşgy van merszem halni, Palamon,
Mint szĂłt csĂŠpelni vagy aludni; attĂłl
FĂŠlek csak: a tĂśrvĂŠny vĂŠgez velĂźnk.
VigyĂĄzz!
PALAMON
TĂśrĹdj magaddal, Arcites.
IsmĂŠt vĂvnak. KĂvĂźlrĹl kĂźrtszĂł; jĂśn Theseus, Hippolyta, Emilia, Pirithous
ĂŠs kĂsĂŠret
THESEUS
Mily tudatlan, ĹrĂźlt, gaz hitszegĹk
Vagytok ti, hogy tĂśrvĂŠnyem ellenĂŠre
PĂĄrbajt vĂvtok, lovagi ĂśltĂśzetben,
Az engedĂŠlyem s fegyverbĂrĂĄk nĂŠlkĂźl.
Castorra, meghattok.
PALAMON
Csak ĂĄlld szavad;
KĂŠt hitszegĹ vagyunk, kik visszaĂŠltek
JĂłsĂĄgoddal. Ăn Palamon vagyok,
Ki nem szerethet, kitĂśrt bĂśrtĂśnĂśdbĹl â
Tudom, ezĂŠrt mi jĂĄr â s ez Arcites:
Ily hitszegĹ mĂŠg nem taposta fĂślded,
Nem ĂŠlt mĂŠg ĂĄlnokabb barĂĄt; ez az,
Akit kĂŠrĂŠsre szĂĄmĹąztĂŠl, s kijĂĄtssza
Akaratod, parancsod ellenĂŠre
ĂlĂśltĂśzetben kĂśveti hĂşgod,
E fĂŠnyes csillagot, EmiliĂĄt â
Kinek szolgĂĄja, ha tekintet, elsĹ
LĂŠlek-kapocs jogforrĂĄs, ĂŠn vagyok â,
SĹt magĂĄĂŠnak meri hinni Ĺt.
E hitszegĂŠsĂŠrt ĂŠn mint hĹą szerelmes
Most szĂĄmadĂĄsra hĂvtam, hogyha az vagy,
Aminek tartanak, nagy ĂŠs erĂŠnyes,
Minden sĂŠrtĂŠs igaz dĂśntĹbĂrĂĄja,
Mondd: âKĂźzdjetekâ, s meglĂĄtod, Theseus,
Oly IgazsĂĄgot teszek, hogy irigyled.
AztĂĄn vedd ĂŠletem; kĂŠrlek rĂĄ.
PIRITHOUS
Ă, egek,
Ez tĂśbb, mint ember!
THESEUS
EskĂźm kĂśt.
ARCITES
Kegyelmet
Nem vĂĄrunk, Theseus: oly semmi nĂŠkem
Meghalni, mint neked kimondani,
Nem indĂt meg. De ez itt hitszegĹnek
Mond: nos, ha van ilyesmi szerelemben,
Egy ily csodĂĄs szĂŠpsĂŠg szolgĂĄlatĂĄban,
Mert szeretem s hĹąsĂŠgĂŠben halok meg,
Mert ĂŠletemmel jĂśttem bizonyĂtni,
Mert mĂŠltĂłkĂŠppen szolgĂĄltam neki,
Mert megĂślĂśm e kuzint, ki tagadja,
Legyek csak hitszegĹ, tetszĂŠsetekre.
Ha megszegtem parancsod, herceg, kĂŠrdezd
E hĂślgyet, mĂŠrt szĂŠp, s szeme mĂŠrt marasztal,
Hogy Ĺt szeressem; ha Ĺ hitszegĹt mond,
GalĂĄd vagyok, s ne temessetek el.
PALAMON
Ăgy vagy hozzĂĄnk irgalmas, Theseus,
Ha egyikĂźnknek sem kegyelmezel.
Mint igaz ember, zĂĄrd el a fĂźled,
Mint jĂł vitĂŠz, rokonod emlĂŠkĂŠre,
Mit tizenkĂŠt nagy munka koronĂĄz,
Hagyj egyĂźtt halnunk, ĂŠs egyszerre, herceg;
Egy kicsivel hulljon csak el elĹttem,
Hogy lelkem tudja, sosem ĂŠlvezi.
THESEUS
Megadom, mert megvallom, kuzinod
TĂzszer jobban sĂŠrtett, tĂśbb kegyelemmel
LĂŠvĂŠn hozzĂĄ, bĂĄr tĂśbb vĂŠtked neked
Sincs, mint neki. Ne szĂłljon senki ĂŠrtĂźk:
NapnyugtĂĄig ĂśrĂśkre elalusznak.
HIPPOLYTA
Jaj, kegyelem! Most vagy soha, hĂşgom,
Ăgy szĂłlj, hogy el ne utasĂtson: arcod
Az utĂłkor ĂĄtkĂĄt hordozza mĂĄskĂŠnt
E kuzinokĂŠrt.
EMILIA
Arcomon, nĹvĂŠrem,
Nincs harag ellenĂźk, vesztĂźk se vĂĄgyom;
SajĂĄt szemĂźk viszi halĂĄlba Ĺket.
Mert nĹ volnĂŠk, s van bennem irgalom,
A fĂśldre tĂŠrdelek kegyelemĂŠrt.
SegĂts, nĂŠnĂŠm: ily jĂł szĂĄndĂŠkĂş tetthez
VelĂźnk lesz minden asszony ereje.
A nĹk letĂŠrdelnek
KirĂĄlyi bĂĄtyĂĄm...
HIPPOLYTA
A nĂĄsz-kĂśtelĂŠkre...
EMILIA
BecsĂźletedre..
HIPPOLYTA
A fogadalomra,
JĂł kĂŠzre, tiszta szĂvre, melyet adtĂĄl...
EMILIA
Arra, hogy mĂĄst irgalmasnak szeretnĂŠl,
ErĂŠnyeidre...
HIPPOLYTA
HĹsi tetteidre,
Az ĂŠjekre, mikor kedvedre voltam...
THESEUS
Furcsa esdeklĂŠs.
PIRITHOUS
Csatlakozom ĂŠn is:
BarĂĄtsĂĄgunkra, veszedelmeinkre,
Mit csak szeretsz, csatĂĄkra ĂŠs e hĂślgyre...
EMILIA
Arra, hogy nem tudsz visszautasĂtni
Szende szĂźzet...
HIPPOLYTA
Szemedre, ĂŠs erĹmre,
Mely tĂşltett minden nĹĂŠn, szinte minden
FĂŠrfiĂŠn, s megtĂśrt mĂŠgis, Theseus...
PIRITHOUS
Ăs fĹkĂŠppen nemes lelkedre, melyhez
Irgalom illik egyedĂźl, kĂśnyĂśrgĂśk...
HIPPOLYTA
Hallgasd meg kĂŠrĂŠsem...
EMILIA
Esengek ĂŠn is...
PIRITHOUS
Kegyelmezz nĂŠkik!
HIPPOLYTA
Kegyelmezz!
EMILIA
Kegyelmezz!
THESEUS
Megingattok. S ha tĂĄn fĂślkeltitek
SzĂĄnalmamat irĂĄntuk, mi legyen?
EMILIA
Hadd ĂŠljenek tovĂĄbb â de szĂĄmkivetve.
THESEUS
Igazi nĹ vagy, hĂşgom: irgalom van
Benned, de nem tudod, mit kezdj vele.
Ha akarod, hogy ĂŠljenek, talĂĄlj ki
Biztosabb mĂłdot: ĂŠlhet Ăşgy e kettĹ,
A szerelem gyĂśtrelmĂŠvel szivĂŠben,
Hogy ne Ăślje meg egymĂĄst? Hisz naponta
VĂvnĂĄnak ĂŠrted, ĂŠs vinnĂŠk kĂśzĂśnsĂŠg
ElĂŠ karddal becsĂźleted. Felejtsd el
MindkettĹt: ezt kĂvĂĄnja jĂł neved
Ăs eskĂźm; mĂĄr kimondtam, haljanak meg.
InkĂĄbb a tĂśrvĂŠny, mint egymĂĄs kezĂŠtĹl.
Ne mĂĄsĂtsd meg adott szavam.
EMILIA
JĂł bĂĄtyĂĄm,
Elsietted az eskĂźt haragodban;
Eszed nem ĂĄllja. Ha ily eskĂźket
SzĂłszerint vesznek, a vilĂĄg kipusztul.
Meg aztĂĄn kaptam tĹled mĂĄsik eskĂźt:
TĂśbb benne a mĂŠltĂłsĂĄg s szeretet,
Indulat helyett bĂślcs megfontolĂĄs.
THESEUS
Mi az, hĂşgom?
PIRITHOUS
Mondd hĂĄt ki, drĂĄga hĂślgy.
EMILIA
Hogy nem tagadsz meg tĹlem soha semmit,
Mit szerĂŠnysĂŠgem kĂŠrhet, ĂŠs megadhatsz.
Szavadon foglak, s ha nem teljesĂted,
Megcsorbul a becsĂźleted â
Mert oltalomkĂŠrĹ vagyok, sĂźket
RĂŠszvĂŠteden kĂvĂźl mindenre â s ĂŠletĂźk
Bemocskolhatja nevem, hĂrbe hozhat.
Vesszen valami ĂŠrtem, mert szeret?
Kegyetlen bĂślcsessĂŠg: az ifjĂş ĂĄgat
Ezer nyĂlĂł virĂĄgĂĄval levĂĄgjuk,
Mert megrothadhat? Ă, Theseus herceg,
A derĂŠk anyĂĄk, kik vajĂşdtak ĂŠrtĂźk,
A lĂĄnyok, kik utĂĄnuk epekedtek,
Ha ĂĄllod eskĂźd, megĂĄtkoznak engem.
A kĂŠt lovagĂŠrt elsĂrt gyĂĄszdalukban
KegyetlensĂŠgem szidjĂĄk, bajt kivannak
Fejemre, ĂŠs hogy nĹk csĂşfjĂĄra jussak.
KĂmĂŠld meg ĂŠletĂźk s szĂĄmĹązzed Ĺket.
THESEUS
S mily feltĂŠtelt szabjunk?
EMILIA
Eskesd meg Ĺket,
Nem viszĂĄlykodnak ĂŠrtem, elfelednek,
Nem lĂŠpnek orszĂĄgodba, s bĂĄrhovĂĄ
VetĹdjenek, idegenek maradnak
EgymĂĄs szĂĄmĂĄra.
PALAMON
VĂĄgjanak izekre,
Akkor sem eskĂźszĂśm! Hogy Ĺt feledjem?
Verjenek meg az istenek. Mit bĂĄnom
SzĂĄmĹązetĂŠsed: magunkkal vihetjĂźk
Kardunk s megkĂźzdhetĂźnk; mĂĄskĂŠnt ne trĂŠfĂĄlj,
Vedd ĂŠletĂźnk, herceg. MuszĂĄj szeretnem,
S szerelmemĂŠrt megĂślĂśm kuzinom
BĂĄrhol a fĂśldĂśn.
THESEUS
Ăs te, Arcites,
MegeskĂźszĂśl-e?
PALAMON
Semmi ember akkor.
PIRITHOUS
FĂŠrfiak ezek!
ARCITES
Nem, herceg: rosszabb ez, mint arra kĂŠrni,
Hogy becstelenĂźl Ăśless meg. Tudom,
Nem lesz enyĂŠm, de azt a tisztessĂŠget
Fenntartom, hogy szeressem s ĂŠrte haljak,
Tegyed pokollĂĄ bĂĄr halĂĄlom.
THESEUS
Mit tehetek? Mert most mĂĄr szĂĄnom Ĺket.
A nĹk felĂĄllnak
PIRITHOUS
Csak el ne mĂşljon.
THESEUS
Mondd, Emilia,
Ha meghal egy, mert egyiknek muszĂĄj,
A mĂĄsikat elvĂĄllalod-e fĂŠrjĂźl?
Nem lehetsz mindkettĹĂŠ. Hercegek,
Oly szĂŠpek, mint szemed, oly nemesek,
Amilyent csak a hĂr tud: nĂŠzd meg Ĺket,
S ha tudsz szeretni, vĂŠgezz e vitĂĄval.
Ăn hozzĂĄjĂĄrulok; s ti, hercegek?
PALAMON ĂŠs ARCITES
LelkĂźnkbĹl.
THESEUS
Ăm akit elutasĂt,
Az meghal.
PALAMON ĂŠs ARCITES
BĂĄrminĹ halĂĄllal, herceg.
PALAMON
Ha e szĂĄjbĂłl kell halnom, Ăşgy ĂśrĂśmmel,
S kĂŠsĹ szeretĹk ĂĄldjĂĄk hamvaim.
ARCITES
Ha elutasĂt, a sĂr lesz a pĂĄrom,
S katonĂĄk mondnak verset rĂĄ.
THESEUS
No, vĂĄlassz.
EMILIA
Nem tudok, uram, mindkettĹ kivĂĄlĂł:
Ănmiattam egy hajszĂĄluk se hulljon.
HIPPOLYTA
Mi lesz velĂźk hĂĄt?
THESEUS
Ăgy ĂŠn rendezem,
S becsĂźletemre ismĂŠt, Ăgy legyen,
Vagy meghalnak: most menjetek haza,
S egy hĂłnap mĂşlva hĂĄrom jĂł lovaggal
Mindegyik Ăşjra megjelenjen itt,
Ahol pillĂŠrt ĂĄllĂtok, s amelyik
JelenlĂŠtĂźnkben tisztes lovagi
ErĹvel rokonĂĄt nekiszorĂtja,
Az lĂĄnyt kap; ĂĄm fejĂŠt veszti a mĂĄsik,
S barĂĄtai; nem haragudhat ĂŠrte,
S nem halhat Ăşgy, hogy kĂśze van a hĂślgyhĂśz.
JĂł lesz?
PALAMON
Igen! â JĂśjj, Arcites kuzin,
Addig barĂĄtok lehetĂźnk.
ARCITES
Ălellek.
THESEUS
ElĂŠgedett vagy, hĂşgom?
EMILIA
Kell, uram,
MĂĄskĂŠnt mindkettĹ bĂĄnja.
THESEUS
Fogjatok
Kezet mĂŠg egyszer, szunnyadjon vitĂĄtok
A mondott ĂłrĂĄig, s most menjetek.
PALAMON
Itt leszĂźnk, Theseus.
THESEUS
Ma Ăşgy kezellek,
Mint hercegeket ĂŠs barĂĄtokat.
AztĂĄn a gyĹztes itt marad velem;
A vesztest majd sĂrjĂĄn megkĂśnnyezem.
Mind el
NEGYEDIK FELVONĂS
1. SZĂN
JĂśn a BĂśrtĂśnĹr ĂŠs BarĂĄtja
BĂRTĂNĹR
MĂĄst nem hallottĂĄl? RĂłlam nem beszĂŠltek
A Palamon szĂśkĂŠsĂŠt illetĹen?
Gondolkozz.
ELSĹ BARĂT
Biz ĂŠn nem hallottam semmit,
Mert hazajĂśttem, mielĹtt az Ăźgy
BefejezĹdĂśtt. De mĂŠg lĂĄttam annyit,
Hogy valĂłszĂnĹąleg bocsĂĄnatot
Kap majd mindkettĹ: mert Hippolyta
Ăs szĂŠp szemĹą Emilia letĂŠrdelt,
S oly bĂĄjosan kĂśnyĂśrgĂśtt, hogy a herceg
Csak ĂĄllt s tĂśprengett, az elsietett
EskĂźhĂśz igazodjĂŠk, vagy e kĂŠt hĂślgy
SzelĂd szĂĄnalmĂĄhoz; csatlakozott
Pirithous, a nemes herceg is,
Theseus lelkĂŠnek fele, s remĂŠlem,
Rendbe jĂśn minden; a szĂśkĂŠs okĂĄn
Nem hallottam neved.
BĂRTĂNĹR
Ă, adja ĂŠg!
JĂśn a MĂĄsodik BarĂĄt
MĂSODIK BARĂT
Nyugodj meg, ember: hĂreket hozok,
JĂłkat.
BĂRTĂNĹR
Nem ĂĄrt.
MĂSODIK BARĂT
Palamon igazolt,
S bocsĂĄnatot nyert nĂŠked, elmesĂŠlte,
MikĂŠnt szĂśktette meg lĂĄnyod, kinek
MegbocsĂĄtottak szintĂşgy; a fogoly,
Hogy hĂĄlĂĄtlannak ne tĹąnjĂŠk irĂĄnta,
PĂŠnzt is adott a kihĂĄzasĂtĂĄsra,
KĂśvĂŠr summĂĄt.
BĂRTĂNĹR
JĂł ember vagy te, mindig
JĂł hĂreket hozol.
ELSĹ BARĂT
Mi lett a vĂŠge?
MĂSODIK BARĂT
Az, ami kell: akik sohase kĂŠrtek,
Csak uralkodtak, most mindent elĂŠrtek;
A foglyok nem halnak meg.
ELSĹ BARĂT
Tudtam, Ăgy lesz.
MĂSODIK BARĂT
De Ăşj feltĂŠtelekkel; hallasz rĂłluk
KĂŠsĹbb.
BĂRTĂNĹR
RemĂŠlem, jĂłk is.
MĂSODIK BARĂT
Tisztesek;
Hogy jĂłk-e, nem tudom.
ELSĹ BARĂT
Majd kiderĂźl.
JĂśn a KĂŠrĹ
KĂRĹ
Uram, hol a lĂĄnyod?
BĂRTĂNĹR
MĂŠrt kĂŠrdezed?
KĂRĹ
Mondd, mikor lĂĄttad?
MĂSODIK BARĂT
Mily merĹ tekintet!
BĂRTĂNĹR
Ma reggel
KĂRĹ
JĂłl volt? Nem volt baja semmi?
Mikor aludt?
ELSĹ BARĂT
Milyen furcsĂĄkat kĂŠrdez.
BĂRTĂNĹR
Alig hiszem, hogy jĂłl lett volna, most hogy
Eszembe juttatod; a mai nap
KĂŠrdeztem tĹle egyet-mĂĄst, s olyan
Szokatlan, olyan gyerekes, buta
VĂĄlaszokat adott, mint egy bolond,
Egy fĂŠleszĹą; nagyon fel is dĂźhĂśdtem.
De mĂŠrt mondod?
KĂRĹ
CsupĂĄn csak szĂĄnalombĂłl,
De meg kell tudnod, akĂĄr ĂĄltalam,
AkĂĄr mĂĄstĂłl, ki nem szereti Ăşgy...
BĂRTĂNĹR
Mit?
ELSĹ BARĂT
Nincs eszĂŠnĂŠl?
MĂSODIK BARĂT
Nincs jĂłl?
KĂRĹ
Nincs, uram.
IgazĂĄbĂłl bolond.
ELSĹ BARĂT
Az nem lehet.
KĂRĹ
Annak lĂĄtod te is majd.
BĂRTĂNĹR
GyanĂtottam,
Amit beszĂŠlsz; az istenek kĂmĂŠljĂŠk!
Vagy hĹ szerelme Palamon irĂĄnt,
Vagy a fĂŠlsz tette, hogy bajom esik,
Vagy mindkettĹ.
KĂRĹ
Lehet.
BĂRTĂNĹR
S mĂŠrt e sietsĂŠg?
KĂRĹ
Elmondom sebtĂŠben. HorgĂĄszni voltam
A nagy tĂłnĂĄl, a palota mĂśgĂśtt,
S mĂg tĂźrelemmel vĂĄrtam a kapĂĄst,
A nĂĄd, sĂĄs lepte tĂşloldali partrĂłl
CsengĹ hangot hallottam, Ăłs fĂźlem
JĂłl odatartva, tisztĂĄn kivehettem:
Valaki ĂŠnekel, oly lĂĄgyan, hogy fiĂş
Vagy nĹ lehet. ĂgyessĂŠgĂŠre bĂztam
Horgom ĂŠs arra mentem, ĂĄm nem lĂĄtszott,
Hogy kitĹl jĂśn a hang, a nĂĄd, a kĂĄka
Ăgy kĂśrĂźlzĂĄrta. Lehevertem ott,
S az ĂŠnek szĂśvegĂŠt figyeltem, aztĂĄn
HalĂĄszok vĂĄgta keskeny rĂŠsen ĂĄt
MeglĂĄttam lĂĄnyod.
BĂRTĂNĹR
Mondd tovĂĄbb, uram.
KĂRĹ
Nem volt a dalnak veleje; csak azt
Hallottam tĂśbbszĂśr: âElment Palamon,
EprĂŠszni ment az erdĹ mĂŠlyire;
Ott holnap meglelem.â
ELSĹ BARĂT
Az ĂĄrva lĂŠlek!
KĂRĹ
âElĂĄrulja a bĂŠklyĂł ĂŠs lefogjĂĄk;
Mit tegyek akkor? Csapatot hozok,
SzĂĄz szĂŠp szemĹą lĂĄnyt, aki Ăgy szeret,
A fejĂźkĂśn nĂĄrciszbĂłl font fĂźzĂŠrrel,
Cseresznyeajkkal s hamvas rĂłzsaarccal,
S kĂśrtĂĄncot jĂĄrunk a herceg elĹtt,
Hogy megbocsĂĄsson.â RĂłlad is beszĂŠlt:
Hogy holnap reggel fejedet veszik,
S virĂĄgot szed, hogy illĹn eltemessen,
S kicsinosĂtsa hĂĄzad. AzutĂĄn
Csak azt dalolta: âFĹązfa, fĹązfa, fĹązfaâ,
Ăs kĂśzben: âPalamon, szĂŠp Palamonâ,
âPalamon deli ifjĂş voltâ. A vĂz
TĂĄn tĂŠrdig ĂŠrhetett, hol Ăźlt; kusza
FĂźrtjeit sĂĄs Ăśvezte, kĂśrĂźlĂśtte
Ezernyi tarka, friss vĂzi virĂĄg,
Hogy olyannak tĹąnt, mint a tĂźnde nimfa,
Ki a tavat vĂzzel tĂĄplĂĄlja, vagy
Az ĂŠgbĹl csĂśppent Iris. GyĹąrĹąket
CsinĂĄlt szittyĂłbĂłl, s gyĂśnyĂśrĹą igĂŠket
HozzĂĄ: âĂgy fĹązzĂśn egybe hĹą szerelmĂźnkâ,
âElvesztheted, engem nemâ, s Ăgy tovĂĄbb.
AztĂĄn sĂrt, ĂŠnekelt, sĂłhajtozott,
Mosolygott, s csĂłkolgatta kĂŠt kezĂŠt.
MĂSODIK BARĂT
Ă, mily siralmas!
KĂRĹ
Ăn felĂŠje mentem,
MeglĂĄtott s vĂzbe vetette magĂĄt.
ĂpsĂŠgben partra hĂşztam, ĂĄm kiszĂśkkent
KezembĹl, s egyre sikoltozva Ăşgy
Rohant a vĂĄros irĂĄnyĂĄba, hidd el,
Hogy elmaradtam tĹle. MesszirĹl
LĂĄttam, hogy hĂĄrman-nĂŠgyen â egyikĂźk
BĂĄtyĂĄd â ĂştjĂĄt ĂĄlltĂĄk, s Ĺ elesett,
Alig tudtĂĄk felszedni. Ăn velĂźk
Hagytam, s jĂśttem hĂrt adni.
JĂśn a BĂśrtĂśnĹr FivĂŠre, a BĂśrtĂśnĹr LĂĄnya ĂŠs mĂĄsok
Itt is vannak.
LĂNY (ĂŠnekel)
Ne lĂĄss tĂśbbĂŠ napfĂŠnyt soha stb.
Ugye, hogy szĂŠp dal?
FIVĂR
IgazĂĄn nagyon szĂŠp.
LĂNY
HĂşszszor is eldalolhatom.
FIVĂR
Hiszem.
LĂNY
Az ĂĄm, szavamra: tudom A rekettyĂŠt,
S a Nyalka Robint is. Nem vagy szabĂł?
FIVĂR
De.
LĂNY
Hol a nĂĄszruhĂĄm?
FIVĂR
Holnap hozom.
LĂNY
MĂŠg jĂł korĂĄn, ki kell mennem egyĂŠbkĂŠnt
A lĂĄnyokĂŠrt, s zenĂŠszeket fizetni.
Mert szĂźzessĂŠgem vesztem virradatkor;
Sosem lesz mĂĄs.
Ănekel
Ă szĂŠp, Ăł kedves stb.
FIVĂR
TĂźrelmesen kell bĂĄnni vele.
BĂRTĂNĹR
Ăgy van.
LĂNY
JĂł estĂŠt, emberek. Hallottatok mĂĄr
PalamonrĂłl?
BĂRTĂNĹR
Igen, ismerjĂźk Ĺt.
LĂNY
Nem finom ifjĂş Ăşr?
BĂRTĂNĹR
Az, kedvesem.
FIVĂR
Ellent ne mondjatok neki: mĂŠg inkĂĄbb
Megzavarodik tĹle.
ELSĹ BARĂT
Finom ember.
LĂNY
Ugye, hogy az? Van egy hĂşgod.
ELSĹ BARĂT
Igen.
LĂNY
Nem lesz ĂśvĂŠ soha, mondd meg neki,
Ismerem a szokĂĄsĂĄt. NĂŠzz utĂĄna:
Csak lĂĄssa meg, s boldog, boldogtalan lesz
Egy Ăłra alatt. Minden fiatal lĂĄny
Szerelmes belĂŠ, ĂĄm nevetem Ĺket,
Teszek rĂĄjuk; nem bĂślcs dolog?
ELSĹ BARĂT
De az
LĂNY
KĂŠtszĂĄznak lesz mĂĄr tĹle gyermeke,
De nĂŠgyszĂĄz kell â ĂŠn Ăşgy bezĂĄrkĂłzom,
Mint egy kagylĂł â, ĂŠs csupa fiu lesz,
Ez a szokĂĄsa; tĂzĂŠves korukban
Mind kiherĂŠlik Ĺket, s Theseus
HĂĄborĂşit ĂŠneklik majd.
MĂSODIK BARĂT
Be furcsa.
LĂNY
HallottĂĄtok, de szĂłt se rĂłla.
ELSĹ BARĂT
Nem.
LĂNY
JĂśnnek hozzĂĄ a lĂĄnyok mindenĂźnnen.
Mondhatom, tegnap ĂŠjjel legalĂĄbb
HĂşszat elkĂźldĂśtt; elintĂŠzi dolgĂĄt
KĂŠt Ăłra alatt, ha jĂłl megy.
BĂRTĂNĹR
SzegĂŠnykĂŠn
Nem segĂt semmi mĂĄr.
FIVĂR
Az ĂŠg ne adja!
LĂNY (a BĂśrtĂśnĹrhĂśz)
JĂśjj; okos ember vagy.
ELSĹ BARĂT
Felismeri?
MĂSODIK BARĂT
BĂĄrcsak Ăşgy lenne.
LĂNY
HajĂłsgazda vagy?
BĂRTĂNĹR
Az.
LĂNY
Van irĂĄnytĹąd?
BĂRTĂNĹR
Van.
LĂNY
Ăszaknak ĂĄllĂtsd,
S irĂĄny az erdĹ, ahol Palamon
UtĂĄnam sĂłvĂĄrog. A csarnakot
Hagyd rĂĄm GyerĂźnk, fel a horgonyt, fiĂşk!
A TĂBBIEK MIND
HĂł-rukk, hĂł-rukk!
LĂNY
KĂŠsz. JĂł a szĂŠl; a kĂśtelet feszĂtsd meg;
Bontsd ki a fĹvitorlĂĄt! Hol a sĂpod?
FIVĂR
VigyĂźk be.
BĂRTĂNĹR
Az ĂĄrbocra, fiu.
FIVĂR
Hol van
A kormĂĄnyos?
ELSĹ BARĂT
Itt.
LĂNY
Mit lĂĄtsz?
MĂSODIK BARĂT
Kies erdĹt.
LĂNY
Arra tarts, mester; fordulj hĂĄt!
Ănekel
KĂślcsĂśnfĂŠnyĂŠben Cynthia stb.
Mind el
2. SZĂN
JĂśn Emilia egyedĂźl, kĂŠt arckĂŠppel
EMILIA
BekĂśthetem mĂŠg a sebet, mely ĂŠrtem
NyĂlik ĂŠs vĂŠrzik el; nincs tĂśbb viszĂĄly,
Ha vĂĄlasztottam. KĂŠt ily dĂŠlceg ifjĂş
Miattam meg ne haljon; bĂşs anyĂĄk,
A holt fiĂşk hĹąlt hamvait kĂśvetve,
Ne ĂĄtkozzanak. Ă, mily nyĂĄjas arca
Van Arcitesnek! Ha a bĂślcs TermĂŠszet,
Minden tehetsĂŠg s szĂŠpsĂŠg birtokĂĄban,
Mit szĂźletĂŠskor nemes testbe Ăźltet,
Csak halandĂł nĹ volna, s benne szĂźzek
SzemĂŠrme, Ĺ is eszĂŠt vesztenĂŠ
E fĂŠrfiĂŠrt. Mily tĂźzes szikra, ĂŠlĂŠnk
DerĹą van az ifjĂş herceg szemĂŠben!
A szerelem trĂłnol ott mosolyogva,
Ilyen volt a Ganymedes szeme,
MelytĹl Juppiter lĂĄngra gyĂşlt, s a szĂŠp
FiĂşcskĂĄt elragadta, maga mellĂŠ
TĂźndĂśklĹ csillagnak. Mily vĂŠghetetlen
MĂŠltĂłsĂĄg van szemĂśldĂśkĂŠben: Ăvelt,
Mint nagy szemĹą JunóÊ, ĂĄm szelĂdebb,
SimĂĄbb Pelops vĂĄllĂĄnĂĄl! BecsĂźlet
Ăs hĂrnĂŠv innen, mint egy ĂŠgbe nyĂşlĂł
SzirtfokrĂłl csattog szĂĄrnyĂĄval, s dalol
Istenek s embernĂŠl tĂśbb emberek
SzerelmĂŠrĹl s harcĂĄrĂłl Palamon
Az ellentĂŠte ĂŠppen: lomha ĂĄrnyĂŠk.
Fekete s ĂśsztĂśvĂŠr, szeme borĂşs,
Mintha anyjĂĄt vesztette volna; alvadt
KedĂŠly, hĂjĂĄn pezsgĂŠsnek, fĂźrgesĂŠgnek,
A kĂśnnyedsĂŠgnek benne nyoma sincs.
De hibĂĄnak mondom â s hozzĂĄ talĂĄl;
Narcissus is komor volt, s ĂŠgi szĂŠp
Ki tud kĂśvetni ĂştjĂĄn nĹi elmĂŠt?
Bolond vagyok: lĂĄm nem bĂrom fel ĂŠsszel
A vĂĄlasztĂĄst, ĂŠs oly lĂŠhĂĄn hazudtam,
Hogy verĂŠst ĂŠrdemelnĂŠk ĂŠrte. TĂŠrden
KĂŠrlek, bocsĂĄss meg, Palamon: csupĂĄn
Te vagy szĂŠp egyedĂźl, e szem a szĂŠpsĂŠg
FĂŠnyes lĂĄmpĂĄsa, szerelmet parancsol
Ăs jĂłsol; mely lĂĄny tudna ellenĂĄllni?
Mily vakmerĹ, de megnyerĹ komolysĂĄg
Van barna arcĂĄn! Szerelem, e perctĹl
Csak ez az arc van. FĂŠlre, Arcites:
Mellette vĂĄltott gyermek vagy, cigĂĄny,
S ez itt nemes tĂśrzs. VĂŠgkĂŠpp nincs eszem;
SzĹąz ĂĄllhatatossĂĄgom elhagyott.
Ha mĂŠg csak az imĂŠnt azt kĂŠrdi bĂĄtyĂĄm,
Melyiket szeretem: hĂĄt Arcitest.
Ha most kĂŠrdi nĂŠnĂŠm: mĂĄr Palamont.
Itt van mindkettĹ. Most kĂŠrdezd meg, bĂĄtyĂĄm...
Jaj, nem tudom! KĂŠrdezz most, drĂĄga nĂŠnĂŠm:
Mind nĂŠzhetem. Mily gyermek is az elme:
Ha kĂŠt, egyformĂĄn kedves dĂsze van,
Nem tud vĂĄlasztni, mindkettĹt akarja!
JĂśn egy Nemes
Mi van, uram?
NEMES
Nemes hercegi bĂĄtyĂĄd
Ăzeni: megjĂśttek a lovagok.
EMILIA
MegvĂvni?
NEMES
Igen
EMILIA
BĂĄrcsak elmaradna!
Mily bĹąnĂśk terhelhetnek, szĹąz Diana,
Hogy tiszta ifjĂşsĂĄgom hercegek
VĂŠre szennyezze, s szĂźzessĂŠgem oltĂĄr
Legyen, hol kĂŠt szerelmes ĂŠlete â
KiknĂŠl dicsĹbb ĂŠs jobb sohase szerzett
AnyĂĄnak ĂśrĂśmĂśt â az ĂĄldozat
Ăldatlan szĂŠpsĂŠgemnek?
JĂśn Theseus, Hippolyta, Pirithous ĂŠs kĂsĂŠrĹk
THESEUS
Ide vĂŠlĂźk
Gyorsan, akĂĄrhogy is, hadd lĂĄssam Ĺket.
KĂŠt perlekedĹ kĂŠrĹd visszatĂŠrt,
JĂł lovagokkal; most mĂĄr, szĂŠp hĂşgom,
Egyet szeretned kell.
EMILIA
InkĂĄbb a kettĹt,
Hogy egy se haljon tĂşl korĂĄn miattam.
THESEUS
Ki lĂĄtta Ĺket?
PIRITHOUS
Ăn pĂĄr percig.
NEMES
Ăn is.
JĂśn egy HĂrnĂśk
THESEUS
Honnan, uram?
HĂRNĂK
A lovagoktĂłl.
THESEUS
SzĂłlj hĂĄt,
Te lĂĄttad Ĺket, milyenek.
HĂRNĂK
Elmondom
HĂven. Hat derekabb vitĂŠzt azoknĂĄl,
Kiket hoztak â a kĂźlszĂnbĹl ĂtĂŠlve â
Nem lĂĄttam, nem olvastam. Az, ki elsĹ
Arcites oldalĂĄn, szemlĂĄtomĂĄst
KemĂŠnykĂśtĂŠsĹą fĂŠrfi, arcra herceg.
InkĂĄbb barnĂĄs, mint fekete, mogorva,
De nemes arca olyan emberĂŠ, ki
Nem fĂŠli, de keresi a veszĂŠlyt;
SzemĂŠnek gĂśmbje belsĹ tĹązre vall,
Ăs Ăşgy nĂŠz, mint az ingerĂźlt oroszlĂĄn;
Fekete haja hosszan csĂźng le hĂĄtul,
Mint hollĂłszĂĄrny; erĹs vĂĄllĂĄra pĂĄncĂŠl
Borul kĂśrĂśskĂśrĂźl; combjĂĄra mĂves
SzĂjrĂłl kard lĂłg, mellyel, ha megharagszik,
PecsĂŠtet Ăźt akaratĂĄra: jobb
BarĂĄtja soha nem volt katonĂĄnak.
THESEUS
JĂł leĂrĂĄs.
PIRITHOUS
MĂŠgis szegĂŠnyesebb, mint
AzĂŠ, ki Palamon mellett az elsĹ.
THESEUS
SzĂłlj rĂłla.
PIRITHOUS
Ăgy sejtem, herceg az is,
TĂĄn mĂŠg elĹkelĹbb, mert kĂźlseje
A tisztessĂŠg minden dĂszĂŠvel ĂŠkes
Magasabb, mint az, akirĹl beszĂŠlt,
Ăs nyĂĄjas kĂŠpĹą: arca Ăşgy piroslik,
Mint ĂŠrett szĹlĹ; mĂŠlyen ĂŠrzi nyilvĂĄn,
MĂŠrt kĂźzd, ĂŠs inkĂĄbb tudja ĂśnĂźgyĂŠnek
A mĂĄsikĂŠt. OrcĂĄjĂĄn lĂĄthatĂł
A felvĂĄllalt Ăźgy minden szĂŠp remĂŠnye,
S haragudjĂŠk bĂĄr, sose zabolĂĄtlan,
Higgadt bĂĄtorsĂĄg tĂślti el s vezĂŠrli
KarjĂĄt merĂŠsz tettekre; fĂŠlni nem tud,
Nem ismer gyĂśngesĂŠget. Haja szĹke,
KemĂŠny s gĂśndĂśr, repkĂŠnyszerĹą fonatban,
Hogy villĂĄm meg ne csapja; arca hĂven
MĂĄsolja a harcos szĹąz ĂśltĂśzĂŠkĂŠt:
Piros-fehĂŠr, nem ismert mĂŠg szakĂĄllat;
ĂlĂŠnk szeme tĂźkrĂŠn GyĹzelem asszony
Mintha vitĂŠzsĂŠgĂŠnek udvarolna.
OrrĂĄt fenn hordja, rangja jelekĂŠnt;
Harc utĂĄn piros ajka hĂślgyhĂśz illik.
EMILIA
Mind haljanak meg?
PIRITHOUS
Ha beszĂŠl, a hangja
TrombitaszĂł; minden ĂzĂŠben az,
Mit fĂŠrfi kĂvĂĄnhat: erĹs s hibĂĄtlan;
JĂł acĂŠlbĂĄrdot hord, nyele arany;
Kora Ăşgy huszonĂśt.
HĂRNĂK
Ăs ott a mĂĄsik:
Az alacsony, de szĂvĂłs, akkorĂĄnak
TĹąnik, mint bĂĄrmelyik; sohase lĂĄttam
Ilyen testben mĂŠg szebb ĂgĂŠretet.
PIRITHOUS
Ă, az a szeplĹs kĂŠpĹą?
HĂRNĂK
Az, uram.
Nem kedves szeplĹ?
PIRITHOUS
Csinos.
HĂRNĂK
Mondhatom,
KevĂŠs van, s jĂłl elosztva, a TermĂŠszet
MĹąvĂŠszetĂŠt dicsĂŠri. Haja szĹke,
De nem hirtelenszĹke: fĂŠrfias,
AranybarnĂĄs; szĂvĂłs ĂŠs eleven:
TevĂŠkeny fajta; erĹs karjain
A kemĂŠny izmok a vĂĄllvĂŠrt tĂśvĂŠben
EnyhĂŠn dagadtak, mint Ăşj-terhes asszony,
LĂĄtszik, hogy munkabĂrĂł, s nem lankasztja
A fegyver sĂşlya; szĂźrke szemĹą hĹs,
Akit legyĹz, sajnĂĄlja azt; kiles
Minden elĹnyt, s ha felismerte, nyomban
Ăl is vele; sosem tesz jogtalant,
Nem is tĹąr; arca kerek, mosolya
Szerelmest mutat, komolysĂĄga harcost;
Feje kĂśrĂźl gyĹzelmi tĂślgyfalomb,
Ăs hozzĂĄtĹązve hĂślgye zĂĄloga;
Ăgy harminchat kĂśrĂźl jĂĄrhat; kezĂŠben
Lovas-lĂĄndzsĂĄt hord, ezĂźsttel kiverve.
THESEUS
Mind ilyenek?
PIRITHOUS
Mind becsĂźlet fia.
THESEUS
Lelkemre, most mĂĄr lĂĄtni vĂĄgyom Ĺket!
FĂŠrfiharcot lĂĄtsz, hĂślgyem.
HIPPOLYTA
Azt kĂvĂĄnom,
Csak okĂĄt nem, uram. PompĂĄs lehetne,
Ha kĂŠt orszĂĄg trĂłnjĂĄĂŠrt kĂźzdenĂŠnek;
De fĂĄj, hogy a szerelem ily kegyetlen.
LĂĄgy szĂvĹą hĂşgom, te mint vĂŠlekedsz?
Ne kĂśnnyezz, lĂĄny, ha vĂŠrĂźk hull: muszĂĄj.
THESEUS
SzĂŠpsĂŠged erĹt ad nekik. â BarĂĄtom,
TiĂŠd a mezĹny: rendezd el, ahogy
Ily vitĂŠzekhez illik.
PIRITHOUS
Minden Ăşgy lesz.
THESEUS
MegnĂŠzem Ĺket: Ăşgy felbuzdĂtott
HĂrĂźk, hogy nem tudok mĂĄr vĂĄrni rĂĄjuk.
Adj meg mindent.
PIRITHOUS
DĂszben nem lesz hiĂĄny.
EMILIA
SzegĂŠny lĂĄny, sĂrj, mert gyĹzzĂśn bĂĄrki ma,
Egyiknek meg kell ĂŠrted halnia.
Mind el
3. SZĂN
JĂśn a BĂśrtĂśnĹr, a KĂŠrĹ ĂŠs a Doktor
DOKTOR A bolondĂŠriĂĄja inkĂĄbb valamilyen holdĂĄllĂĄsnĂĄl jĂśn elĹ, mint mĂĄskor,
nemde?
BĂRTĂNĹR Ărtalmatlan bĂşskomorsĂĄgban leledzik ĂĄllandĂłan, alig alszik, ĂŠtvĂĄgya
sincs, de gyakran iszik; valami jobb vilĂĄgrĂłl ĂĄlmodik; ĂŠs akĂĄrmilyen tĂĄvoli
dolog forduljon is meg az eszĂŠben, a Palamon nĂŠvvel van kihĂĄnyva, Ăşgy hogy ezt
szotyogtatja el mindenĂźtt, ezt keveri bele mindenbe.
JĂśn a BĂśrtĂśnĹr LĂĄnya
NĂŠzd csak, itt jĂśn: meglĂĄthatod, hogy viselkedik.
LĂNY EgĂŠszen elfelejtettem; a refrĂŠnje Ăşgy szĂłlt, âoda le, oda leâ, ĂŠs nem
kisebb ember Ărta, mint Geraldo, Emilia tanĂtĂłja. A leghĂłbortosabb ember, aki
valaha is kĂŠt lĂĄbon jĂĄrt; mert a tĂşlvilĂĄgon Dido meglĂĄtja majd Palamont, ĂŠs
akkor kiszeret AeneasbĂłl.
DOKTOR Miket Ăśssze nem hord! SzegĂŠny lĂŠlek.
BĂRTĂNĹR EgĂŠsz ĂĄllĂł nap Ăgy megy ez.
LĂNY Ehhez a csudasĂĄghoz, amirĹl beszĂŠltem, egy ezĂźstpĂŠnzt kell hozzatok a
nyelvetek hegyĂŠn, kĂźlĂśnben nincs csĂłnak; aztĂĄn, ha Ăşgy fordul, hogy elkerĂźltĂśk
az ĂźdvĂśzĂźlt telkekhez â van ĂĄm mit lĂĄtni! Mi szĂźzek, akiknek odalett a mĂĄjuk, ripityĂĄra
szakadt a szerelemtĹl, mind odagyĹąlĂźnk ĂŠs egyebet se csinĂĄlunk egĂŠsz nap, csak
virĂĄgot szedĂźnk ProserpinĂĄval. Csokrot kĂśtĂźnk Palamonnak: akkor majd csak
Êszrevesz⌠akkor...
DOKTOR Milyen bĂĄjos, ahogy fĂŠlrebeszĂŠl! FigyeljĂźk mĂŠg egy kicsit.
LĂNY Hadd mondom el azt is, hogy nĂŠha el-elmegyĂźnk az ĂźdvĂśzĂźltektĹl kergetĹzni.
Jaj, szomorĂş ĂŠletĂźk van ott azoknak a mĂĄsik fertĂĄlyon, csak ĂŠgnek, sĂźlnek,
fĹnek, sziszegnek, jajgatnak, vacognak, ĂĄtkozĂłdnak... Ă, keservesen megfizetnek
mindenĂŠrt; jĂłl vigyĂĄzzatok! Aki megbolondul, felkĂśti vagy vĂzbe Ăśli magĂĄt,
odajut â Juppiter Ăłvjon meg tĹle! â, ott egy Ăźst olvadt Ăłlomba ĂŠs uzsorĂĄszsĂrba
Ăźltetnek, milliĂł zsebmetszĹ kĂśzĂŠ, ĂŠs fĂśvĂźnk, mint egy tĂĄbla szalonna, ami
sehogy sem akar megpuhulni.
DOKTOR Miket ki nem fundĂĄl!
LĂNY Urak ĂŠs udvari emberek vannak ott, akik felcsinĂĄltak szĂźzeket: tĹązben
ĂĄllnak kĂśldĂśkig, s jĂŠgben a szĂvĂźkig, Ăşgy hogy a bajcsinĂĄlĂł felĂźk pĂśrkĂślĹdik, a
csalĂłka meg fagyoskodik â tĂşl fĂĄjdalmas bĂźntetĂŠs mindkettĹnek, vĂŠlhetnĂŠnk,
ilyen semmisĂŠgĂŠrt. HiggyĂŠtek el, az ember felesĂŠgĂźl venne egy leprĂĄs boszorkĂĄt
is, ha innen kivĂĄltja, Ăşgy bizony.
DOKTOR Milyen ĂśsszefĂźggĹen kĂŠpzelĹdik! Ez nem hirtelen meghĂĄborodĂĄs, hanem
sĂşlyos ĂŠs mĂŠly melankĂłlia.
LĂNY Hallani, hogy egy dĂślyfĂśs ĂşrihĂślgy ĂŠs egy dĂślyfĂśs polgĂĄrasszony egyĂźtt
jajgat... Ăn akĂĄr ĂĄllat is lennĂŠk, ha jĂł mulatsĂĄgnak tartanĂĄm. Egyik azt
kiabĂĄlja: âĂ, micsoda fĂźst!â, mĂĄsik. âĂ, micsoda tĹąz!â, ismĂŠt egy mĂĄsik: âĂ,
mĂŠrt is huncutkodtam a faliszĹnyeg mĂśgĂśtt!â, aztĂĄn jajgatnak, egy mĂĄsik a
kedveset ĂĄtkozza ĂŠs a kertilakot.
Ănekel
ĹszintĂŠn mondom, csillagok stb. El
BĂRTĂNĹR Mi a vĂŠlemĂŠnyed rĂłla, uram?
DOKTOR Ăgy vĂŠlem, az esze kibicsaklott, amit ĂŠn nem tudok helyretenni.
BĂRTĂNĹR Akkor hĂĄt mi legyen?
DOKTOR Kedvelt-e valakit, mielĹtt meglĂĄtta Palamont?
BĂRTĂNĹR Valamikor nagy remĂŠnyem volt az irĂĄnt, uram, hogy tetszik neki ez az
Ăşr, a barĂĄtom.
KĂRĹ Magam is Ăşgy gondoltam, ĂŠs a fĂŠl vagyonomat feltettem volna egy fĂźletlen
gomb ellenĂŠben, hogy mĂĄra mĂĄr Ĺ ĂŠs ĂŠn IgazĂĄbĂłl egyetĂŠrtĂźnk.
DOKTOR SzemĂŠnek tĂşlkapatĂĄsa megfogyatkozottĂĄ a tĂśbbi ĂŠrzĂŠkĂŠt; helyrejĂśhetnek
mĂŠg ĂŠs telĂtĹdhetnek Ăşjfent, hogy kifejtsĂŠk rendelt kĂŠpessĂŠgeiket, de most
erĹsen erĹtlenek. Imigyen jĂĄrj el: zĂĄrd be egy olyan szobĂĄba, ahova inkĂĄbb csak
belopĂłzik, mintsem bejuthat a fĂŠny; te pedig, ifjĂş Ăşr, az Ĺ barĂĄtja, add ki
magad Palamonnak, mondd, azĂŠrt jĂśttĂŠl, hogy Ĺvele egyĂŠl ĂŠs szerelemrĹl
beszĂŠlgess vele. Ez fĂślkelti a figyelmĂŠt, mivel folytonosan ez jĂĄr az eszĂŠben;
minden egyĂŠbbel, ami esze ĂŠs szeme kĂśzĂŠ furakodik, bolondsĂĄga csak mĂłkĂĄzik ĂŠs
szertelenkedik. Ănekelj neki olyan gĂźgye szerelmi dalokat, amilyeneket, mint
mondja, Palamon ĂŠnekelgetett a tĂśmlĂścben; jĂśjj hozzĂĄ a legszebb virĂĄgokkal
teleaggatva, amik ilyenkor nyitnak, ĂŠs adj mĂŠg hozzĂĄ nĂŠhĂĄny csinĂĄlt illatot,
amit jĂłl esik szagolni. Mindez PalamonnĂĄ ĂĄll Ăśssze, mert Palamon dalol, Palamon
kedves, mindenki tudja jĂłl. KĂŠrd, hogy egyetek egyĂźtt, szolgĂĄld fĂśl neki az
ĂŠtelt, kĂśszĂśntsd fel, ĂŠs szĂźnet nĂŠlkĂźl vĂĄltogatva kĂśnyĂśrĂśgj kegyelemĂŠrt, ĂŠs
fogadtasd magad a kegyeibe. Tudd meg, kifĂŠle lĂĄnyok voltak a pajtĂĄsai ĂŠs
jĂĄtszĂłtĂĄrsai, ĂŠs hozd el Ĺket hozzĂĄ Palamonnal a nyelvĂźkĂśn, ĂŠs legyenek nĂĄluk
zĂĄlogok, mintha neki szĂĄnnĂĄk azokat. A kĂŠpzelgĂŠsĂŠt kĂŠpzelgĂŠsekkel kell
lekĂźzdeni. Ăgy elĂŠrhetjĂźk, hogy egyĂŠk, aludjĂŠk, ĂŠs ami most megcsĂşszott benne,
visszazĂśkkenjen a rĂŠgi kerĂŠkvĂĄgĂĄsba. Nem tudom, hĂĄnyszor lĂĄttam mĂĄr ezt
bebizonyosodni, ĂŠs nagyon remĂŠnykedem, hogy eggyel szaporĂtjuk a szĂĄmĂĄt.
TervĂźnk kĂŠt szakasza kĂśzĂśtt ĂŠn is jĂśvĂśk aztĂĄn a gyĂłgykezelĂŠssel. KezdjĂźnk
hozzĂĄ, ĂŠs siessĂźnk az eredmĂŠnnyel, ami biztosan meghozza a javulĂĄst.
Mind el
ĂTĂDIK FELVONĂS
1. SZĂN
HarsonĂĄk. JĂśn Theseus, Pirithous, Hippolyta ĂŠs kĂsĂŠrĹk
THESEUS
JĂśjjenek, s mondjĂĄk el az isteneknek
ImĂĄikat; ragyogjon szent tĂźzektĹl
A templom, az oltĂĄrok fellegekben
KĂźldjĂŠk a fennvalĂłknak a gomolygĂł
TĂśmjĂŠnfĂźstĂśt. Ne hiĂĄnyozzĂŠk semmi:
Nemes munkĂĄval ĂĄldoznak az ĂŠgnek,
Amely szereti Ĺket.
PIRITHOUS
Uram, jĂśnnek.
KĂźrtszĂł. JĂśn Palamon ĂŠs Arcites, mindkettĹ a lovagjaival
THESEUS
Ti ĂĄdĂĄz ellensĂŠgek, fejedelmi
VĂŠrrokonok, kik itt ĂĄlltok ma, hogy
KĂśzelharc oltsa kĂśztetek a lĂĄngot:
TegyĂŠtek fĂŠlre kissĂŠ dĂźhĂśtĂśk,
S a pĂĄrtfogĂł istenek oltĂĄrĂĄnĂĄl
Galamb-szelĂden hajtsatok fejet
GyĹąlĂślsĂŠgtek a halĂĄlnĂĄl erĹsebb;
De harcotokon istenek szeme.
Most imĂĄdkozzatok; jĂł kĂvĂĄnsĂĄgom
MindkettĹĂŠ.
PIRITHOUS
A jobbiknak dicsĹsĂŠg!
Theseus, Pirithous, Hippolyta ĂŠs kĂsĂŠrĹk el
PALAMON
Pereg a homok mĂĄr, ĂŠs meg nem ĂĄll,
MĂg egyikĂźnk meg nem hal. VĂŠsd eszedbe:
Ha Ăśnmagamban tĂĄmad e dologban
EllensĂŠgem, egy szem a mĂĄsik ellen,
Egy kar, mely pĂĄrjĂĄt elnyomnĂĄ, a sĂŠrtĹt
ElpusztĂtom, kuzin, habĂĄr sajĂĄt
TestrĂŠszem. EbbĹl kitalĂĄlhatod,
Hogy nĂŠzlek tĂŠged.
ARCITES
Ăn nevedet, rĂŠgi
Szereteted, rokonsĂĄgunk kitĂśrlĂśm
EmlĂŠkembĹl, s olyat teszek helyĂŠbe,
Amit megĂślhetek. Bontsunk vitorlĂĄt,
AztĂĄn rĂśpĂtse hajĂłinkat, merre
Ăgi bĂrĂĄnknak tetszik.
PALAMON
JĂłl beszĂŠlsz.
MĂŠg egyszer hadd Ăśleljelek, kuzin;
MegĂślelik egymĂĄst
TĂśbbĂŠ sosem teszem.
ARTICES
Az ĂŠg megĂĄldjon.
PALAMON
Ăg ĂĄldjon, kuzin.
ARCITES
Ăldjon ĂŠg, uram.
Palamon a lovagjaival el
Rokon-lovagok â ĂĄldozataim! â
Mars igaz hĂvei, aki a fĂŠlsz
CsirĂĄit, mĂŠg a veszĂŠly ĂŠrzetĂŠt is
Kiveti lelketekbĹl, jĂśjjetek
Most hivatĂĄsunk istene elĂŠ: ott
KĂŠrjetek tĹle oroszlĂĄnszivet
S tigris-kitartĂĄst, azt, bĹsz szenvedĂŠlyt,
Ăs fĂźrgesĂŠget is â elĹre tĂśrni;
MĂĄsok csigĂĄknak kĂvĂĄnnĂĄnak. Ăgy kell,
Hogy dĂjamat vĂŠrbĹl fakasszam, hĹstett
Helyezze fĂśl koszorĂşm, melynek ĂŠke
Ĺ, virĂĄgok ĂşrnĹje. KĂśnyĂśrĂśgjĂźnk
Ahhoz, ki vĂŠrtĹl csordulĂł medencĂŠt
CsinĂĄl mezĹnkbĹl; tartsatok velem,
Ăs lĂŠlekben forduljatok felĂŠje.
Leborulnak, aztĂĄn Mars oltĂĄra elĂŠ tĂŠrdelnek
Ki hatalmaddal zĂśld Neptunt bĂborra
Festetted, kinek jĂśttĂŠt ĂźstĂśkĂśs
JĂśvendĂśli, dĂşlĂĄsĂĄt temetetlen
KoponyĂĄk jelzik, s zord lehellete
ElfĂşjja dĂşs Ceres kincsĂŠt, aki
KĂŠk felhĹkbĹl kezeddel porba dĂśntĹd
A vĂĄrtornyot, felĂŠpĂted s lerontod
A vĂĄros kĹfalĂĄt: mint dobod ifjĂş
HĂvĂŠt, tanĂtvĂĄnyod, avass a harcban
ĂgyessĂŠ, hogy dicsĹsĂŠgedre jĂĄrjak
ElĂśl zĂĄszlĂłmmal, s a nap gyĹztesĂŠnek
Nevezzenek; nagy Mars, add valami
JelĂŠt kegyednek.
Arcra borulnak, mint elĹbb, ĂŠs fegyvercsĂśrgĂŠs hallatszik, mintegy csata
kitĂśrĂŠsĂŠt jelzĹ dĂśndĂźlĂŠssel, mire mind felĂĄllnak ĂŠs meghajolnak az oltĂĄr felĂŠ
Megromlott kor nagy kiigazitĂłja,
Tespedt orszĂĄgok felrĂĄzĂłja, ki
DĂśntesz poros jogok fĂślĂśtt, ki vĂŠrrel
GyĂłgyĂtsz beteg fĂśldet, s megszabadĂtod
EmberfĂślĂśslegĂŠtĹl: ĂŠn jeled
SzerencsĂŠs jĂłslatnak veszem, s merĂŠszen
Megyek elĂŠbe sorsomnak. GyerĂźnk!
Arcites a lovagjaival el
JĂśn Palamon lovagjaival, az elĹbbi rendben
PALAMON
Ăj tĹązzel fĂŠnylik csillagunk ma, vagy
VĂŠgkĂŠpp kihuny; jelszĂłnk a szerelem:
IstennĹ adta, hĂĄt gyĹzelmet is
Ad hozzĂĄ. OlvasszĂĄtok lelketek
Lelkembe, kik vĂĄsĂĄrra viszitek
ĂgyemĂŠrt bĂĄtran bĹrĂśtĂśk; ajĂĄnljuk
Venusnak fegyverĂźnk, ĂŠs kĂśnyĂśrĂśgjĂźnk,
Legyen velĂźnk hatalma.
Leborulnak, aztĂĄn az elĹbbi mĂłdon Venus oltĂĄra elĂŠ tĂŠrdelnek
Ădv, titkok kirĂĄlynĂŠja, ki eloltod
Hatalmaddal a vad zsarnok dĂźhĂŠt,
Hogy egy lĂĄnynak sĂrjon; szemrebbenĂŠssel
Elfojtod Mars dobjĂĄt, s a riadĂłt
SuttogĂĄssĂĄ halkĂtod; nyomorĂŠkkal
LĂłbĂĄltatod mankĂłjĂĄt, s meggyĂłgyĂtod
Hamarabb, mint Apollo; a kirĂĄlyt
VazallussĂĄ sĂźllyeszted, a komor
VĂŠnt megtĂĄncoltatod; a tar tudĂłst,
Ki â mint fiĂşk a Szent IvĂĄn tĂźzĂŠt â
ĂtszĂśkte ifjan lĂĄngod, hetven ĂŠvvel
RĂĄkĂŠnyszerĂted, hogy rekedt torokkal
Szerelmi dalt kĂĄrogjon. Melyik isten
ErejĂŠn nincs erĹd? Phoebusra forrĂłbb
LĂĄngot dobtĂĄl ĂśvĂŠnĂŠl; ĂŠgi tĹąz
Perzselte halandĂł fiĂĄt, Ĺt meg tiĂŠd;
A fagyos vadĂĄszlĂĄny eldobta mĂĄr-mĂĄr
ĂjĂĄt, sĂłhajtozott. Fogadj kegyedbe,
HĹą katonĂĄd, ki Ăşgy hordom igĂĄdat,
Mint rĂłzsakoszorĂşt, bĂĄr sĂşlyosabb
Az ĂłlomnĂĄl, csĂpĹsebb a csalĂĄnnĂĄl.
Nem gyalĂĄztam tĂśrvĂŠnyed, semmi titkod
FĂśl nem fedtem, nem is tudtam, a mĂĄs
Asszonya utĂĄn nem jĂĄrtam, ledĂŠr
SzennyĂrĂĄst nem olvastam; lakomĂĄn
Nem pletykĂĄltam ki szĂŠp nĹt, csak pirultam
Vigyorgok adomĂĄitĂłl; utĂĄltam
A kĂŠrkedĹt, ĂŠs megkĂŠrdeztem tĹle,
Hogy volt-e anyja â nekem volt, egy asszony,
S Ĺ asszonyt sĂŠrt. Ismertem ĂŠn â mesĂŠltem â
Egy nyolcvan telet lĂĄtott fĂŠrfiĂşt, ki
TizennĂŠgy ĂŠves lĂĄnyt vett el. A porba
Te adtĂĄl ĂŠletet; a gĂśrcsĂśs aggkor
LĂĄbĂĄt gacsosra gĂśrbĂtette,
Ujjaira csomĂłt kĂśtĂśtt a csĂşz,
Szeme fĂĄjdalmas rĂĄndulĂĄsai
Majd kinyomtĂĄk golyĂłjĂĄt, csupa kĂnnak
LĂĄtszott benne az ĂŠlet. Ăs e csontvĂĄz
IfjĂş pĂĄrjĂĄnak fia lett, s hiszem,
Hogy tĹle, mert a nĹ megeskĂźdĂśtt rĂĄ,
Ăs ki ne hinnĂŠ? Nos, nem tapsolok
Annak, ki amit tesz, szĂŠtkĂźrtĂśli;
Megvetem azt, ki mit se tett, de henceg;
Ki tenne, s nem tud, azt kinevetem.
Nem, nem szeretem azt, ki titkokat
BeszĂŠl ki undokul, s pimasz szavakkal
Fecseg bizalmas dolgokrĂłl: ilyen
Vagyok, s tudom, ĹszintĂŠbben szerelmes
Nem sĂłhajtott soha. Ă, nyĂĄjas ĂşrnĹ,
Adj gyĹzelmet e harcban az igaz
Szerelem dĂjakĂŠnt, ĂŠs ĂĄldj meg engem
Nagy kegyednek jelĂŠvel.
Zene hallatszik ĂŠs rĂśpkĂśdĹ galambokat lehat lĂĄtni. IsmĂŠt arcra, tĂŠrdre
borulnak
Ki halandĂł kebelben tizenegytĹl
Kilencvenig uralkodsz, vadaskerted
A fĂśld s mi rĹtvad-csorda: kĂśszĂśnĂśm
SzĂŠp zĂĄlogodat, mely szĂvemre tĹązve
FelvĂŠrtezi bizonnyal testemet
A harcra. Ălljunk fel, s hajtsunk fejet
Az istennĹ elĹtt.
Meghajolnak
Itt az idĹ.
Palamon a lovagjaival el
LĂĄgy fuvola-muzsika. JĂśn Emilia fehĂŠrben, vĂĄllĂĄra omlĂł hajjal,
bĂşzakoszorĂşval; fehĂŠr ruhĂĄs lĂĄny viszi az uszĂĄlyĂĄt, hajĂĄt virĂĄgok dĂszĂtik;
elĹtte egy mĂĄsik ezĂźst szarvastehenet visz, benne tĂśmjĂŠnnel ĂŠs kellemes
illatszerekkel; miutĂĄn ezt elhelyeztĂŠk Diana oltĂĄrĂĄn, a kĂsĂŠrĹ lĂĄnyok
fĂŠlreĂĄllnak, ĂŠs Emilia meggyĂşjtja a fĂźstĂślĹt. AztĂĄn bĂłkolnak ĂŠs letĂŠrdelnek
EMILIA
HomĂĄlyos, hĹąvĂśs, szent, szilĂĄrd kirĂĄlynĹ,
TivornyĂĄt megvetĹ, csĂśndes tĹąnĹdĹ,
SzelĂd, magĂĄnyos, szĹąz-fehĂŠr, oly tiszta,
Mint szĂŠlben a hĂł, ki nĹ-lovagjaidnak
Nem engedsz tĂśbb vĂŠrt, mint egy pirulĂĄsnyit,
Mely rendjĂźk dĂszruhĂĄja: Ăme, papnĹd,
OltĂĄrodnĂĄl kĂśnyĂśrgĂśk. Csoda-zĂśld
Szemed, mely nem tekintett soha szennyes
Dologra, nĂŠzzen kegyesen szĂźzedre;
EzĂźstĂśs ĂŠgi ĂşrnĹ, most fĂźled â
Mely nem hallott trĂĄgĂĄr szĂłt, melybe lĂŠha
Hang nem hatolt â hajlĂtsd szent fĂŠlelemtĹl
Ăthatott kĂŠrĂŠsemre. Ez utolsĂł
Vesta-szolgĂĄlatom: menyasszony lettem,
BĂĄr szĂvem szĹąz maradt; mĂĄtkĂĄra leltem,
Ăm mĂŠg nem ismerem. VĂĄlasztanom kell
KettĹbĹl egyet, s imĂĄdkoznom ĂŠrte,
De kĂŠptelen vagyok. Ha szemre kĂŠne
VĂĄlasztani, egyformĂĄn daliĂĄsak,
Egyet sem ĂtĂŠlhetek el â de egynek
Veszni kell mĂŠgis. ErĂŠnyes kirĂĄlynĹ,
Ki jobban szeret kĂŠt kĂŠrĹm kĂśzĂźl,
S igĂŠnye jogosabb, az nyerje el
E bĂşzakoszorĂşt, kĂźlĂśnben engedj
Annak maradnom, ami most vagyok,
LĂĄnycsapatodban.
A szarvastehĂŠn eltĹąnik az oltĂĄrrĂłl, a helyĂŠbe rĂłzsafa nĹ, rajta egy szĂĄl
rĂłzsĂĄval
LĂĄm, apĂĄly ĂŠs dagĂĄly parancsolĂłja
OltĂĄra belsejĂŠbĹl szent jelet
Mutat elĹ: egyetlen ĂĄrva rĂłzsĂĄt!
Ha jĂłl ĂŠrtem, mindkĂŠt bĂĄtor lovag
Elhull a harcban, ĂŠs ĂŠn szĹąz virĂĄgkĂŠnt
Ălek tovĂĄbb, leszakĂtatlanul.
Hirtelen hĂşrok pendĂźlĂŠse hallatszik ĂŠs a rĂłzsa lehull a fĂĄrĂłl
Lehull a virĂĄg, sĂźllyed a fa! ĂrnĹ,
HĂĄt elbocsĂĄtasz: mĂŠgis csak letĂŠpnek;
Ăgy vĂŠlem, bĂĄr szĂĄndĂŠkod nem tudom;
Fedd fĂśl rejtĂŠlyed. â Kegyes lesz, remĂŠlem:
KedvezĹ volt a jel.
BĂłkolnak ĂŠs mind el
2. SZĂN
JĂśn a Doktor, a BĂśrtĂśnĹr ĂŠs a KĂŠrĹ Palamonnak
ĂśltĂśzve
DOKTOR
TanĂĄcsom jĂł hatĂĄssal volt-e rĂĄ?
KĂRĹ
Ă, nagyon. A lĂĄnyok, kik vele voltak,
BizonygattĂĄk, hogy Palamon vagyok;
FĂŠlĂłra mĂşltĂĄval mĂĄr rĂĄm mosolygott,
KĂŠrdvĂŠn, mit ennĂŠk, s mikor csĂłkolom meg.
Azt mondtam, nyomban, s megcsĂłkoltam kĂŠtszer.
DOKTOR
JĂłl tetted; sokkal jobb lett volna hĂşszszor,
Mert ez a kĂşra lelke.
KĂRĹ
Azt is mondta,
Ăjjelre fenn marad velem, mert tudja,
HĂĄnykor van rohamom.
DOKTOR
Csak hadd maradjon,
S ha roham jĂśn rĂĄd, rohand meg, de gyorsan.
KĂRĹ
KĂŠrt, hogy daloljak.
DOKTOR
S daloltĂĄl?
KĂRĹ
Nem.
DOKTOR
Rosszul tetted
Keresd a kedvĂŠt mindenkĂŠpp.
KĂRĹ
Az ĂĄm, de
Nincs hangom, uram, hogy ekkĂŠpp kurĂĄljam.
DOKTOR
Nem szĂĄmit, jĂł akĂĄrmilyen zaj.
Ha Ăşjra kĂŠrne, lĂŠgy meg neki bĂĄrmit,
HĂĄlj vele, ha kĂvĂĄnja.
BĂRTĂNĹR
No de, doktor!
DOKTOR
Persze, a kĂşra vĂŠgett.
BĂRTĂNĹR
MĂĄr megengedj,
ElsĹ a tisztessĂŠg.
DOKTOR
FinnyĂĄskodĂĄs ez.
TisztessĂŠgbĹl ne dobd el gyermeked:
GyĂłgyĂtsd ki, s ha tisztessĂŠg kell neki,
Nyitva az Ăşt.
BĂRTĂNĹR
KĂśszĂśnet ĂŠrte, doktor.
DOKTOR
Hozd ide most, lĂĄssuk, mi van vele.
BĂRTĂNĹR
Hozom, s azt mondom, Palamonja vĂĄrja.
De nincs igazad, doktor uram. El
DOKTOR
Menj csak.
Az apa mind bolond! A tisztessĂŠge?
Ha addig gyĂłgyĂtnĂĄnk, mĂg megtalĂĄljuk...
KĂRĹ
Hogy, azt hiszed, uram, nem tisztessĂŠges?
DOKTOR
HĂĄny ĂŠves?
KĂRĹ
Tizennyolc.
DOKTOR
Lehet, hogy az
De nem szĂĄmĂt, cĂŠlunkhoz nincs kĂśze.
Az apja bĂĄrmit is beszĂŠl, ha lĂĄtod,
Hogy kedve lenne a mondott dologra,
Videlicet, kis hĂşsra... ugye, ĂŠrtesz?
KĂRĹ
Nagyon, uram.
DOKTOR
Az ĂŠtvĂĄgyĂĄt lakasd jĂłl,
BĹsĂŠgesen, s kigyĂłgyul ipso facto
A mĂŠlakĂłrbĂłl, mely megfekszi Ĺt.
KĂRĹ
Ăn rajta leszek, doktor.
JĂśn a BĂśrtĂśnĹr, a BĂśrtĂśnĹr LĂĄnya ĂŠs annak szolgĂĄlĂłja
DOKTOR
JĂłl jĂĄrsz vele. JĂśn; kedveskedj neki.
BĂRTĂNĹR
Jer, Palamon jĂśn hozzĂĄd, gyermekem:
Ăgy mondta, hogy ilyenkor lĂĄtogat meg.
LĂNY
KĂśszĂśnĂśm, hogy ily tĂźrelmes velem.
Kedves Ăşr, ĂŠs ĂŠn sokkal tartozom neki.
Lovat is adott; lĂĄttad mĂĄr?
BĂRTĂNĹR
Igen.
LĂNY
Hogy tetszik?
BĂRTĂNĹR
Nagyon helyre ĂĄllat.
LĂNY
TĂĄncolni lĂĄttad?
BĂRTĂNĹR
Nem.
LĂNY
Ăn biza gyakran.
GyĂśnyĂśrĹą szĂŠpen jĂĄrja, gangosan,
JĂśhet dzsiggelni pejkĂł s vasderes,
Ăgy pĂśrĂśg, mint a csiga.
BĂRTĂNĹR
SzĂŠp valĂłban.
LĂNY
HĂşsz mĂŠrfĂśld morrist tĂĄncol el egy ĂłrĂĄn,
EttĹl lesĂĄntul, gondolom, a legjobb
LĂł-tĂĄncos is az egyhĂĄzkerĂźletben;
A Szerelmes fĂŠny dallamĂĄra vĂĄgtĂĄz.
Mit szĂłlsz e lĂłhoz?
BĂRTĂNĹR
Oly tĂśkĂŠletes,
Hogy odaĂĄllĂthatnĂĄk teniszezni.
LĂNY
Az semmi.
BĂRTĂNĹR
Ărni ĂŠs olvasni is tud?
LĂNY
SzĂŠp kĂŠzĂrĂĄsa van, s egymaga szĂĄmol
Abrakot, szĂŠnĂĄt. KorĂĄn keljen ĂĄm
A lovĂĄsz, hogy becsapja. Ismered
A herceg sĂĄrga kancĂĄjĂĄt?
BĂRTĂNĹR
Nagyon jĂłl.
LĂNY
Az szĂśrnyen szerelmes belĂŠ, szegĂŠny,
De mint gazdĂĄja, gĹgĂśs ĂŠs rideg.
BĂRTĂNĹR
Mennyi a mĂłring?
LĂNY
Vagy kĂŠtszĂĄz nyalĂĄb,
S hĂşsz vĂŠka zab; de Ăşgysem veszi el.
SelypĂŠn nyerĂt, hogy megejtse a molnĂĄr
KancĂĄjĂĄt Ăm annak halĂĄla lesz.
DOKTOR
Mennyi zĂśldsĂŠget Ăśsszehord!
BĂRTĂNĹR
BĂłkolj, itt jĂśn szerelmed.
KĂRĹ (elĹre jĂśn)
DrĂĄga lĂŠlek,
Hogy vagy? Milyen finom lĂĄny: hiszen ez bĂłk!
LĂNY
TisztessĂŠgem legyen szolgĂĄlatodra.
A vilĂĄg vĂŠge mennyire van innen?
DOKTOR
Egy napi jĂĄrĂĄs, lĂĄny.
LĂNY (a KĂŠrĹhĂśz)
EljĂśssz velem?
KĂRĹ
Mit csinĂĄlunk ott, lĂĄny?
LĂNY
KrikettezĂźnk.
Ugyan mi mĂĄst lehetne?
KĂRĹ
SzĂvesen:
ĂljĂźk meg ott a lagzit.
LĂNY
Igaz is:
Ott biztosan talĂĄlunk majd e cĂŠlra
Egy vak papot, ki simĂĄn Ăśsszead,
Mert itt mind kĂłtyagos okoskodĂłk.
No meg apĂĄmat holnap felakasztjĂĄk,
S ez csĂşnya foltot ejt a dolgon.
Nem vagy te Palamon?
KĂRĹ
TalĂĄn nem ismersz?
LĂNY
Ne jĂĄrj utĂĄnam: nincsen egyebem,
Mint ez a szoknya ĂŠs kĂŠt durva ing.
KĂRĹ
Mindegy nekem: elveszlek.
LĂNY
IgazĂĄn?
KĂRĹ
E szĂŠp kacsĂłra.
LĂNY
Ăgyba is megyĂźnk.
KĂRĹ
Mikor Ăłhajtod. MegcsĂłkolja
LĂNY
Ă, uram, harapsz.
KĂRĹ
MĂŠrt tĂśrlĂśd le a csĂłkom?
LĂNY
Nagyon ĂŠdes,
Ărzem az ĂzĂŠt lakodalomig.
Nem Arcites kuzinod ez?
DOKTOR
Igen,
Ăs Ăśrvendek, hogy Palamon kuzin
Ily jĂłl vĂĄlasztott.
LĂNY
Gondolod, hogy elvesz?
DOKTOR
Nem kĂŠtlem.
LĂNY
Te is Ăşgy hiszed?
BĂRTĂNĹR
Igen.
LĂNY
Sok gyermekĂźnk lesz. â Uram, be megnĹttĂŠl!
RemĂŠlem, megnĹ Palamonom is,
MĂĄr szabadon jĂĄr. Jaj, szegĂŠny kis csirke,
KemĂŠny mag ĂŠs rossz Ăłl eltĂśrpĂtette,
De helyrecsĂłkolom.
HĂrnĂśk jĂśn
HĂRNĂK
Mi van itt? ElmulasztjĂĄtok a legszebb
LĂĄtvĂĄnyt.
BĂRTĂNĹR
MezĹnyben vannak mĂĄr?
HĂRNĂK
Igen.
Neked is van ott dolgod.
BĂRTĂNĹR
Indulok mĂĄr.
Itt hagylak.
DOKTOR
Nem, ĂŠn is veled megyek.
A harcot lĂĄtnom kell.
BĂRTĂNĹR
Hogy vĂŠlekedsz?
DOKTOR
ĂgĂŠrem, hĂĄrom-nĂŠgy napon belĂźl
Rendbe hozom. (A KĂŠrĹhĂśz) Te el ne maradj tĹle,
Viselkedj vele Ăşgy, mint eddig.
KĂRĹ
Ăgy lesz.
DOKTOR
Vidd hĂĄt be.
KĂRĹ
JĂśjj, drĂĄgĂĄm, ĂźljĂźnk ebĂŠdhez,
AztĂĄn kĂĄrtyĂĄzunk.
LĂNY
Ăs adsz csĂłkot is?
KĂRĹ
SzĂĄzat.
LĂNY
Ăs mĂŠg hĂşszat.
KĂRĹ
Ăs mĂŠg hĂşszat.
LĂNY
Ăs egyĂźtt is hĂĄlunk.
DOKTOR
Egyezz bele.
KĂRĹ
EgyĂźtt, az ĂĄm.
LĂNY
De nem fogsz bĂĄntani.
KĂRĹ
Nem, kedves.
LĂNY
Hogyha fĂĄj, szĂvem, kiĂĄltok.
Mindketten el
3. SZĂN
HarsonĂĄk. JĂśn Theseus, Hyppolita, Emilia, Pirithous ĂŠs nĂŠhĂĄny kĂsĂŠrĹ.
EMILIA
Eddig megyek.
PIRITHOUS
Ily lĂĄtvĂĄnyt elmulasztasz?
EMILIA
InkĂĄbb nĂŠznĂŠk vadĂĄszĂł lĂŠgykapĂłt,
Mint ezt. Minden suhintĂĄs itt nemes
Ăletre tĂśr, minden csapĂĄs siratja
A helyet, hova hull, s lĂŠlekharangnak
Hallatszik inkĂĄbb. Ăn itt maradok.
ElĂŠg fĂźlemnek bĹąnhĹdnie azzal,
Mit hallanom kell, ha meg nem kimĂŠl
SĂźketsĂŠg; ne fertĹzze szememet
RĂŠmsĂŠg, mit elkerĂźlhetek.
PIRITHOUS
Uram,
HĂşgod nem jĂśn tovĂĄbb.
THESEUS
Azt nem lehet:
VitĂŠzi tetteket lĂĄthat, miket
Megfestenek majd. A TermĂŠszet adja
ElĹ a jĂĄtĂŠkot, s szemĂźnk-fĂźlĂźnk
HitelesĂti. (EmiliĂĄhoz) Neked ott kell lenned:
Te vagy a gyĹztes dĂja, koszorĂş
KivĂvott jogcĂmĂŠre.
EMILIA
MegbocsĂĄss:
BecsuknĂĄm a szemem.
THESEUS
De ott kell lenned:
Olyan e prĂłba, mint az ĂŠj, s te vagy
Az egyetlen fĂŠnylĹ csillag.
EMILIA
Kihunytam.
Gonosz a fĂŠny, mely megmutatja Ĺket
EgymĂĄsnak; a sĂśtĂŠtsĂŠg, mely iszonyt
SzĂźlt mindig ĂŠs halandĂł milliĂłk
ĂtkozzĂĄk, hogyha most mindkettejĂźkre
Fekete kĂśpenyĂŠt vetnĂŠ, hogy egymĂĄst
Meg ne talĂĄljĂĄk, nĂŠmi jĂł nevet
Nyerhetne, ĂŠs sok gyilkolĂĄst tehetne
JĂłvĂĄ, melyben vĂŠtkes volt.
HIPPOLYTA
Menni kell.
EMILIA
Hitemre, nem.
THESEUS
De szemed szĂtja fel
A lovagok vitĂŠzsĂŠgĂŠt; te vagy
A cĂŠl e hĂĄborĂşban, ott kell lenned
SzolgĂĄlatuk jutalmĂĄul.
EMILIA
Megengedj:
A trĂłnigĂŠny hatĂĄron kĂvĂźl is
EldĹlhet.
THESEUS
JĂł, jĂł, ahogy akarod.
EllensĂŠgĂŠnek kĂvĂĄnhatja tisztjĂŠt,
Ki veled marad.
HIPPOLYTA
Ăg ĂĄldjon, hĂşgom.
ValamicskĂŠvel elĹtted tudom meg,
Ki lesz a fĂŠrjed. Kit az istenek
Jobbnak ĂtĂŠlnek kettĹjĂźk kĂśzĂźl,
TessĂŠk szivednek is.
Mind el, Emilia ĂŠs kĂsĂŠrĹi kivĂŠtelĂŠvel
EMILIA
Arcites nyĂĄjas arcĂş, ĂĄm szeme
Felajzott hadigĂŠp vagy ĂŠles penge
Puha tokban; bĂĄtorsĂĄg s irgalom
ĂgytĂĄrsak arcĂĄn. Palamon nem oly
FenyegetĹ, de szemĂśldĂśke sĂrbolt,
S temetni lĂĄtszik, hogyha Ăśsszevonja.
Nem mindig ilyen, gondolatai
FormĂĄljĂĄk folyvĂĄst; tekintete hosszan
Pihen tĂĄrgyĂĄn. A melankĂłlia
Illik hozzĂĄ, mint Arciteshez a jĂłkedv,
De az Ĺ bĂşja is egyfajta jĂłkedv;
AkĂĄrha bĂşssĂĄ tennĂŠ Ĺt a jĂłkedv,
S a bĂş vidĂĄmmĂĄ. Rossz hangulatok,
Melyek mĂĄsokban oly tĂźskĂŠsek, benne
BĂŠkĂŠs szĂĄllĂĄst talĂĄlnak.
KĂźrtszĂł. TrombitĂĄk tĂĄmadĂĄsra szĂłlnak
Ha, bĂĄtorsĂĄg sarkantyĂşi hevĂtik
A hercegeket! GyĹzhet Arcites,
S Palamon is Ăşgy megsebezheti,
Hogy csonka marad. Lehet-e elĂŠggĂŠ
SzĂĄnni ilyen bajt? Hogyha ott vagyok,
Ărthatok is: odapillantanak
SzĂŠkem felĂŠ, s kĂśzben tĂĄn elmulasztjĂĄk
A vĂŠdelmet, kihagynak tĂĄmadĂĄst,
Mit a perc kĂvĂĄn. Jobb nem lennem ott...
Ă, inkĂĄbb ne szĂźlettem volna, mintsem
VĂŠrontĂĄsban vegyek rĂŠszt!
KĂźrtszĂł. Nagy kiabĂĄlĂĄs ĂŠs lĂĄrma kĂvĂźlrĹl: Ăljen Palamon!
JĂśn egy Szolga
Mi a helyzet?
SZOLGA
Azt kiabĂĄljĂĄk: Ăljen Palamon!
EMILIA
Ăgy hĂĄt Ĺ gyĹzĂśtt. ValĂłszĂnĹą is volt:
Hisz csupa kellem ĂŠs siker, bizonnyal
A legkivĂĄlĂłbb fĂŠrfi. Fuss oda,
S mondd el, mit lĂĄttĂĄl.
UjjongĂĄs ĂŠs kĂźrtszĂł, azt kiĂĄltjĂĄk: Ăljen Palamon!
SZOLGA
Ăjra Palamon.
EMILIA
Fuss, nĂŠzz kĂśrĂźl.
Szolga el
SzegĂŠny hĂvem, legyĹztek!
Jobboldalt hordom mĂŠg a kĂŠpedet,
Baloldalt Palamont â nem is tudom, mĂŠrt,
Nincs szĂĄndĂŠk benne: a sors Ăgy akarta.
Baloldalt van a szĂv is: Palamonnak
Kedvezett az elĹjel.
Ăjabb kiĂĄltozĂĄs, ujjongĂĄs ĂŠs kĂźrtszĂł kĂvĂźlrĹl
Ez a lĂĄrma
NyilvĂĄn a harc vĂŠgĂŠt jelenti.
JĂśn a Szolga
SZOLGA
Azt mondjĂĄk, Palamon mĂĄr Arcitest
Egy ujjnyi hĂjĂĄn az oszlopnak nyomta,
EzĂŠrt ĂŠltettĂŠk Palamont. De aztĂĄn
Lovagjai kimentettĂŠk, s a kĂŠt
VĂĄgytĂĄrs az oszlop mellett vĂvja most
KĂŠzitusĂĄjĂĄt.
EMILIA
BĂĄr olvadna eggyĂŠ
E kettĹ! NĹ mĂŠltĂł nem is lehetne
Ily fĂŠrfihez: sok ritka kĂŠpessĂŠgĂźk,
NemessĂŠgĂźk az alsĂłbbrendĹąsĂŠg,
CsĂśkĂśtt ĂŠrtĂŠkĹąsĂŠg ĂŠrzĂŠsĂŠt kelti
BĂĄrmely nĹben...
KĂźrtszĂł. KĂvĂźlrĹl kiĂĄltozĂĄs: Arcites, Arcites!
Megint ujjonganak?
MĂŠg âPalamonâ?
SZOLGA
Nem, most mĂĄr âArcitesâ.
EMILIA
KĂŠrlek, figyeld jĂłl a kiĂĄltozĂĄst,
Hegyezd mindkĂŠt fĂźled.
KĂźrtszĂł. Lelkes ujjongĂĄs ĂŠs kiabĂĄlĂĄs: Arcites gyĹzĂśtt!
SZOLGA
Azt kiabĂĄljĂĄk:
âArcites gyĹzĂśtt!â Ha, âArcites gyĹzĂśtt!â
A rĂŠzfuvĂłk jelentik is a harc
VĂŠgĂŠt.
EMILIA
A vak is lĂĄtta, Arcites
Nem zĂśldfĂźlĹą â nagy Isten, kivilĂĄglott
LelkĂŠnek kincses fĂŠnyessĂŠge, nem
Maradhatott titok, mint tĹąz a lenben,
Mint szerĂŠny part, mely vad szĂĄltĂłl dĂźhĂśngĹ
HullĂĄmokkal pĂśrĂśl. Gondoltam ĂŠn,
Hogy Palamon veszĂt, nem is tudom,
MiĂŠrt; hol eszĂźnk nĂŠma, jĂł prĂłfĂŠta
Sokszor a kĂŠpzelet. KĂźrtszĂł
MĂĄr jĂśnnek is
Jaj, szegĂŠny Palamon!
JĂśn Theseus, Hippolyta, Pirithous, Arcites mint gyĹztes, ĂŠs kĂsĂŠret
THESEUS
LĂĄm, hol vĂĄrakozik hĂşgunk remegve
Ăs zaklatottan! â SzĂŠp Emilia,
Az istenek ĂŠgi dĂśntĂŠse folytĂĄn
E lovag jutott nĂŠked: jĂł fiĂş,
FejbeverĹs. AdjĂĄtok kezetek.
Fogadd Ĺt, te meg Ĺt; a szeretet
NĹjĂśn, ha fogytok is.
ARCITES
Emilia,
Feledtem ĂŠrted azt, mi rajtad kĂvĂźl
A legdrĂĄgĂĄbb, s mĂŠgis olcsĂł e vĂĄsĂĄr,
Ha ĂŠrtĂŠked tekintem.
THESEUS
DrĂĄga hĂşgom,
Ăgy szĂłl most, mint derĂŠk lovag, aki
Nemes mĂŠnt sarkantyĂşzott; agglegĂŠnynek
SzĂĄnhattĂĄk Ĺt az istenek, nehogy
Majd rĂĄjuk ĂźssĂśn sarja! Annyira
Tetszett nekem, hogy ĂłlomtĂśmbnek tĹąnik
Arcites hozzĂĄ kĂŠpest. Ha egyenkĂŠnt
MĂŠltatnĂĄm minden ĂzĂŠt, Arcites
Ăgy sem veszĂtne: hiszen a kivĂĄlĂł
EgyenlĹvel mĂŠrkĹzĂśtt meg. Az ĂŠjjel
KĂŠt versengĹ fĂźlemĂźle hallatta
FelvĂĄltva ĂŠnekĂŠt: egy magasabb hang,
AztĂĄn egy mĂĄsik, majd megint az elsĹ,
Mind szebb zengĂŠssel, Ăşgy hogy nem tudott
A fĂźl ĂtĂŠlni kĂśztĂźk; jĂł sokĂĄig
Ăgy volt e kĂŠt rokonnal, mĂg az ĂŠg
GyĹztessĂŠ tette egyiket. â Viseld
ĂrĂśmmel koszorĂşd. â A vesztesek
Vesszenek nyomban, mert tudom, az ĂŠlet
Teher szĂĄmukra; hozzĂĄfogni mĂĄris.
Nem kellemes lĂĄtvĂĄny; menjĂźnk el innen,
ĂrĂśmmel s nĂŠmi bĂşval. (Arciteshez) Vedd a dĂjad:
Tudom, nem veszted el.
Arcites megfogja EmĂlia kezĂŠt. HarsonĂĄk
Hippolyta,
Egyik szemed, lĂĄtom, kĂśnnyet fogan,
S vilĂĄgra hozza.
EMILIA
Ăgy nyerĂźnk dĂjat?
Ti ĂŠgiek, hol van irgalmatok?
Ha azt akarjĂĄtok, hogy Ăgy legyen,
AzĂŠrt ĂŠljek, hogy vigasztaljam e
BarĂĄtja-nincs fĂŠrfit, ki levĂĄg magĂĄrĂłl
Egy minden nĹnĂŠl drĂĄgĂĄbb ĂŠletet,
MeghalnĂŠk ĂŠn is.
HIPPOLYTA
Siralmas dolog,
Hogy nĂŠgy szem Ăşgy fĂźgg valakin, hogy meg kell
Vakulnia kettĹnek ĂŠrte.
THESEUS
Ăgy van.
Mind el
4. SZĂN
JĂśn Palamon a lovagjaival megkĂśtĂśzve, velĂźk a BĂśrtĂśnĹr, hĂłhĂŠr ĂŠs katonai
ĹrsĂŠg.
PALAMON
Sok ember ĂŠl, aki tĂşlĂŠlte mĂĄsok
SzeretetĂŠt; bizony, sok apa van
Ăgy gyermekĂŠvel; tĂĄn csekĂŠly vigaszt
NyĂşjt, hogyha erre gondolunk. KimĂşlunk,
Ăs szĂĄnnak minket szĂĄmosan, akik
KĂvĂĄnnĂĄk, hogy mĂŠg ĂŠljĂźnk. MegelĹzzĂźk
A vĂŠnsĂŠg undok bajait, kijĂĄtsszuk
A gutĂĄt ĂŠs a csĂşzt, melyek a vĂŠgsĹ
ĂrĂĄkban vĂĄrnak az Ĺsz fĹre; ifjan,
NyĹątlen tartunk az istenek felĂŠ, nem
Sok vĂŠn bĹąnnel bicegve, s szĂvesebben
OsztjĂĄk is meg nektĂĄrjukat velĂźnk,
TisztĂĄbb lelkekkel. DrĂĄga rokonok,
E sovĂĄny vigaszĂŠrt egy ĂŠletet
Adtok, tĂşlontĂşl olcsĂłn.
ELSĹ LOVAG
Lehet-e
Jobb vĂŠget ĂŠrni ennĂŠl? A szerencsĂŠs
GyĹzĹk joga oly mulandĂł, amily
Biztos halĂĄlunk; egy szemernyivel
Se nyertek tĂśbb becsĂźletet.
MĂSODIK LOVAG
BĂşcsĂşzzunk,
S bĂŠketĹąrĂŠssel bosszantsuk a hitvĂĄny
SzerencsĂŠt, mely mindig megcsal.
HARMADIK LOVAG
Ki kezdi?
PALAMON
Ki elhozott e lakomĂĄra, az
KĂłstoljon elĹ mindnek. (A BĂśrtĂśnĹrhĂśz) HĂŠ, barĂĄtom,
LĂĄnyodtĂłl szabadsĂĄgot kaptam egyszer;
Most meglesz mindĂśrĂśkre. Hogy van Ĺ?
Ăgy hallottam, beteg, s ez nĂŠmikĂŠpp
ElbĂşsĂtott.
BĂRTĂNĹR
Uram, mĂĄr helyrejĂśtt,
Ăs fĂŠrjhez is megy.
PALAMON
RĂśvid ĂŠletemre,
Nagyon Ăśrvendek; utolsĂł dolog,
Minek ĂśrĂźlhetek. Mondd el neki;
KĂśszĂśntsd nevemben, ĂŠs a mĂłringjĂĄhoz
Tedd ezt hozzĂĄ.
A BĂśrtĂśnĹrnek adja erszĂŠnyĂŠt
ELSĹ LOVAG
Adjunk mindannyian.
MĂSODIK LOVAG
SzĹąz lĂĄny?
PALAMON
Ăn annak gondolom valĂłban;
JĂł teremtĂŠs, mĂŠltĂłbb rĂĄ, hogy segĂtsem,
Mint elmondhatnĂĄm.
A HĂROM LOVAG
ĂdvĂśzĂśld nevĂźnkben.
OdaadjĂĄk erszĂŠnyĂźket
BĂRTĂNĹR
Az istenek fizessĂŠk vissza nektek.
PALAMON
Ăg ĂĄldjon, s legyen ĂŠletem olyan
RĂśvid, mint bĂşcsĂşm.
ELSĹ LOVAG
Vezess, jĂł kuzin.
MĂSODIK LOVAG
ĂrĂśmmel kĂśvetĂźnk.
Palamon a tĹkĂŠre fekszik. KĂvĂźlrĹl nagy lĂĄrma, kiĂĄltozĂĄs: Rohanj!
Mentsd Ĺket! Ăllj! Egy HĂrnĂśk jĂśn sietve
HĂRNĂK
Ăllj, ĂĄllj! Ă, ĂĄllj, ĂĄllj, ĂĄllj!
Pirithous jĂśn sietve
PIRITHOUS
MegĂĄllj! Ătkos sietsĂŠg volna, ha
MĂĄris vĂŠgeztek. Nemes Palamon,
Az isteni dicsĹsĂŠg azt kivĂĄnja,
Hogy most tovĂĄbb ĂŠlj.
PALAMON
Hogy lehet, mikor
Mondottam, Venus becsapott? Mi tĂśrtĂŠnt?
PIRITHOUS
Kelj fel, uram, s hallgasd meg hĂreim,
Mik ĂŠdesek ĂŠs keserĹąek is.
PALAMON
Mi
Ăbresztett fel ĂĄlmunkbĂłl?
PIRITHOUS
Kuzinod
MegĂźlt egy mĂŠnt, melyet EmĂlia
Adott neki, hollĂłszĂn paripĂĄt,
Melyen fehĂŠr szĹr egy sincs, ami â mondjĂĄk â
ĂrtĂŠkĂŠben csorbĂtja, meg se vennĂŠk
Sokan ilykĂŠppen â ĂŠs e babona
IgazolĂłdott is most; Arcites
Alatt patkĂłja csak szĂĄmlĂĄlta inkĂĄbb,
Mintsem koptatta AthĂŠn kĂśveit:
JĂłt akad futni, ha mĂĄr lovasa
BĂźszkĂŠlkedik vele. Ăs mĂg Ăgy mĂŠrte
A kĹutat, patĂĄi dallamĂĄra
TĂĄncolva â mert a muzsika a vastĂłl
Ered, azt mondjĂĄk â, egy irigy, kajĂĄn kĹ,
Oly hideg, mint Saturnus, s oly gonosz
TĂźzet rejtĹ, szikrĂĄt csiholt magĂĄbĂłl,
Vagy ĂĄdĂĄz sulphur volt, e cĂŠlra lett,
Nem firtatom; a tĂźzes vĂŠrĹą lĂł
Megbokrosodott, a pĂĄnik fokozta
MĂŠg erejĂŠt... felszĂśkken, visszahuppan,
Felejti iskolĂĄjĂĄt, hol kezesnek
NeveltĂŠk; disznĂłkĂŠnt visĂt az ĂŠles
SarkantyĂştĂłl, melyet lemarna inkĂĄbb,
Mint engedjen; makrancossĂĄga minden
FortĂŠlyĂĄval prĂłbĂĄlja fĂśldre dobni
KemĂŠny kezĹą urĂĄt. De mit se hasznĂĄl,
Zabla nem hasad, haslĂł nem szakad, hiĂĄba
HĂĄnyja magĂĄt, lovasa nem esik le,
TĂŠrdĂŠvel fogja, hĂĄt a megvadult
MĂŠn felĂĄgaskodik,
Arcites lĂĄba a feje fĂślĂśtt
LĂĄtszik csĂźngeni furcsĂĄn; koszorĂşja
Lepottyan homlokĂĄrĂłl; most a lĂł
HĂĄtraveti magĂĄt, ĂŠs lovasĂĄra
Nehezedik egĂŠsz sĂşlyĂĄval. Ăl mĂŠg,
De ily hajĂł csupĂĄn csak a legelsĹ
HullĂĄm jĂśttĂŠig marad fenn. Veled
KĂvĂĄn mindenkĂŠpp szĂłlni. Ăme, hozzĂĄk.
JĂśn Theseus, Hippolyta, Emilia ĂŠs Arcites, akit szĂŠken hoznak
PALAMON
NyomorĂşsĂĄgos vĂŠget ĂŠrt kĂśtĂŠsĂźnk!
Az istenek hatalma nagy. Ha szĂved,
Arcites. erĹs fĂŠrfiszĂved ĂŠp mĂŠg,
MĂŠltass egy szĂłra. Palamon vagyok,
Ki szeret most is.
ARCITES
Vedd EmiliĂĄt,
S a vilĂĄg minden javĂĄt; add kezed.
Ăg ĂĄldjon: vĂŠgĂłrĂĄm ez. HĹątelen
Voltam, de sohasem csalĂĄrd; bocsĂĄss meg.
Egy csĂłk EmiliĂĄtĂłl...
Emilia megcsĂłkolja
Vedd el Ĺt.
Ăn meghalok.
Meghal
PALAMON
LĂŠpj az Elysiumba!
EMILIA
Szemed lezĂĄrom; vĂĄrnak tiszta lelkek!
Igaz, jĂł ember vagy, s amĂg csak ĂŠlek,
E nap a kĂśnnyekĂŠ.
PALAMON
S tiszteletĂŠ.
THESEUS
Itt kĂźzdtetek elĹbb; ez volt a hely, hol
SzĂŠtvĂĄlasztottalak. Az isteneknek
KĂśszĂśnheted, hogy ĂŠlsz.
Ĺ eljĂĄtszotta szerepĂŠt, rĂśvid volt,
De jĂł; a te napod megnyĂşlt, s az ĂŠg
Ăldott harmattal ĂśntĂśzi az arcod.
OltĂĄrĂĄt Venus megbecsĂźlte: nĂŠked
Adta szerelmed; Mars urunk is ĂĄllta
A jĂłslatot, s megadta Arcitesnek
A diadalt; Ăgy igazsĂĄgot tettek
Az istenek. VigyĂŠtek ezt el.
PALAMON
Ă, kuzin,
MĂŠrt vĂĄgyunk arra, ami megrabolja
VĂĄgyunk! Szeretet veszte nyert nekem
Szerelmet!
THESEUS
A szerencse sose jĂĄtszott
Ily ravaszul: a vesztes diadalt Ăźl,
A gyĹztes vesztett; pĂĄrtatlanok voltak
Az istenek a harcban. Palamon,
Ĺ megvallotta, tĂŠged illetett
A hĂślgy, te lĂĄttad meg elĹbb, s szerelmed
FeltĂĄrtad nyomban; Ăşgy is adta vissza,
Mint elorzott ĂŠkszert, s bocsĂĄnatoddal
KĂvĂĄnt tĂĄvozni. KivettĂŠk kezembĹl
Az igazsĂĄgtevĂŠst az istenek,
S maguk vĂŠgzik. Vezesd el hĂślgyedet,
Ăs hĂvd le a vĂŠrpadrĂłl tĂĄrsaid:
MĂĄtĂłl barĂĄtaim. Egy-kĂŠt napig
MĂŠg szomorkodjunk, az legyen a gondunk,
Hogy eltemessĂźk Arcitest, utĂĄna
A mĂĄtkapĂĄr arcĂĄt mi is felĂśltjĂźk,
S Palamonnal mosolygunk majd, akit,
ĂrĂĄja csak, Ăşgy sajnĂĄltam, amint
Szerettem Arcitest, s Ăşgy szeretek most,
Amint sajnĂĄlom azt. Ăgi varĂĄzslĂłk,
Hogy kiforgattok bennĂźnket! NevetjĂźk,
Amink nincs; bĂĄnkĂłdunk azĂŠrt, amink van;
Mintha gyerekek volnĂĄnk. Ăm legyĂźnk
HĂĄlĂĄsak, ne vitĂĄzzunk veletek,
Kiket nem vonhatunk kĂŠrdĹre. MenjĂźnk,
S tanuljunk az idĹtĹl
HarsonĂĄk. Mind el
EPILĂGUS
MegkĂŠrdenĂŠm, tetszett-e a darab,
De nem merem, hisz fiĂşk jĂĄtszanak:
FĂŠlĂŠnk vagyok. KĂŠrlek, maradjatok,
Hadd nĂŠzzelek. Egy arc se mosolyog?
NehĂŠz eset. Ha van, ki szĂŠp leĂĄnyt
Szeretett â s nincs kĂŠtsĂŠgem ezirĂĄnt â,
Ălljon ki, s hogyha keserves neki
SzĂnt vallani, hĂĄt csak fĂźtyĂźlje ki
ProdukciĂłnk. De nem szĂłl senki sem.
Ki vele gyorsan, bĂĄrmily rossz legyen;
S ne higgyĂŠtek, hogy arcĂĄtlan vagyok:
Nincs szĂĄndĂŠkunkban. Amit lĂĄttatok,
A darabot azĂŠrt adtuk elĹ,
Hogy kedvetek keressĂźk, ez a fĹ
CĂŠlunk vele; ĂŠs annyit mondhatok,
Lesz ennĂŠl jobb is, csak kitartsatok
MellettĂźnk, hogy megszolgĂĄljuk remĂŠlt
Kegyeitek. Urak, most szĂŠp jĂł ĂŠjt.