Álmodik a gyomor
Transzszilván gasztrológiai traktátus
töredéke (Allen Ginsberg nyomán):
Láng Zsoltnak ajánlom barátsággal
Láttam nemzedékek legjobb elméit kulináris téveszmék bélsarában
fetrengve asztalok romjai fölött szétroncsoltan a kisebbségi
étvágy hős hejehujáiban a nagy erdélyi lakomázók és lekomázók
nyálfröcsögtető förtelmében a vendégszerető hajdúlegények
fölpöffedt forradalmárok Fidel Gastrók történelmének fergeteges
hagyományosan önemésztő bódulatában amikor a mindenkori séfek
fogásai fölött a diktátoros káposzta fölött a romániai magyar
fürgebecsinált fölött már a fiatalabb pecsenyesütögetők is
az egykori levitézlett csegevárák is összakacsintanak nemde
a méregkeverő segédszakáccsal a puvoár előkóstolóival szegényekkel
a rejtjelezett receptek konyhai cenzoraival amikor már csak a száj
pofáz csak a bölcs segg mennydörög
s a sógorságos fő koccingat üdvre
vivát fatányéros flekken mititej!
Láttam éhes disznókat makkal álmodókat mucsai Lucullusokat sőt még
tradicionistább Epicurusokat marosgöcsi Gargantuákat piripócsi
Pantagrueleket láttam haspókokat maradék csontokat porcogós szilánkokat
szopogatni a hajdani pörkölt után sóhajtozva krúdys svádával
mártogatván a rég odaégetettet amitől tán a kutya ottomán is
fintorog ó áldott árdeli konyha hol a te füstöd ó kolozsvári
rakott káposzta hol a te ízed ó székelygulyás ó te lucskos
ó az a legendás transsylván káposztás hús csak az ne csak az
ne vesszen ebellette bestye kurafiak gurulhat akár Haller Gábor
feje is csak a káposztásfazék ki ne dőljön a sűrű latyakba
mert kár a törökbe labancba kurucba bizony kár veszhet az ország
csak az otthoni káposztás hús csak a kis gömböcös csak az ne
csak az maradjon meg legalább
sej ha dühöng a zabálás!
Láttam őket láttam az ínyenceket a kiszípott velőscsonton kéjelgőket
a konchajigáló keveseket a marakodókat a gyuvatlanokat harsány
torokkal tömték magukba zsebükbe sok potyavendégség maradékát
körülvizslatván más lakomákra indulóban angyalt sütöttek nyárson
habsburgert sasmadarat Szent Márkát oroszlánt Szent Lukács szárnyas
szamarát ökrét nyuvadásig mert evés közben jön meg a pénzvágy jaj
akkor hozza a cehhet a pincér akkor aztán megfizetnek a tollforgatók
a nyársforgatók a köpönyegforgatók a műmatadorok a hű torreádorocskák
a győzők lenyisszantják a bika fülét nesztek ti hülyék olé carramba
madre de dios vegyétek egyétek követeljetek nyakazást bárányfejeket
húsvéti levekbe szentséges eborcák gurulhat akár a kis gömböc gurulhat
akár Haller Gábor feje is csak a nagyságos Apafi gusztusa floreáljon
Erdély földjén szela
szelavi!
Láttam a Grande Bouffe böffenőit akik újsütetű demokráczpontyot faltak
titokban mégis szerbtokányt kavartak kulinárisok valának immoralisták
meg katakombizáltak mint egy gombatenyészet – és az ő jonhaikból sem a
jövendők pacsirtaszava tör fel csak a vasárnapi nyúlpástéthosz borsos
szagmata dördül ó csak a dáridózó böfögés rázza a hataloméhesek lelkét
Erdély földjén most és mindörökké (akinek van szeme lássa) még parvenübb
Menükről még ropogósabb röplapokról még ármányosabb l’étlapokról
Álmodik a gyomor –
Ámentok!
KOVÁCS ANDRÁS FERENC