Ferenczes István
Ave mundi domina
Gyöngy ragyog a sár fölött
napzsoltárban holdima
aranyággal rád köszönt
csillagfűrt és szálvia
csíksolyói kisháza
székely mélabú hava
lázba épült pátria
te a nyírfa álma vagy
érted a bükk pírba fagy
Ave mundi Domina
Mint a májuság havaz
eléd hull a pária
háromárván rád szavaz
Erdély porba hullt fia
ki a Föld szélén lakik
nálad otthon alhatik
sorsának vall grácia
egy vagy vele egyremény
semmi partján gyertyafény
O madonna virgina
Te nem aranyban lakol
irtott erdők nárcisza
az arcunkon átragyogsz
málnavészes glória
vagy az örök tengerünk
krumpliföldünk rozsszemünk
méhes kertünk ánizsa
ha a zsarnok gyászba ver
te teszel a Holdra fel
Stella maris Maria
 
Csak téged hagyott nekünk
Európa s Ázsia
elvette már mindenünk
győztes zsoldos bandita
ének lettél ablakunk
Napba öltözött kapunk
mint a kék nosztalgia
a szemedben rejtezünk
és te együtt félsz velünk
Salve mundi Domina
Csíkszereda, 1993 december