LĂĄtĂł - szĂŠpirodalmi folyĂłirat

Ăśsszes lapszĂĄm » 1997. ĂĄprilis, VIII. ĂŠvfolyam, 4. szĂĄm »


DOKUMENTUM

DOKUMENTUM

GĂĄll Ernő ĂŠs Ilia MihĂĄly levelezĂŠsĂŠből

A Korunk mĂĄsodik folyamĂĄnak szerkesztőjekĂŠnt kerĂźlhettem Ilia MihĂĄly szĂĄmos romĂĄniai/erdĂŠlyi levelező-partnere kĂśzĂŠ. MeggyőződĂŠsem, hogy ha ĂśsszegyűjtenĂŠnk ĂŠs kĂśzĂślnĂŠnk az Ăśsszes RomĂĄniĂĄba cĂ­mzett Ilia-leveleket, művelődĂŠsĂźnkről pĂĄratlanul sokoldalĂş ĂŠs mĂŠly kĂŠp bontakozna ki a gyűjtemĂŠny tanulmĂĄnyozĂłi, olvasĂłi előtt. Mert – mint tĂśbbszĂśr meg kellett ĂĄllapĂ­tanunk kollĂŠgĂĄimmal egyĂźtt MihĂĄly rendszerint tĂśbbet tudott rĂłlunk, mint mi magunk. Éppen ezĂŠrt jogosan minősĂ­thetjĂźk az „Ilia-jelensĂŠget” rendkĂ­vĂźl ĂśsztĂśnző romĂĄniai/erdĂŠlyi magyar kulturĂĄlis tĂŠnyezőnek. Nem kevesebb joggal ĂĄllapĂ­thatjuk meg azt is, hogy e serkentő tĂŠnyező hatĂłsugara elĂŠri az anyaorszĂĄg hatĂĄrain kĂ­vĂźl rekedt mĂĄs magyar művelődĂŠseket is.

A hetvenes ĂŠvek kĂśzepĂŠn kezdődĂśtt s a mai napig tartĂł levĂŠlvĂĄltĂĄsunk szĂĄmomra egyedi szellemi, erkĂślcsi ĂŠs ĂŠrzelmi ĂŠlmĂŠnyt jelentett ĂŠs jelent. E vĂĄlogatĂĄst ĂśsszeĂĄllĂ­tva, ĂşjraĂŠlhettem azt a sokdimenziĂłjĂş segĂ­tsĂŠget, amit a Szegedről ĂŠrkezett episztolĂĄk nyĂşjtottak. SzerkesztőkĂŠnt – szinte szĂĄmrĂłl szĂĄmra – tĂĄrgyilagos ĂŠs kompetens visszajelzĂŠseket kaptam, s a bĂ­rĂĄlĂł vagy ĂŠppen dicsĂŠrő megjegyzĂŠseknek a tovĂĄbbi munkĂĄban eligazĂ­tĂł jellegĂźk, ĂŠrtĂŠkĂźk volt. Időről időre szerzőkĂŠnt is lemĂŠrhettem, mi sikerĂźlt ĂŠs mi nem, s mindkĂŠt vonatkozĂĄsban Ăşgy ĂŠrezhettem, hogy partnerem Ăźzenetei ĂĄttĂśrik az elszigeteltsĂŠg falait.

Ilia informĂĄciĂłi bekĂśtĂśttek minket az egyetemes magyar művelődĂŠs ĂĄramkĂśrĂŠbe, s az az ember, aki csak ritkĂĄn mozdult ki a Tisza menti vĂĄrosbĂłl, ĂŠlő kapcsolatokat lĂŠtesĂ­tett szĂĄmomra ÚjvidĂŠkkel ĂŠs SzabadkĂĄval. Gyakran Budapest felĂŠ is kĂśzvetĂ­tett...

Levelei mellett jĂśttek emisszĂĄriusai is (kutatĂłk, diĂĄkok, szerkesztők), akik hoztĂĄk a folyĂłiratokat ĂŠs kĂśnyveket. ÉlőszĂłval tolmĂĄcsoltĂĄk Ăśtleteit, javaslatait.

A sĂĄrgulĂł levĂŠlpapĂ­rokat rendezgetve, mĂŠg jobban tudatosult bennem, milyen pĂĄratlan morĂĄlis tĂĄmaszra is leltem a TiszatĂĄj volt szerkesztőjĂŠben. Rendszeresen ĂŠrkező – borĂ­tĂŠkolt – sorai a műkĂśdő erkĂślcsi rend biztonsĂĄgot sugĂĄrzĂł benyomĂĄsĂĄt keltettĂŠk egy olyan korban, amelyben az emberi nexusok hĂĄlĂłzatĂĄt az atomizĂĄlĂłdĂĄs roncsolta ĂŠs roncsolja. MĂŠg inkĂĄbb Ă­gy van ez napjainkban, amikor a magyar Ă­rĂĄstudĂłk berkeiben az elidegenedĂŠs egyre fenyegetőbb mĂŠrtĂŠkben grasszĂĄl. (G. E.)

ILIA MIHÁLY – GÁLL ERNŐNEK

Kedves GĂĄll Ernő!

Nagyon kĂśszĂśnĂśm a kĂśzĂśs kĂŠpeslapot, a jĂł szĂł mindig jĂłlesik. Figyelemmel kĂ­sĂŠrtem ĂźnneplĂŠseteket, remĂŠlem, hogy a fĂĄradalmak elmĂşlnak, s erőt ad az ĂŠvfordulĂł. A kettős szĂĄm nagyon szĂŠp. De tĂĄn megbocsĂĄjtasz, ha azt Ă­rom, hogy tőled nem a Korunkban olvastam a legizgalmasabb tanulmĂĄnyt mostansĂĄg, hanem az Igaz SzĂłban. Nagyon vĂĄrom a folytatĂĄst! Éppen az egyik szeminĂĄriumi csoportommal foglalkozunk ilyesmivel, s Ă­rĂĄsod roppant ĂŠrdeklődve fogadtuk.

BosnyĂĄk Pista szĂŠp tanulmĂĄnyĂĄt talĂĄn mĂĄr olvastad a HĂ­dban (2. szĂĄm). Az Ăşj szerkesztősĂŠg figyelmesebbnek Ă­gĂŠrkezik a ti dolgaitokban is. (Sajnos ennek ĂĄra van, pĂŠldĂĄul az ĂŠn kĂśnyveim. BosnyĂĄk esetĂŠben nem erről van szĂł, de pl. TamĂĄs GĂĄspĂĄr MiklĂłs kis tanulmĂĄnykĂśtetĂŠtől mĂĄr megfosztottak a vajdasĂĄgiak. Csak az a vigasztalĂł, hogy szĂŠpen Ă­rtak is rĂłla.) MĂŠg vissza egy szĂłra az ĂźnneplĂŠsetekre: ĂŠn tĂĄn egy kicsit nagyobb hangsĂşlyt tettem volna a mai Korunkra, az ĂŠlőre ĂŠs az ĂŠlőkre. Nem tudom, hogy a Petőfi MĂşzeum vitĂĄja milyen lesz. Egyelőre semmi hĂ­rem rĂłluk. Most nekem be kell vonulnom egy kis klinikai kĂşrĂĄra, a mandulĂĄmtĂłl akarnak megszabadĂ­tani.

BarĂĄtsĂĄggal ĂŠs szeretettel ĂźdvĂśzĂśl:

(Ilia MihĂĄly)

Szeged, 1976. mĂĄrc. 28.

GÁLL ERNŐ â€“ ILIA MIHÁLYNAK

1976. ĂĄprilis 15.

Kedves Ilia MihĂĄly!

Megkaptam mĂĄrcius 28-i kedves soraidat, amelyeket kĂśszĂśnĂśk. ÖrĂźlĂśk, hogy az Igaz SzĂłban kĂśzĂślt Ă­rĂĄsom megnyerte tetszĂŠsedet, gondolom, a mĂĄsodik rĂŠsz sem okozott csalĂłdĂĄst. Ezzel kapcsolatban annyit szabadjon megjegyeznem, hogy – mint lĂĄthatĂł – most arra tĂśrekszem, hogy a hazai tĂĄrsadalmi-szellemi problĂŠmĂĄkat, a hagyomĂĄnyokat az. aktuĂĄlis ideolĂłgiai vilĂĄgĂśsszefĂźggĂŠsekbe helyezetten tĂĄrgyaljam. Ezzel kĂŠt legyet szeretnĂŠk Ăźtni egy csapĂĄsra: kĂśzelebb hozni a vilĂĄgot a honi szellemi ĂŠlethez, mĂĄsrĂŠszt pedig ezzel a szĂŠlesebb kitekintĂŠssel Ăşj megkĂśzelĂ­tĂŠsben ĂşjraĂŠrtelmezni a hagyatĂŠkot. Ezen tĂşlmenően a haladĂł humanista eszmevilĂĄg Ăşjabb eredmĂŠnyeit is szeretnĂŠm a magam, illetve a magunk hasznĂĄra ĂŠrtelmezni. Nem tudom, mennyire fog ez sikerĂźlni, de az eddigi rĂŠszletek visszhangja (a mĂşlt hĂłnapokban A HĂŠtben megjelent sorozat is idetartozik) elĂŠg biztatĂł. Ha mĂĄr a biztatĂĄsoknĂĄl tartunk, persze hogy olvastam BosnyĂĄk megtisztelő tanulmĂĄnyĂĄt, amely azĂŠrt is nagy ĂŠlmĂŠny volt szĂĄmomra, mert tĂĄvol tőlĂźnk, a szerzőt nem is ismerve, ennyira rĂĄ tudott ĂŠrezni a lĂŠnyegre, a szerző kĂźszkĂśdĂŠseire. MegkĂśszĂśntem neki a cikket, s nagyon remĂŠlem, hogy ez a kapcsolat ĂĄllandĂł egyĂźttműkĂśdĂŠssĂŠ alakulhat kĂśzĂśttĂźnk. Neked is meg kell ezt kĂśszĂśnnĂśm, hiszen nyilvĂĄn szereped volt a kapcsolat kialakulĂĄsĂĄban.

Ami az ĂŠvfordulĂłs cikkek ĂŠs megemlĂŠkezĂŠsek hangsĂşlyĂĄt illeti, tĂśkĂŠletesen igazad van, a rĂŠgi Korunk dominĂĄl. Ez egyrĂŠszt tĂśbb szempontbĂłl is ĂŠrthető, sőt jogos, mĂĄsrĂŠszt azonban valahol arrĂłl ĂĄrulkodik, hogy az Ăşjnak nem sikerĂźlt (legalĂĄbbis eddig) hasonlĂł ĂŠrtĂŠkelĂŠst kivĂ­vnia. Persze, a mĂşlt megszĂŠpĂ­t, a jelen pedig az adott kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt alakul. Én igazĂĄn jĂłl lĂĄtom minden gyengesĂŠgĂźnket, ennek ellenĂŠre azonban ez a hangsĂşlyeltolĂłdĂĄs nem hat rĂĄm kĂźlĂśnĂśskĂŠppen ĂśsztĂśnzően.

RemĂŠlem, megkaptad a tanĂ­tvĂĄnyoddal kĂźldĂśtt Ăźzenetemet (aki remek fickĂłnak mutatkozik), de TĂŠged is megkĂŠrlek, lĂŠgy szĂ­ves, kĂśzvetĂ­tsd a tanszĂŠkvezető elvtĂĄrsnak hĂĄlĂĄs kĂśszĂśnetemet s azt az Ă­gĂŠretemet, hogy előbb-utĂłbb eleget fogok tenni a megtisztelő felkĂŠrĂŠsnek. Úgy nĂŠz ki, hogy a nyĂĄrra tervezett utazĂĄsom őszire marad, s akkor az egĂŠsz problĂŠma megoldhatĂł lesz. Addig nyilvĂĄn lesz mĂŠg alkalom az elkĂŠpzelĂŠst konkrĂŠtizĂĄlni.

RemĂŠlem, mandula nĂŠlkĂźl is megőrzĂśl eddigi figyelmedben ĂŠs barĂĄtsĂĄgodban:

BarĂĄtsĂĄggal ĂŠs szeretettel kĂśszĂśnt

(GĂĄll Ernő)

GÁLL ERNŐ â€“ ILIA MIHÁLYNAK

1976. ĂĄprilis 19.

Kedves MihĂĄly!

Nagyon kĂśszĂśnĂśm Ă­tĂŠlet előtt cĂ­mű kĂśtetedet – a kedves dedikĂĄciĂłval. Most fejeztem be elolvasĂĄsĂĄt, s noha tĂśbb Ă­rĂĄst mĂĄr ismertem, ahogy ebben az ĂśsszeĂĄllĂ­tĂĄsban, ebben az egysĂŠgben Ăşjra felidĂŠztem őket, ĂşjbĂłl s mĂŠg erősebben tudatosult bennem a rĂŠgi ĂŠlmĂŠny: milyen sok kĂśzĂśs hullĂĄmhosszon dolgozunk! EmlĂŠkszem, erre a felismerĂŠsre jutottam (jutottunk) mĂĄr 67-ben, amikor nyugati Ăşti tapasztalatainkat szembesĂ­thettĂźk. Időrendben pedig ĂŠppen a SinkĂł Ervin ĂśrĂśksĂŠgĂŠvel kapcsolatos eszmei-erkĂślcsi rokonsĂĄgunkat reagĂĄlhattuk le kĂślcsĂśnĂśsen. A kĂśtet nagy ĂŠrdeme ĂŠrzĂŠsem szerint abban rejlik, hogy a maga műfaji vĂĄltozatossĂĄgĂĄban, a kĂ­sĂŠrletező Ă­rĂł ĂşjszerűsĂŠgĂŠvel exponĂĄlja korunk legizgalmasabb, s a mi szĂĄmunkra legĂŠgetőbb problĂŠmĂĄit. Nem tĂşlzĂĄs, ha azt mondom, hogy ebben a kis kĂśtetben ott vibrĂĄl nemzedĂŠkĂźnk (nemzedĂŠkeink) minden ĂŠlet-halĂĄl kĂŠrdĂŠse. És itt a mĂĄsik, ismĂŠt csak ĂşjbĂłl hangsĂşlyt kapĂł revelĂĄciĂł: hihetetlen problĂŠma-ĂŠrzĂŠkenysĂŠgeddel, mannheimi empĂĄtiĂĄddal mindent, ami az utolsĂł hĂĄrom ĂŠvtizedben tĂśrtĂŠnt, ĂĄt tudtĂĄl ĂŠrezni, bele tudtad Magad helyezni ĂŠs generĂĄciĂłkat ĂĄtfogĂł ĂŠrvĂŠnnyel kifejezni. Úgy olvashattam a horthyzmusrĂłl, a deportĂĄlĂĄsokrĂłl, 56-rĂłl szĂłlĂł tudĂłsĂ­tĂĄsaidat, ahogyan azokat ĂŠn is ĂĄtĂŠltem, vĂŠgigkĂ­nlĂłdtam.

KĂśszĂśnet mindezĂŠrt.

BarĂĄti ĂźdvĂśzlettel

(GĂĄll Ernő)

GÁLL ERNŐ â€“ ILIA MIHÁLYNAK

1976. XII. 14

Kedves MihĂĄly,

Te aztĂĄn Ăşgy eltűntĂŠl az oktĂłberi kĂśdben, mint az a bizonyos rokonszenves nagyfĂźlű istenteremtmĂŠnye. AzĂłta is hallgatsz, ĂŠn pedig itt maradtam a megfejthetetlen rejtĂŠllyel. Vicc nĂŠlkĂźl, nagyon vĂĄrtalak, ĂŠs nagyon sajnĂĄlom, hogy nem jĂśttĂŠl. BizonyĂĄra komoly okod volt erre, mert – ahogy TĂŠged megismertelek – nem tűntĂŠl szeszĂŠlyes embernek. RemĂŠlem azĂłta rossz hangulatod eltűnt, ĂŠs ismĂŠt a rĂŠgi hiperaktĂ­v, orszĂĄg-vilĂĄg gondjĂĄt hordozĂł ember lettĂŠl. Most kĂźlĂśnĂśsebb kĂśzĂślnivalĂłm nincs, s csak azĂŠrt Ă­rtam, hogy egyrĂŠszt felvegyem kapcsolatunk fonalĂĄt, mĂĄsrĂŠszt pedig a kĂśzeledő ĂşjĂŠv alkalmĂĄbĂłl szĂ­vből minden jĂłt kĂ­vĂĄnjak Neked ĂŠs kedves csalĂĄdodnak, valamint munkatĂĄrsaidnak.

Ezek utĂĄn megkĂŠrdeznĂŠm, olvastad-e a Balogh EdgĂĄr kĂśnyvĂŠről Ă­rt recenziĂłmat az Utunkban, s ha igen, kĂ­vĂĄncsi volnĂŠk vĂŠlemĂŠnyedre.

BarĂĄti ĂźdvĂśzlettel (GĂĄll Ernő)

ILIA MIHÁLY – GÁLL ERNŐNEK

Kedves Uram, BarĂĄtom!

KĂŠsői jelentkezĂŠsemĂŠrt meg ne neheztelj. Én tĂśrekedtem, hogy elmenjek hozzĂĄtok KolozsvĂĄrra, de mĂĄr KovĂĄsznĂĄn tĂşl nem jutottam – Bukarestből jĂśvet, mert megbetegedtem. Haza kellett jĂśnnĂśm, itthon az orvosok erősen megvizsgĂĄltak, semmit sem talĂĄltak. De bizony az Ăşt nem sikerĂźlt, pedig nagyon kĂŠszĂźltem rĂĄ. Úgy hallom, hogy nĂŠmely kolozsvĂĄri barĂĄtaim legkĂśzelebb kĂŠssel vĂĄrnak, hogy megmetĂŠljenek, annyira neheztelnek. RemĂŠlem, hogy te nem ezek kĂśzĂŠ tartozol?!

Olvastam, amit EdgĂĄr kis kĂśtetĂŠről Ă­rtĂĄl. A vitĂĄt ĂŠrtem, csak nem ĂŠrtem EdgĂĄr apĂł makacssĂĄgĂĄt Dienes-Ăźgyben. Úgy tudom, hogy KovĂĄcs JĂĄnos gondozĂĄsĂĄban kijĂśvőben van egy Dienes-vĂĄlogatĂĄs, talĂĄn ez meggyőzi az ellenkezőről EdgĂĄrt is. (ÁmbĂĄr itt nem filolĂłgiai ĂŠrvekről van szĂł – nyilvĂĄn.)

BosnyĂĄk IstvĂĄn volt itt csalĂĄdostul, sokat emlegettĂźnk tĂŠged is. Tervez egy kĂśtetet, melyben emlĂŠkĂ­rĂĄsok lennĂŠnek, olyanok, mint Arthur LondonĂŠ. Azt hiszem, hogy elkĂŠszĂźl vele hamarosan, kiadni azonban nem tudja. Itt megjelent egy regĂŠny, VadĂĄsz FerencĂŠ, mely dokumentĂĄris mű, egy megyei pĂĄrttitkĂĄr gondolatait kĂśzli a Rajk-pĂśr idejĂŠből. MĂŠliusz nĂŠv szerint szerepel benne, mint akivel a főhős valami kapcsolatban volt.

RĂĄcz Győző, Ăşgy lĂĄtszik, hogy vĂŠgleg lemondott ideutazĂĄsĂĄrĂłl, semmi hĂ­r felőle. A jĂśvő esztendőre Ady-Ăźgyben BustyĂĄt hĂ­vtuk meg tőletek, tĂĄn sikerĂźl neki az Ăşt.

Minden jĂłt kĂ­vĂĄnok nektek az Ăşj esztendőre, felesĂŠgednek kĂŠzcsĂłkjĂĄt kĂźldi, tĂŠged barĂĄti szĂ­vvel ĂźdvĂśzĂśl:

(Ilia MihĂĄly)

Szeged, 1976. dec. 19.

ILIA MIHÁLY – GÁLL ERNŐNEK

Kedves Uram, BarĂĄtom!

Az előbb Ă­rtam, a te leveled nĂŠhĂĄny nappal kĂŠsőbb jĂśtt. De leveledben Ă­rott megrovĂł szavaidra – miket szinte megĂŠreztem – mĂĄr az előző levĂŠlben vĂĄlaszoltam. Én nem szeszĂŠlyből vagy mĂĄs Ăşri passziĂłbĂłl nem mentem KolozsvĂĄrra, pedig nagyon szerettem volna. MindjĂĄrt nĂŠgy ĂŠve lesz, hogy nem jĂĄrtam ott. BarĂĄtaim, immĂĄron te is, fenyegető leveleket Ă­rnak, hogy elkerĂźlĂśm őket. Na, de komolyan: KovĂĄsznĂĄn megĂĄlltam, s ott mĂĄr annyira kĂśhĂśgtem, hogy nem mertem elindulni VĂĄsĂĄrhelyen ĂĄt hozzĂĄtok. AutĂłval vittek volna, kĂŠnyelemben lett volna rĂŠszem stb. De nem mehettem a betegsĂŠg miatt. KovĂĄszmĂĄrĂłl KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyre mentem, ahol egy szakorvos megvizsgĂĄlt ĂŠs hazatĂŠrĂŠst javasolt. Ide megtĂŠrtem s azonnal Pestre mentem, hogy az esedĂŠkes orvosi Ăźgyeken tĂşlessek. MegtĂśrtĂŠnt. Baj nincs, szerencsĂŠre. Ez volt. SikerĂźletlen Ăşt volt. ÁmbĂĄr SepsiszentgyĂśrgyĂśn kĂŠtszer is talĂĄlkoztam EdgĂĄrral ĂŠs megvĂĄltottuk a vilĂĄgot, kivitatkoztuk magunkat stb. (Ő akkor ott időzĂśtt unokĂĄjĂĄnĂĄl, mert a menyĂŠt BĂŠcsben megoperĂĄltĂĄk.) KĂśnyvĂŠt tőle kaptam meg, hazafelĂŠ a vonaton olvastam el. A te Ă­rĂĄsodat – mint előző levelemben jeleztem – mĂĄr ismerem. A Dienes-Ăźgyet valĂłban vitakĂŠrdĂŠsnek tartom EdgĂĄrral szemben. TĂĄn azt is Ă­rtam volt, hogy EdgĂĄr megmakacsolĂł ĂĄllĂĄspontjĂĄt nehĂŠz ĂŠppen ebben a kĂŠrdĂŠsben megĂŠrteni, hiszen mĂĄsban annyira tĂĄg keblű lett az utĂłbbi időkben. TalĂĄn a Dienes-vĂĄlogatĂĄs (KovĂĄcs JĂĄnos munkĂĄja) jobb belĂĄtĂĄsra bĂ­rja? Nem tudom. Én nem vitatkozhattam vele kĂśnyvĂŠről, mert nem ismertem mĂŠg akkor. (A HĂ­d 10. szĂĄmĂĄban ĂŠppen most lĂĄtom BosnyĂĄk Pista Ă­rĂĄsĂĄt EdgĂĄr kĂśnyvĂŠről.)

A Korunk jĂśn rendesen – kĂśszĂśnĂśm erősen. Jelezzed, hogy ĂŠn mit kĂźldjek, milyen folyĂłiratot vagy kĂśnyvet.

Szeged, 1976. dec. 23.

Szeretettel üdvözöl híved, feleségednek kézcsókját küldi –

Éva napra minden jót:

(Ilia Miska)

GÁLL ERNŐ â€“ ILIA MIHÁLYNAK

1977. I. 7.

Kedves BarĂĄtom,

megkaptam mindkét nehezen várt levelét. A bizonyítvány magyarázatát elfogadom – teljesen átérezve az utazó megpróbáltatásait. Magam is átestem ilyen bonyodalmakon. Örülök, hogy egészségeddel nincs komolyabb baj, és bízom abban, hogy az elmulasztottakat nálatok vagy nálunk ki fogjuk pótolni.

Ami az. EdgĂĄr kĂśnyvĂŠt illeti, vĂŠlemĂŠnyem szerint, s ezt a cikkben is kifejeztem, tĂśbbről van szĂł, mint Dienes elfogult megĂ­tĂŠlĂŠsĂŠről. A szemlĂŠletben van a bibi, abban a szemlĂŠletben, amely csak egy bizonyos irĂĄnyba kĂ­vĂĄn nyitni, de szűkkeblű marad mindazzal szemben, amitől zsigerei, de mĂŠg inkĂĄbb előĂ­tĂŠletei idegenkednek. Mindez persze nem vĂĄltoztat erĂŠnyein ĂŠs ĂŠrdemein, amelyek tĂŠnyleg kiemelkedőek.

MellĂŠkelem kĂźlĂśnlenyomatban cikkemet, abban a remĂŠnyben, hogy tĂŠmĂĄjĂĄnĂĄl ĂŠs hangĂźtĂŠsĂŠnĂŠl fogva kivĂĄltja ĂŠrdeklődĂŠsedet. ÖrĂźlnĂŠk, ha megĂ­rnĂĄd vĂŠlemĂŠnyedet.

BarĂĄti szeretettel Ăślel

(GĂĄll Ernő)

ILIA MIHÁLY – GÁLL ERNŐNEK

Kedves Ernő BĂĄtyĂĄm,

sietek megĂ­rni, hogy a TiszatĂĄj mĂĄrciusban 30 ĂŠves. NyilvĂĄn ezt kĂŠrdezted leveledben Vekerdi tervezett Ă­rĂĄsĂĄval kapcsolatban is. Meg is Ăźnneplik a harmincadik ĂŠvfordulĂłt annak rendje ĂŠs mĂłdja szerint. Persze nem tudom, hogy egy 30 ĂŠves ĂŠvfordulĂłt meg kell-e Ăźnnepelni? Úgy tudom, hogy a negyedszĂĄzados, fĂŠlĂŠvszĂĄzados stb. dĂĄtumokat szoktĂĄk megĂźlni. Vekerdi is nyilvĂĄn ennek az ĂŠvfordulĂłnak kapcsĂĄn akart vagy akar Ă­rni a TiszatĂĄjrĂłl. Tegnap Szegeden jĂĄrt, utĂłlagos engedelmeddel beszĂŠltem neki leveledről is. Ő elĂŠg makacs ahhoz, hogy azt csinĂĄlja, amit akar. NyilvĂĄn Ă­rni fog neked is ebben az Ăźgyben, ĂŠs magyarĂĄzatait is megadja szĂĄndĂŠkĂĄnak. Én nem tudtam lebeszĂŠlni eredeti elkĂŠpzelĂŠsĂŠről. De amiről beszĂŠlt, az nem időszerűtlen ĂŠs nem is veszĂŠlyes dolog, ő a vidĂŠki szellemi ĂŠlet dolgairĂłl akar szĂłlni ĂŠs egy lap irĂĄnyĂĄrĂłl, annak vitathatĂłsĂĄgĂĄrĂłl. De majd lĂĄtod. NyilvĂĄn a Korunknak jobban a műfajĂĄba illene Vekerdi tudomĂĄnytĂśrtĂŠneti ĂŠs tudomĂĄnyok kĂśzti bĂşvĂĄrlĂĄsa. Ebben zseniĂĄlis, egyedĂźlĂĄllĂł jelensĂŠg. Éppen tegnap tartott itt a kĂśnyvtĂĄrosoknak előadĂĄst a gyarapĂ­tĂĄs szempontjairĂłl, arrĂłl, hogy a kĂśnyvtĂĄros milyen fontos szemĂŠly annak fĂślismerĂŠsĂŠben, hogy a tudomĂĄnyos fejlődĂŠs merre halad, s Ă­gy a kĂśnyvekből mit szerez be. EgĂŠszen elĂĄmultak a mi kis kĂśnyvtĂĄrosaink, hogy mi minden fĂźgg tőlĂźk.

Vekerdi is nagyon jĂłnak, igazsĂĄgosnak tartotta Ă­rĂĄsodat, mit az ifjakrĂłl Ă­rtĂĄl, ez is szĂłba kerĂźlt. Ő ezeket az ifjakat a hermeneutika kĂśrĂŠbe sorolja, ilyen ĂśsszefoglalĂł nevet adott nekik. Persze Laci velem egyĂźtt elĂŠg keveset ismer tőlĂźk, csak a kĂśtetben megjelenteket leginkĂĄbb meg a folyĂłiratkĂśzlĂŠseket. NehezmĂŠnyezte, hogy olyan szorosan kĂśtődnek egyesek kĂśzĂźlĂźk HellerĂŠkhez. Nem tudom, hogy Ă­gy van-e, de ő ĂĄllĂ­tja, hogy Ă­gy. De az bizonyos, hogy Vekerdi nagyon figyel rĂĄjuk, s Ă­rĂĄsod kapcsĂĄn megbizonyosodott, hogy nem fĂślĂśsleges a figyelme.

Nem tudom, hogy eljutott-e hozzĂĄd mĂĄr az Anyanyelv-ĂĄllamnyelv cĂ­mű jugoszlĂĄviai tanulmĂĄnygyűjtemĂŠny. RehĂĄk szerkesztette ĂŠs Ă­rt is bele. A te ĂŠrdeklődĂŠsed kĂśrĂŠbe is vĂĄg. Vajon KĂĄntor vitt-e haza magĂĄval? Ha kell, szerzek pĂŠldĂĄnyt. Én Dienes kĂśtetĂŠt elolvastam (Kriterion), ĂŠs nagyon sok szĂŠp dolgot leltem benne, ellentĂŠtben EdgĂĄrral. Most mĂĄr itt is ki kellene adni egy D. kĂśtetet, az. itten Ă­rt Ă­rĂĄsaival. Így lenne teljes a munkĂĄlkodĂĄsa.

Szeged, 1977. mĂĄrc. 1.

FelesĂŠgednek kĂŠzcsőkjĂĄt kĂźldi, tĂŠged szeretettel ĂźdvĂśzĂśl:

(Ilia MihĂĄly)

GÁLL ERNŐ â€“ ILIA MIHÁLYNAK

1977.mĂĄrcius 21.

Kedves MihĂĄly,

mĂĄrcius elsejĂŠn kelt leveled csak a napokban jutott kezembe. KĂśzben rengett nĂĄlunk a fĂśld ĂŠs temettĂźnk. A lapokbĂłl bizonyĂĄra ĂŠrtesĂźltĂŠl a vesztesĂŠgekről, amelyek kĂśzĂźl minket kĂśzvetlenĂźl Dankanits ÁdĂĄm pusztulĂĄsa ĂŠrint a legsĂşlyosabban. KĂźlĂśn tragikum, hogy SzilĂĄgyi Domokos kisfia szintĂŠn velĂźk kerĂźlt a romok alĂĄ. Anyja Hervay Gizi pedig szkizofrĂŠniĂĄval az egyik pesti ideggyĂłgyĂĄszat zĂĄrt osztĂĄlyĂĄn volt, s Ă­gy „menekĂźlt” meg.

Vekerdi szintĂŠn jelentkezeti ĂŠs jelezte, hogy ragaszkodik HozzĂĄtok, illetve HozzĂĄd mint tĂŠmĂĄhoz. Nehezen kĂŠpzelhető el a vilĂĄgon olyan csĂśkĂśnyĂśssĂŠg, ami ennĂŠl kedvesebb volna szĂ­vemnek ĂŠs tudatomnak. Legyen meg tehĂĄt az ő akarata, annĂĄl is inkĂĄbb, mert ebben a rĂĄtartisĂĄgban egĂŠsz kultĂşrĂĄnk tisztelete ĂŠs szeretete nyilvĂĄnul meg mind a lap, mind szemĂŠlyed irĂĄnt.

A RehĂĄk-kĂśtetet KĂĄntor elhozta, eddig mĂŠg sajnos nem volt alkalmam ĂĄtnĂŠzni. Mindenesetre ĂśrĂźlĂśk, hogy barĂĄtunk Ăşjra aktivizĂĄlĂłdott, ĂŠspedig azon a terĂźleten, amelyet az utĂłbbi időben elhanyagolni lĂĄtszott. JĂłl emlĂŠkszem nĂŠhĂĄny szkeptikusnak hangzĂł megjegyzĂŠsedre az egyik sĂŠtĂĄnk alkalmĂĄval, jĂł, hogy az emberek jobbak is tudnak lenni, mint amilyeneknek hisszĂźk őket.

BarĂĄti szeretettel Ăślel

(GĂĄll Ernő)

ILIA MIHÁLY – GÁLL ERNŐNEK

Kedves BĂĄtyĂĄm!

Éppen elhangzott nyilatkozatod a bukaresti rĂĄdiĂłban. ÖrĂśmmel hallgattam, mert legalĂĄbb Ă­gy talĂĄlkoztam veled. (Csak az bosszantott, hogy a riporternő ĂĄllandĂłan arra akart rĂĄbĂ­rni, hogy Ă­rj emlĂŠkiratot. HĂĄt olyan Ăśregnek tekint tĂŠged az Jagamas Ferencz Zsuzsanna? EgyĂĄltalĂĄn: ha valaki hatvanĂŠves, akkor mĂĄr csak emlĂŠkiratĂ­rĂĄsra alkalmas? SzomorĂş tĂĄvlatok!) ÉrdeklődĂŠssel hallgattam terveiteket. A rĂŠgebben is fĂślemlegetett gond, hogy ti. az 1957-ben Ăşjraindult Korunk ĂŠrtĂŠkelĂŠse, mĂŠltatĂĄsa kimaradt az ĂŠvfordulĂłs ĂźnneplĂŠsekből, az igaz. De talĂĄn jĂł is: ez jelzi, hogy a Korunk eleven, vĂĄltozĂł folyamat, ĂŠs nehĂŠz valami irodalomtĂśrtĂŠneti kaptĂĄba szorĂ­tani. (Nem vigasztalĂĄsul Ă­rom ĂŠs nem is kĂŠrkedĂŠsnek: egyik hallgatĂłm szakdolgozatot Ă­r belőletek, az Ăşj Korunk a nemzetisĂŠgi kĂŠrdĂŠsről. SzĂŠlesebben ĂŠrtendő, mint a romĂĄniai nemzetisĂŠgi kĂŠrdĂŠs, ez ĂŠppen a te tanulmĂĄnyaid kapcsĂĄn merĂźlt fĂśl.)

A Gramsci ĂŠs LukĂĄcs cĂ­mű Ă­rĂĄsod itt kellő fĂśltűnĂŠst keltett, ugyanis van egy fiatal filozĂłfus az egyetemen, aki hasonlĂłkkal foglalkozik. DisszertĂĄciĂłjĂĄnak Croce is tĂĄrgya. Odaadtam neki Ă­rĂĄsodat, ĂśsszedugtĂĄk a fejĂźket ĂŠs megbeszĂŠltĂŠk. (EgyĂŠbkĂŠnt a fiĂşt levelezĂŠsben Ăśsszehoztam Tertuliannal, akiről tudtam, hogy LukĂĄccsal foglalkozik. TanulmĂĄnyĂĄnak egy rĂŠszĂŠt mĂŠg rĂŠgen ĂŠn kĂśzĂśltem a TiszatĂĄjban, felesĂŠgĂŠt G. HorodinkĂĄt valahonnan ismertem is.) Amint lĂĄtod, javĂ­thatatlan ĂśsszekapcsolĂł vagyok. Majd ĂŠrtesĂ­telek A HÉT-ben megjelent Ă­rĂĄsod itteni Ăźgyeiről.

Sok gondom van, valami fordulatot is vesz ĂŠletem ĂŠs sorsom. Kicsit rossz tavasz volt, főleg az egyetemi dolgaim Ăźltek meg nagyon. Hosszabban hallgattam a szokĂĄsosnĂĄl, elnĂŠzĂŠsed kĂŠrem.

FelesĂŠgednek kĂŠzcsőkjĂĄt kĂźldi, tĂŠged szerető szĂ­vvel ĂźdvĂśzĂśl hĂ­ved:

(Ilia MihĂĄly)

Szeged, 1977. mĂĄj. 13. PĂŠntek

GÁLL ERNŐ â€“ ILIA MIHÁLYNAK

KolozsvĂĄr, 1977. mĂĄjus 30.

Kedves Öcsémuram!

MihĂĄly, ha te bĂĄtyĂĄmozol, ĂŠs retorziĂłkĂŠppen hasonlĂł megszĂłlĂ­tĂĄssal illetlek, termĂŠszetesen a felidĂŠzett sajnĂĄlatos korkĂźlĂśnbsĂŠgnek megfelelően. Mindig tudtam, hogy sajĂĄtos specimen vagy, mondtĂĄk is, amikor ama bizonyos interjĂşt adtam, hogy ezt Rajtad kĂ­vĂźl Ăşgysem hallgatja senki a kerek vilĂĄgon, ĂŠn pedig RĂĄd gondolva prĂłbĂĄltam elfogadhatĂł lenni. És tĂŠnyleg, a rĂŠmhĂ­reknek igazuk volt: Te fogtad fel egyedĂźl az. ĂŠteren ĂĄt kĂźldĂśtt Ăźzenetet. Persze, hasznosabb dolgokra is fordĂ­thatnĂĄd drĂĄga ĂŠs ĂŠrtĂŠkes idődet.

Nagyon ĂśrĂźltem soraidnak, amelyeket őszintĂŠn szĂłlva mĂĄr dohogĂĄssal nĂŠlkĂźlĂśztem. Nagyon izgat, milyen nehĂŠzsĂŠgeid voltak, de mĂŠg inkĂĄbb az, hogy milyen fordulat előtt ĂĄllsz. Ide is eljutott nĂŠhĂĄny kĂłsza hĂ­r (kiadĂł?), ha tĂŠnyleg erről van szĂł, egy egĂŠsz mikrokultĂşra ĂĄldĂĄsa fog munkĂĄdban kĂ­sĂŠrni. Persze, csak azzal a feltĂŠtellel, hogy csodĂĄlatra mĂŠltĂł kĂśzvetĂ­tő szerepedet az Ăşj munkakĂśr mellett is fenntartod, sőt kiszĂŠlesĂ­ted. Ezzel kapcsolatban kĂśszĂśnĂśm, hogy nem szűntĂŠl meg figyelemmel kĂ­sĂŠrni, sőt mĂĄsokat is figyelmeztetsz kĂźlĂśnbĂśző merĂŠnyleteimre. ElkĂśvettem egy ĂştinaplĂłfĂŠlesĂŠget is, amelyben „emlĂŠket ĂĄllĂ­tok” a szegedi kĂśzĂśsen elfogyasztott halĂĄszlĂŠnek, s a hozzĂĄtartozĂł szellemi kĂśrĂ­tĂŠsnek. Ha megjelenik, jĂşniusban lĂĄt napvilĂĄgot, talĂĄn a nyĂĄri melegben is el fogod olvasni.

A napokban jĂśttem haza a bukaresti Ă­rĂłkonferenciĂĄrĂłl. Nagyon ĂŠrdekes, s az ott uralkodĂł mikroklĂ­ma szempontjĂĄbĂłl dĂśntő mĂŠrtĂŠkben lĂŠlekemelő volt. Gondunk azonban, hogy GĂŠza helyĂŠbe ki kerĂźl majd a pompĂĄs Kriterion ĂŠlĂŠre. Tertuliannal is talĂĄlkoztam a konferenciĂĄn, kĂĄr, hogy nem tudtam kapcsolataitokrĂłl. Most adott ki romĂĄn nyelven egy igĂŠnyes Marcuse-vĂĄlogatĂĄst, amelyet az ő bevezetője helyez el a mai ĂśsszefĂźggĂŠsek kĂśzĂŠ. Kitűnő koponya, a legjobb ĂŠrtelemben vett europĂŠer, aki ugyanakkor a magyar kultĂşra avantgĂĄrd tĂśrekvĂŠseit is ĂŠlĂŠnk figyelemmel ĂŠs rokonszenvvel kĂ­sĂŠri. Tegnap kaptam levelet Vekerditől, aki jelzi, hogy dolgozik a TiszatĂĄj mennybemenesztĂŠsĂŠn. Csak sikerĂźljĂśn.

Nem Ă­rtĂĄl semmit nyĂĄri terveidről, mi valĂłszĂ­nűleg jĂşlius mĂĄsodik felĂŠben a tengerre megyĂźnk. Addig mĂŠg jĂł lenne levelet vĂĄltani. A napokban kĂŠszĂźlĂśk BosnyĂĄknakĂ­rni, meg akarom kĂŠrni, legyen ő a kĂśzvetĂ­tő Szeli felĂŠ, aki a HĂ­d 3- ĂŠs 4. szĂĄmĂĄban figyelemremĂŠltĂł Ă­rĂĄst kĂśzĂślt a nemzetisĂŠgi kultĂşrĂĄrĂłl. BizonyĂĄra lĂĄttad, ĂŠn most szeretnĂŠk ugyanezzel a kĂŠrdĂŠssel, rĂĄ valĂł hivatkozĂĄssal is foglalkozni.

Kedves felesĂŠgednek kezeit csĂłkolja,

TĂŠged szeretettel Ăślel

(GĂĄll Ernő)

ILIA MIHÁLY – GÁLL ERNŐNEK

Kedves BĂĄtyĂĄm,

hadd ezt a megszólítást és ne neheztelj érte. Én még megbecsülés fölhanggal használtam és tanultam Tápén, ma is így vagyok vele.

Az 5. szĂĄmotokat most kaptam meg, SzĂĄszt olvastam el meg a dokumentumokat (SzabĂŠdi). LĂĄtom, hogy SzĂĄsz ĂĄtnyergel a filozĂłfiai beĂźtĂŠsű esszĂŠre. Bretter nyĂźglődĂŠsĂŠt ĂŠrtem ĂŠs ĂŠrzem is okĂĄt. Ugyanebben a szĂĄmban a rĂŠgimagyarosok egy jĂł tanulmĂĄnyt talĂĄltak, vitatjĂĄk is erősen.

Vekerdi Ă­rĂĄsĂĄra magam is kĂ­vĂĄncsi vagyok, de ebben az Ăźgyben előttem titkolĂłzik a fiĂş. CsĂşnyĂĄn nekimentek a ValĂłsĂĄgban az ĂşjrĂŠgĂŠszetről szőlő Ă­rĂĄsĂĄnak, ami szomorĂş tĂźnete a rĂŠgĂŠszeti ĂŠletnek. Ugyanis Vekerdi ismertetett egy Ăşj mĂłdszert, nem eskĂźdĂśtt fĂśl rĂĄ, de elgondolkodtatĂĄsra ajĂĄnlotta, erre kirohannak ellene. Pedig bizony a tudomĂĄnytĂśrtĂŠnĂŠsznek itt nagyobb igaza van, mint a rĂŠgĂŠszeti szakembernek. Az Archeologia 1. szĂĄmĂĄban Marija Gimbutas egyik tanulmĂĄnya tele van utalĂĄsokkal, melyek a romĂĄn rĂŠgĂŠszekre vonatkoznak ĂŠs jelzi, hogy a romĂĄn rĂŠgĂŠszek mĂĄr erősen prĂłbĂĄlgatjĂĄk az ĂşjrĂŠgĂŠszet eredmĂŠnyeit alkalmazni ĂŠs nem is rosszul. Erre a mi rĂŠgĂŠszeink megrettennek, ĂŠs tĂĄmadjĂĄk az Ăşj mĂłdszert, nehogy meg kelljen tanulni. (ValamicskĂŠt rĂŠgĂŠszkedtem is LĂĄszlĂł Gyula mellett, ezĂŠrt bosszant a dolog ĂŠs Vekerdi miatt is.)

Egy kĂŠrĂŠs, tanĂĄcskĂŠrĂŠs: a Kriterion kiadja (1978-ban?) szentkatolnai BĂĄlint GĂĄbor vĂĄlogatott Ă­rĂĄsait. A sepsiszentgyĂśrgyi mĂşzeum egyik munkatĂĄrsa vezeti be, mĂŠg MikĂł lektorĂĄlta az anyagot. BĂĄlint GĂĄbornak kisebb-nagyobb Ă­rĂĄsai vannak a szegedi egyetemi kĂśnyvtĂĄrban is, jelesen egy nagyobb, ĂŠppen egy ĂśnĂŠletrajzi Ă­rĂĄs, kb. 40 kĂŠzĂ­rĂĄsos oldal. Lengyel AndrĂĄs barĂĄtom akarja kĂśzĂślni, de Ăşgy, hogy a Kriterion ezt mĂŠg fĂślhasznĂĄlhassa. Úgy gondoljuk, hogy legjobb lenne nĂĄlatok kĂśzĂślni, a Korunkban, ha erre mĂłd adĂłdnĂŠk. AndrĂĄs Ă­rna hozzĂĄ valami eligazĂ­tĂłt ĂŠs elkĂźldenĂŠ. Ez. a kĂśzlĂŠs mĂłdot adna arra is, a legjobb mĂłdot, hogy a TĂŠka sorozatban fĂślhasznĂĄlhatĂł legyen. Arra kĂŠrĂźnk, hogy vĂĄlaszolj ebben az Ăźgyben, lehet-e szĂł a kĂśzlĂŠsről? TermĂŠszetesen csak az előzetes jĂłindulatodrĂłl Ă­rj, a kĂśzlĂŠst eldĂśnteni mi nem tudjuk innen, az. a ti dolgotok.

RemĂŠlem, hogy hĂĄzatok megmarad ĂŠs nem kell kikĂśltĂśzni a barĂĄtsĂĄg kapcsĂĄn. LegalĂĄbb addig maradjon meg, amĂ­g ott meg nem lĂĄtogatlak benneteket, az pedig igen sokĂĄra lesz.

A kĂśrĂśttem zajlĂł dolgokrĂłl semmi biztosat nem Ă­rhatok, amint lesz valami, megĂ­rom. De egyelőre kiadĂłrĂłl nincsen szĂł.

Szeged, 1977. jĂşn. 22.

FelesĂŠgednek kĂŠzcsĂłkjĂĄt kĂźldi, tĂŠged szerető szĂ­vvel ĂźdvĂśzĂśl:

(Ilia MihĂĄly)

Ui. Szeli ĂśrĂźlni fog, ha kapcsolĂłdsz az ő Ă­rĂĄsĂĄhoz, szomorkodik a fiĂş, mert nem kap visszhangot kĂŠtrĂŠszes tanulmĂĄnyĂĄra.

GÁLL ERNŐ â€“ ILIA MIHÁLYNAK

K-vĂĄr, 1977. jĂşlius 5.

Kedves MihĂĄly!

Nagyon ĂśrĂźltem soraidnak, amelyekben rĂŠg nem rĂŠszesĂ­tettĂŠl. Most csak a legsĂźrgősebbre vĂĄlaszolok: termĂŠszetesen, lĂĄtatlanban elfogadom Lengyel AndrĂĄs ajĂĄnlatĂĄt, abban a remĂŠnyben, hogy mindenfĂŠle szempontbĂłl kĂśzĂślhető lesz, s Ă­gy a Kriterion-kĂśtet is hasznosĂ­thatja majd.

MagunkrĂłl annyit, hogy jĂłl vagyunk, noha a lakĂĄssal kapcsolatos bizonytalansĂĄg, illetve bizonyossĂĄg valahol mindig tudat alatt zavar. El kell majd kĂśltĂśznĂźnk, csak kĂŠrdĂŠs, hogy hovĂĄ, s milyen lesz az a megoldĂĄs. Na de egy bizonytalansĂĄggal tĂśbb vagy kevesebb a mai vilĂĄgban mĂĄr nem sokat szĂĄmĂ­t, noha talĂĄn ĂŠppen az otthon volna az a szilĂĄrd pont, ahol erőt gyűjthet az ember a tĂśbbi bizonytalansĂĄg elviselĂŠsĂŠhez. Mindettől fĂźggetlenĂźl dolgozom. Befejeztem az akkulturĂĄciĂłrĂłl szĂłlĂł cikket, amelyben Szelire is hivatkozom, előre lĂĄthatĂłan az augusztusi szĂĄmban fog megjelenni. Apropos, BosnyĂĄk nem ad ĂŠletjelt magĂĄrĂłl, tudsz-e rĂłla valamit? A napokban kell megjelenjĂŠk a 6. szĂĄm, amelyre bĂĄtorkodom b. figyelmed felhĂ­vni. EgyrĂŠszt egy Ăşjabb ifjĂşsĂĄgi „szĂśveg”-jelentkezĂŠs talĂĄlhatĂł benne, mĂĄsrĂŠszt alulĂ­rott Ăşti beszĂĄmolĂłja, s ebben RĂłlatok is esik hĂłdolatteljes emlĂ­tĂŠs.

A nyaralĂĄs az idĂŠn a lakĂĄszűrĂśk miatt kĂştba esett, c hĂł kĂśzepe tĂĄjĂĄn azonban egyhetes kirĂĄndulĂĄsra megyĂźnk a SzĂŠkelyfĂśldre.

LĂĄtom, elĂŠg sztoikusan viszonyulsz a kĂśrĂźlĂśtted zajlĂł kombinĂĄciĂłkhoz. VĂĄrom, hogy ĂŠrtesĂ­ts a dĂśntĂŠsek felől. VĂĄrom Vekerdit is, aki jelezte, hogy ĂşjdonsĂźlt sofőrkĂŠnt nĂĄlunk is kiprĂłbĂĄlja, hĂĄny karambolt tud csinĂĄlni. Persze, szellemi karambolok tekintetĂŠben neki igazĂĄn nem kell a honi tĂĄjakat elhagynia. Csak egĂŠsz rĂśvid ideig beszĂŠlgethettem vele Pesten, Ă­rĂĄsai nem mutatjĂĄk, milyen fĂŠlszeg az. ĂŠletben. IgazĂĄn eredeti, ĂŠrtĂŠkes egyĂŠnisĂŠg.

CsalĂĄdodat sok szeretettel ĂźdvĂśzlĂśm,

TĂŠged meleg barĂĄtsĂĄggal kĂśszĂśntelek

(GĂĄll Ernő)

ILIA MIHÁLY – GÁLL ERNŐNEK

Kedves Ernő BĂĄtyĂĄm,

ama nemzetkĂśzi esemĂŠny Ăłta mindig csak beszĂŠdtĂŠma vagytok, mert hĂĄt sejtettĂźk mi, hogy kĂśltĂśznĂśtĂśk kell, bĂĄr egy kicsit hittĂźk, hogy nem kerĂźl rĂĄ sor. TehĂĄt Ăşj lakĂĄs! Nem irigylem helyzeteteket, mert tudom, hogy mit jelent a hurcolkodĂĄs. LegszĂ­vesebben ajĂĄnlkoznĂŠk rakodĂłnak, hĂĄtha ezzel segĂ­thetnĂŠk. Gyerekes dolog, de hĂĄt ezek a gyerekes dolgok jelzik az emberről a legjobb vonĂĄsokat. Ha van egyĂĄltalĂĄn ilyen vonĂĄsa.

Most jĂśtt meg a Korunk 6. szĂĄma. ElĂĄmultam ĂŠs elpirultam: mit is keres az. ĂŠn kisded szemĂŠlyem ott, abban az eurĂłpai szellemi kalandozĂĄs leĂ­rĂĄsĂĄban? Nem tagadom, oly igen szĂ­vem szerint szĂłlsz, nem rĂłlam, minden mĂĄsrĂłl, miről Ă­rsz. Csakugyan valami ĂĄramkĂśr zĂĄrul ilyen kĂŠzfogĂĄsokkor, sajnos elĂŠg ritka az ilyen. Ha csak a neveket olvasom is, rĂśgtĂśn rĂĄhangolĂłdom ez Ă­rĂĄs szerzőjĂŠnek gondolataira, ĂŠrzĂŠseire. Az. Ăśreg Csehit emlĂ­ted, szinte előttem van kis bajuszĂĄval, amint izgatottan magyarĂĄz nekem itt, a SzĂŠchenyi tĂŠren ĂŠs csodĂĄlkozik, hogy ő itt van ĂŠs ĂŠn meg vagyok. Ki is fejtette az egĂŠsz dolog abszurditĂĄsĂĄt, de megegyeztĂźnk abban, hogy az ĂŠlet az abszurd, nem az irodalom. S Koloman Wallisch nevĂŠt Ă­rod le: valamicskĂŠt szĂśgedi volt, egyike a pĂĄrtalapĂ­tĂłknak itt ĂŠs a 19-es esemĂŠnyek főszereplője Szegeden!!! Karl Kraust ĂŠppen mostansĂĄg ismertem meg jobban, JuhĂĄsz Gyula kapcsĂĄn kellett megnĂŠznem, ĂŠs rĂĄtalĂĄltam a MonarchiĂĄt bĂşcsĂşztatĂł kĂśnyvĂŠre, ĂŠs Ăşgy olvastam el, mint valami kinyilatkoztatĂĄst. Azt hiszem, hogy a korabeli szellemi ĂŠletben roppant nagy volt a hatĂĄsa, sajnos a mi filoszaink mindezideig mellőztĂŠk ennek kimutatĂĄsĂĄt. Pedig nĂŠmely dolgok ĂŠrthetetlenek nĂŠlkĂźle. És SzĂŠpfalusi IstvĂĄn: 10 ĂŠve levelezek vele, soha nem lĂĄttam. Pedig nĂŠha harminc kilomĂŠterre van csak tőlem, itt a szomszĂŠdban, SzabadkĂĄn. Ahol belekapok Ă­rĂĄsodba, ott kapcsolĂłdom bele gondolatodba vagy ĂŠrzelmeibe. Biztosan szerepe van ebben annak is, hogy nevemet fĂślemlegeted, de lĂĄtod, mĂĄs, egĂŠszen rĂŠgebbi dolgok is megfognak. Bizony, ha egyszer VĂĄradon sĂŠtĂĄlnĂĄl ĂŠs veled sĂŠtĂĄlhatnĂŠk, igen jĂł lenne. Mint mondtam volt neked, a JuhĂĄsz kritikai kiadĂĄsnĂĄl a vĂĄradi ĂŠvek nekem jutottak, s akkor kĂśnyvekből, ĂştikĂśnyvekből tanultam meg VĂĄradot, a temetőt, az utcĂĄkat stb. Úgy mozogtam kĂŠpzeletben a vĂĄrosban, hogy amikor Engel KĂĄroly segĂ­tsĂŠgĂŠvel eljutottam oda, mondtam, hogy merre kell fordulni, ha valahova elindultunk. TĂĄn csak megadatik mĂŠg egy ilyen utazĂĄs a valĂłsĂĄgban is.

A 6. szĂĄmban magvas dolgok vannak, de az engem is erősen ĂŠrdeklő Bretter-Ă­rĂĄst most olvasom csak el, mert az elsőt mĂĄr elfeledtem ĂŠs egyĂźvĂŠolvasom mindkettőt. Bele-belekapva lĂĄtom, hogy vita folyik kőztetek. Megolvasom figyelmesen.

Szeged, 1977. jĂşl. 28.

Éva asszonynak kézcsókját küldi, téged baráti szeretettel üdvözöl: (Ilia Mihály)

Ui. Csak minĂŠl kevesebb kĂśltĂśzkĂśdĂŠsi gondot kĂ­vĂĄn a fĂśnti!

ILIA MIHÁLY – GÁLL ERNŐNEK

Kedves Ernő BĂĄtyĂĄm,

a napokban eljut hozzĂĄd BĂĄlint GĂĄbor ĂśnĂŠletĂ­rĂĄsa, mit Lengyel AndrĂĄs talĂĄlt meg s miről mĂĄr szĂłt vĂĄltottunk előbb. A kĂśzlĂŠstől vagy nem kĂśzlĂŠstől fĂźggetlenĂźl, tedd lehetővĂŠ, hogy a szentgyĂśrgyi mĂşzeum munkatĂĄrsa, ZĂĄgoni Jenő lĂĄthassa, elolvashassa, mert a TÉKA sorozatba kĂŠszĂźlő kĂśtetĂŠhez fĂślhasznĂĄlhatja mĂŠg. ZĂĄgoni – Ăşgy tudom, hogy most beteg. Ha nem jelentkezne nĂĄlad, postĂĄzd neki a kĂŠziratot rĂśvid időre, hadd ĂśrĂźljĂśn. Ha valaki elvinnĂŠ neki, az is jĂł lenne.

Nem tudom, hogy Bustya meghĂ­vĂĄsa hogyan ĂĄll, innĂŠt elkĂźldtĂźk neki a meghĂ­vĂłt s neked is erről egy ĂŠrtesĂ­tĂŠst. JĂśvőre KĂĄntort hĂ­vnĂĄnk, s termĂŠszetesen RĂĄcz Győző meghĂ­vĂĄsa is ĂŠrvĂŠnyben van mĂŠg, de ő nem jelez semmit immĂĄr kĂŠt ĂŠv Ăłta. Na, majd csak Ă­r egyszer tĂĄn.

Csehiről szĂŠp csĂśndben megemlĂŠkeztĂźnk itt, azok, kik ismertĂŠk, kĂśztĂźk voltam ĂŠn is.

Szeged, 1977. aug. 2.

FelesĂŠgednek kĂŠzcsĂłkjĂĄt kĂźldi, tĂŠged barĂĄti szeretettel ĂźdvĂśzĂśl hĂ­ved:

(Ilia Miska)

GÁLL ERNŐ â€“ ILIA MIHÁLYNAK

1977. augusztus 25-ĂŠn

Kedves MihĂĄly!

Leveleink keresztezhették egymást, s így most az augusztus 2-án kelt leveledre válaszolva közlöm, hogy megkaptam és továbbítottam Bálint Gábor önéletírását. Közben bizonyára megtudtad, hogy a Miklós-féle rejtély is megoldódott. Úgy látszik, a paranoia nem volt teljesen tárgytalan, még ha forrását nem is ott kellett keresni, ahol én próbáltam megtalálni. Sajnos még mindig nem tudom azonban, mi van Bosnyákkal, aki hallgat, és Te sem írtál róla semmit. Nem tudom, hová küldjem Szelinek a különlenyomatot, ha az augusztusi szám megjelenik, Bosnyáknak fogom postázni. Remélem, megkapja, és eljuttatja a címzettnek.

Ami a szĂ­ves meghĂ­vĂĄsotokat illeti, pillanatnyilag nem tudok felvilĂĄgosĂ­tĂĄssal szolgĂĄlni Bustya utazĂĄsĂĄrĂłl. Úgy tudom, beadta kĂŠrvĂŠnyĂŠt az ĂştlevĂŠl irĂĄnt. A tĂśbbiekkel kĂśzĂśltem a kĂśzĂślnivalĂłkat. Megmondtam CsehinĂŠnek, hogy megemlĂŠkeztetek fĂŠrjĂŠről, ami ĂŠrthető mĂłdon nagyon jĂłlesett neki. A napokban jelent meg egyĂŠbkĂŠnt Csehi posztumusz munkĂĄja, amelynek egy rĂŠszletĂŠt mi kĂśzĂśltĂźk Hogyan nem kell olvasni Marxot? cĂ­mmel. Jelentős munkĂĄnak tartom, hirtelenĂŠben a mi tĂĄjainkon nem is tudok hasonlĂł vĂĄllalkozĂĄsrĂłl, amely igĂŠnyes szĂśvegkritikĂĄval prĂłbĂĄlnĂĄ dogmatikus tĂŠtelek ĂŠs legendĂĄk alapjait alĂĄĂĄsni. Most egyĂŠbkĂŠnt egy rĂłla szĂłlĂł nagyobb tanulmĂĄnyon dolgozom, amely egy TĂŠka-kĂśtet előszavĂĄnak kĂŠszĂźl. Úgy prĂłbĂĄlom megcsinĂĄlni, hogy Csehiről szĂłlva tovĂĄbb mĂŠlyĂ­tsem az egĂŠsz nemzedĂŠkről s a vele kapcsolatos problĂŠmĂĄkrĂłl szĂłlĂł bĂ­rĂĄlatomat illetve ĂśnkritikĂĄmat.

FelesĂŠgem szĂ­ves ĂźdvĂśzletĂŠt kĂźldi Neked ĂŠs csalĂĄdodnak,

TĂŠged szeretettel Ăślel

(GĂĄll Ernő)

ILIA MIHÁLY – GÁLL ERNŐNEK

Kedves Ernő BĂĄtyĂĄm!

Leveleink tĂŠnyleg kereszteztĂŠk egymĂĄst. BĂĄntott a dolog, hogy az a MiklĂłs deĂĄk olyan setesuta volt, de aztĂĄn megtĂŠrt ő is ĂŠs elmondĂĄ kalandjait, amiből megĂŠrtettem, hogy Ăşgy viselkedett, bĂĄr nem helyeseltem. CsodĂĄlkoztam is rajta, mert ő volt az első hallgatĂłm, akik a szeminĂĄriumomon a Tegnapi ĂŠs mai Ăśnismeret cĂ­mű kĂśnyvedet olvasta ĂŠs ismertetĂŠsĂŠt vĂĄllalta. Mikor megtudta, hogy ĂŠrkeztek, sĂźrgĂślődĂśtt ĂŠs tĂźstĂŠnkedett, hogy talĂĄlkozhasson veletek s FĂĄbiĂĄn Ernővel is mindig tĂŠmĂĄja vagy beszĂŠlgetĂŠsĂźknek. Na, megĂśrĂźltem, hogy nincsen szĂł semmi bajrĂłl, csak az ifjak szokĂĄsos hirtelenkedĂŠsĂŠről.

Bretter Ă­rĂĄsĂĄt – kĂŠt rĂŠszben – mĂĄr elolvastam. Vissza fogok tĂŠrni rĂĄ, de babonĂĄbĂłl most nem teszem. Azt hallom, hogy ő most Budakeszin van ĂŠs ellentĂŠtben a tőletek jĂśvő hĂ­rekkel, Ăşgy tudom, hogy rosszul, tĂźdőrĂĄkban. Nem tudom, hogy igaz-e? OrvosĂĄt, Levendel LĂĄszlĂłt ismerem, de nem merem – babonĂĄbĂłl – megkĂŠrdezni ĂŠs rettenetesen nehĂŠz elhatĂĄrozĂĄs, hogy Brettert meglĂĄtogassam. Pedig meg kell tennem. AnyĂĄm is rĂĄkban halt meg, borzasztĂł volt hĂĄrom hĂłnapig hazudni ĂŠs esdeklő szemĂŠbe nĂŠzni – tudvĂĄn, hogy menthetetlen. HĂĄt hogy lehet ezt kibĂ­rni? Most Ă­rja KĂĄrpĂĄtaljĂĄrĂłl KovĂĄcs Vilmos kĂśltő barĂĄtom felesĂŠge, hogy Vilmos is rĂĄkos, veserĂĄk. Circum dederunt me...

A Korunk 8. szĂĄma megjĂśtt ĂŠs ĂśrĂśmmel lĂĄtom, olvasom az akkulturĂĄciĂł remek ĂśsszefoglalĂĄsĂĄt, ĂŠrtelmezĂŠsĂŠt ĂŠs az. Ăşj szakirodalmi pĂŠldĂĄk idĂŠzĂŠsĂŠt Ă­rĂĄsodban. Az őszi szeminĂĄriumon ezt is meg fogjuk beszĂŠlni az idĂŠzett pĂŠldĂĄkkal egyĂźtt. Majd Ă­rok mĂŠg erről. Az nyilvĂĄnvalĂł, hogy a szocializmus viszonyai kĂśzĂśtt az akkulturĂĄciĂł bizonyos rendezettsĂŠget ĂŠs szimmetriĂĄt kapott, de vajon nincs-e tovĂĄbbra is az ĂśsztĂśnĂśssĂŠgnek, a vĂŠletlennek, a szemĂŠlyes buzgalomnak ĂŠs szenvedĂŠlynek nagy szerepe? Mint ahogy volt a mĂşltban is? Ezt nem tagadod, tehĂĄt biztosan vallod is, hogy ez tovĂĄbbra is megmaradt hatĂłnak az akkulturĂĄciĂłban. SzentsĂŠgtĂśrően azt is mondhatom, hogy nĂŠha eredmĂŠnyesebbnek is, mint a szervezettek. Na, de ez mĂĄr tĂŠnyleg szentsĂŠgtĂśrő ĂŠs nem ĂŠrinti a lĂŠnyeget.

Ugyancsak megjĂśtt – megint ĂŠrdemtelensĂŠgem kell hangsĂşlyozni – az ÉvkĂśnyv is. Roppant fontos opusz. Ennyi szakembert egyirĂĄnyba terelni nem lehetett kĂśnnyű; rĂĄszorĂ­tani őket, hogy szaktudomĂĄnyukat kĂśzhasznĂş ĂŠs kĂśzĂŠrthető mĂłdon adjĂĄk, tudom, hogy nehĂŠz dolog. S emellett a sok, szĂĄmomra ismeretlen nĂŠv, mely mĂśgĂśtt nyilvĂĄn mĂĄr orszĂĄghatĂĄrokat is meghaladĂł tudomĂĄnyos teljesĂ­tmĂŠny van! Eleddig csak Beke, Gazda ĂŠs Csetri Elek Ă­rĂĄsĂĄt olvastam el, futtĂĄban nĂŠztem meg Egyed PĂŠterĂŠt, akitől keveset olvastam mĂŠg, ĂŠs tudom, hogy az ifjak kĂśzĂŠ tartozik. A tĂśbbi kĂŠsőbbre marad. De lĂĄtom, hogy nem szokvĂĄnyos ĂŠvkĂśnyvről van szĂł! A 8. szĂĄmban mĂŠg olvastam egy kis esszĂŠt a birsalma liktariumrĂłl, Veress ZoltĂĄnĂŠt. Kitűnő nyelvi fantĂĄzia ĂŠs Ă­rĂłi kĂŠpzelet, mely egy csĂśppnyi valĂłsĂĄgmagon fĂślszĂśkken ĂŠs regĂŠnyt tud rejtekeztetni ebben a rĂśvid Ă­rĂĄsban. Nem csodĂĄlom, hogy Veress olyan jĂłl fordĂ­totta le Barbu regĂŠnyĂŠt ĂŠs az a kis kĂśnyve, a LĂ­rai termĂŠszetrajz egĂŠszen sajĂĄtos, egyĂŠni műfajt teremtett. NĂĄlatok nagy hajlam van az ilyesmire, Veress mellett pl. BĂĄlint Tiborban, s nĂŠmely halĂĄszni szerető, erdĂślő vagy gombĂĄszĂł Ă­rĂłtokban is. (Erről jut eszembe Gazda JĂłzsefnek az erdĂślő munkĂĄsokrĂłl szĂłlĂł riportja; Gazda a maga diĂĄkszĂ­njĂĄtszĂłival jĂĄrkĂĄlvĂĄn ilyesmiket rĂŠgebben is csinĂĄlt, pl. a TamĂĄsi falujĂĄban az Ă­rĂł rokonaival meg GorzafalvĂĄn a fazekasokkal – Ăşgy lĂĄtszik, hogy ez. a kovĂĄsznai magyar szakos tanĂĄr nemcsak jĂł művĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz, hanem jĂł irodalmi riportokat is tud kerekĂ­teni.) KovĂĄsznĂĄrĂłl mĂĄs is eszembe jut: FĂĄbiĂĄn Ernő tanĂĄr Ăşr hogyan maradt ki az ĂŠvkĂśnyvből? SzĂĄmos tĂŠmĂĄja ideillő lenne, kĂźlĂśnĂśsen a kovĂĄsznai demogrĂĄfia kĂśrĂŠben valĂł munkĂĄlkodĂĄsa. Biztosan lekĂŠste a hatĂĄridőt vagy nem Ă­rta meg, amit kĂŠrtĂŠl tőle. ElkĂŠpzelhető! Hallom, hogy NĂŠmeth LĂĄszlĂł tanĂĄri munkĂĄssĂĄgĂĄrĂłl csinĂĄl kĂśtetet a TÉKÁ-nak. KĂ­vĂĄncsian vĂĄrjuk, itt is foglalkozik egy szĂśgedi ezzel, Grezsa Ferenc, aki a vĂĄsĂĄrhelyi ĂŠveket dolgozta fĂśl ĂŠs főleg a tanĂĄrt szemlĂŠzi. Lengyel AndrĂĄs meg talĂĄlt szĂĄmos NL Ă­rĂĄst az iskolai ĂŠrtesĂ­tőkben (20-30-as ĂŠvek), miket mĂŠg az Ă­rĂł is elfelejtett.

A TÉKA a hĂ­rek szerint Moholy-Nagy kĂśtetet ad ki. SugĂĄr ErzsĂŠbetĂŠk gondozzĂĄk, kĂŠrtek is adatokat; a hĂ­rek szerint eljĂśtt ide Mezei nevű művĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsztek is, aki az. előszĂłt Ă­rja, de engem nem keresett meg, szerencsĂŠre azonban a legjobb szakĂŠrtőt megtalĂĄlta, AprĂł Ferencet, aki valĂłszĂ­nű, hogy mindenkinĂŠl tĂśbbet tudja Moholy-NagyrĂłl, nemcsak a szĂśgedi ĂŠveiről.

Benkő Samu szerkeszti most mĂĄr a TÉKÁ-t? Ha igen, Ă­rok neki, hogy csinĂĄljanak egy kĂśtetet Hermann Antal Ă­rĂĄsaibĂłl, kinek egykori brassĂłi gyűjtĂŠsei, majd kolozsvĂĄri tanĂĄrkodĂĄsĂĄnak eredmĂŠnyei biztosan ĂŠrdekelnĂŠ a kiadĂłt. Hermann hagyatĂŠkĂĄnak nagyobb rĂŠsze Szegeden van. Úgy tudom, hogy rĂŠgebben az ifjabb KĂłs Ă­rt rĂłla egy tanulmĂĄnyt romĂĄnul, mely a kolozsvĂĄri tanĂĄri műkĂśdĂŠsĂŠt mĂŠltatta. Hermann talĂĄn titeket, a folyĂłiratotokat is ĂŠrdekelnĂŠ. A tanĂŠv holnap megindul, ĂśrĂśm ĂŠs gond fogja kĂ­sĂŠrni, mĂĄr lĂĄtom. Rossz nyĂĄr utĂĄn nem lesz kĂśnnyű. NB! BosnyĂĄkot kĂŠrded: verseskĂśtete magĂĄnkiadĂĄsban megjelent, Ervin Izidorovicsnak ajĂĄnlotta, kĂźldĂśtt pĂŠldĂĄnyt, nem is rossz dolgok. Hangulata nem lehet jĂł, ez ĂŠrthető. ÁllandĂłan viaskodnak, a Bori-vonallal ő nem tud megbĂŠkĂźlni, Szeli pedig nem tudja (nem akarja?) megvĂŠdeni. NehĂŠz Ăźgy, mindkĂŠt rĂŠszről hull rĂĄm a bizonykodĂł magyarĂĄzat ĂŠs kapkodom a fejem, nehogy megbĂĄntsam őket.

Szeged, 1977. szept. 11.

FelesĂŠgednek kĂŠzcsĂłkjĂĄt kĂźldi, tĂŠged szerető szĂ­vvel ĂźdvĂśzĂśl:

(Ilia Miska)

Ui. Ruffy: NemzetisĂŠg ĂŠs tudomĂĄny. Magyar Nemzet, 1977, szept. 11. Ezt biztosan megkapjĂĄtok, jĂĄr nektek?!

GÁLL ERNŐ â€“ ILIA MIHÁLYNAK

1977. oktĂłber 3-ĂĄn

Kedves MihĂĄly!

KissĂŠ megkĂŠsve vĂĄlaszolok szeptember 11-ĂŠn kelt rĂŠszletes leveledre. A benne felvonultatott tĂŠnyeket ĂŠs szempontokat valĂłsĂĄggal jegyzetelnem kellett, hogyha nem is mindegyikre, de a legfontosabbakra vĂĄlaszolni tudjak. Elsősorban az akkulturĂĄciĂłval kapcsolatos megjegyzĂŠsedre vĂĄlaszolva azt mondhatom, hogy az ĂśsztĂśnĂśssĂŠgnek, a vĂŠletlennek termĂŠszetesen tovĂĄbbra is nagy szerepe van. Sőt, azt is megkockĂĄztathatnĂĄm, hogy a magam rĂŠszĂŠről, ha tehetnĂŠm, nagyobb szerephez juttatnĂĄm ĂŠppen az ilyen szemĂŠlyes buzgalombĂłl, szenvedĂŠlyből fakadĂł kapcsolatteremtĂŠseket. Hogy pĂŠldĂĄt is mondjak, a mi kapcsolataink is valahol ebbe a kategĂłriĂĄba tartoznak, amit pedig Te lajsztolsz ezen a tĂŠren, azĂŠrt Nobel-dĂ­j jĂĄrna, ha az akkulturĂĄciĂłban elĂŠrt kimagaslĂł eredmĂŠnyeket is dĂ­jaznĂĄ a svĂŠd akadĂŠmia. HĂĄtha ennek is eljĂśn majd az ideje...

ÖrĂźlĂśk, hogy az ĂŠvkĂśnyvről kialakĂ­tott első impressziĂłd kedvező. Veress Zoli valĂłban derekas, sőt mondhatni ĂśnfelĂĄldozĂł munkĂĄt vĂŠgzett, mert az ĂŠvkĂśnyv tĂŠnyleges ĂŠrdeme az, hogy a termĂŠszettudomĂĄnyok ĂŠs a műszaki tudomĂĄnyok terĂźletĂŠről elfogadhatĂł szĂ­nvonalon Ă­rĂł szerzőket vonultatott fel, ez neki kĂśszĂśnhető, aki sok kĂŠziratot valĂłsĂĄggal ĂĄtĂ­rt. Persze, minden kezdet nehĂŠz s remĂŠljĂźk, hogy ez az „áldozat” nem volt hiĂĄbavalĂł, hanem – A HĂŠt gondozĂĄsĂĄban megjelenő Tett-kiadvĂĄnyokkal egyĂźtt – ĂśsztĂśnzően fog hatni művelődĂŠsĂźnk korszerűsĂ­tĂŠsĂŠnek irĂĄnyĂĄban. Az ĂĄltalad emlĂ­tett Egyed PĂŠter hallgatĂłm, negyedĂŠves filozĂłfus, aki tĂźnemĂŠnyes informĂĄltsĂĄgĂĄval, eszĂŠvel ĂŠs becsĂźletĂŠvel nemzedĂŠkĂŠnek, s nemcsak az ő generĂĄciĂłjĂĄnak ĂŠlvonalĂĄba emelkedik. Érdemes a tovĂĄbbiakban is rĂĄfigyelni. FĂĄbiĂĄn Ernő kimaradĂĄsa puszta vĂŠletlen. BizonyĂĄra tudod, hogy kĂśzeli munkatĂĄrsunk, nekem doktorandusom is, az ĂŠvkĂśnyvből valĂł hiĂĄnyzĂĄsĂĄt pedig ĂŠppen most pĂłtoljuk az oktĂłberi, illetve a novemberi szĂĄmban. Mindkettőben egy-egy jĂł Ă­rĂĄsa lĂĄt napvilĂĄgot. A TĂŠkĂĄval kapcsolatos ĂŠrdeklődĂŠsedre kĂśzlĂśm, hogy egyik (tĂĄrsadalomtudomĂĄnyi) szerkesztője valĂłban Benkő Samu, a termĂŠszettudomĂĄnyi rĂŠsszel viszont a fiatal SzabĂł Attila foglalkozik. Ha ajĂĄnlatod van a szĂĄmukra, ĂŠn is tudnĂŠk kĂśzvetĂ­teni.

Leveled vĂŠtele utĂĄn vĂŠgre-valahĂĄra BosnyĂĄktĂłl is kaptam nĂŠhĂĄny sort, aki hoszszĂş hallgatĂĄsĂĄt betegsĂŠggel magyarĂĄzta. KĂśzben megkaptam verseskĂśtetĂŠt is, ami őszintĂŠn szĂłlva meglepetĂŠs volt szĂĄmomra. SoraidbĂłl nem tudtam kivenni, mi a Borival valĂł konfliktusĂĄnak alapja. IgazĂĄn kĂĄr, hogy nem tudnak valamilyen kĂśzĂśs nevezőre jutni. Úgy lĂĄtszik, a konkordia nemcsak nĂĄlunk hiĂĄnycikk. SzegĂŠny NĂŠmeth LĂĄszlĂł, elĂŠg hamar diagnosztizĂĄlta a morbus minoritatis tĂźneteit.

KĂśzben meg kellett kapnod Ady-szĂĄmunkat, kĂ­vĂĄncsi vagyok vĂŠlemĂŠnyedre az egĂŠsz szĂĄmot s az ĂĄltalam elkĂśvetett tanulmĂĄnyt illetően.

BarĂĄti szeretettel Ăślel

(GĂĄll Ernő)

ILIA MIHÁLY – GÁLL ERNŐNEK

Kedves Ernő BĂĄtyĂĄm!

Nagyon kĂśszĂśnĂśm ajĂĄndĂŠkodat, Csehiről szĂłlĂł cikksorozatodat. Csehi megĂŠrdemli figyelmedet ĂŠs mĂŠltatĂĄsodat, de megĂŠrdemli a mi olvasĂłi figyelmĂźnket is. Az volt az ĂŠrzĂŠsem, hogy ĂŠletĂŠben nem kapta meg sem a barĂĄtit, sem az olvasĂłit. Illetve az előbbiről nem nagyon tudok, az utĂłbbirĂłl ő maga panaszkodott, mikor itt jĂĄrt. Olyasmit mondott, hogy tudja ő, hogy nem sokan olvassĂĄk Ă­rĂĄsait, de azt is tudja, ĂŠrzi, hogy szĂłlnia kell. A gondolat ĂŠs a gondolkodĂł Ă­rĂĄsban valĂł megnyilatkozĂĄsĂĄt hiĂĄnyolta egĂŠsz irodalmunkbĂłl, az elmĂŠletre valĂł restsĂŠget, kivĂŠtelesnek tartotta az ellenĂŠben idĂŠzett pĂŠldĂĄkat ĂŠs olyan francia, nĂŠmet pĂŠldĂĄkkal jĂśtt elő, mikkel szemben nem voltak ellenĂŠrvek. Igaza volt. Érdekes mĂłdon nem is rĂŠgen Csehi ilyen irĂĄnyĂş vĂŠlemĂŠnyĂŠnek visszhangjĂĄt hallottam az ifjĂş kolozsvĂĄri filozĂłfus-nemzedĂŠk egyik tagjĂĄtĂłl, MolnĂĄr GusztĂĄvtĂłl. Most, hogy Ă­rĂĄsodat elolvastam, elővettem Ăşjra Csehi kĂśnyveit, talĂĄn csak a legutolsĂł hiĂĄnyzik, amiről nem is tudom biztosan, hogy kijĂśtt-e mĂĄr? Csehi filosz volt. Egy furcsa, ritka fajta. A filozĂłfus filosz, aki a szĂśvegmagyarĂĄzatot, a szĂśvegelemzĂŠst egyenesen etikai kĂŠrdĂŠsnek tartotta, ĂŠs mindig valami ideolĂłgiai kĂŠrdĂŠseben filoszkodott. Éngem olvasni tanĂ­tanak az ő Ă­rĂĄsai, a filozĂłfiai, gondolati szĂśveget kĂŠpzelettel ĂŠs gyakorlatisĂĄggal lĂĄtja el, erre nevel, hogy Ă­gy olvassak valamit. EgyĂŠbkĂŠnt Dobrogeanu-Gherea nevĂŠt az ő Ă­rĂĄsaibĂłl ismertem meg, ĂŠs a SzabĂł Ervin-pĂĄrhuzam is megfogott akkor. (Úgy emlĂŠkszem, hogy D-Gh valamelyik leszĂĄrmazottjĂĄval, talĂĄn a fiĂĄval egyszer riportot is csinĂĄlt.)

JĂł volt, hogy elkĂźldted a lapkivĂĄgatot, mert A HÉT ĂŠrkezĂŠsĂŠben valami zavar ĂĄllt be az utĂłbbi időkben, amit HuszĂĄrnak meg is Ă­rtam. Így pl. Csehiről szĂłlĂł Ă­rĂĄsaidtĂłl ĂŠs Bustya Ady-LĂŠda viszonyt tĂĄrgyalĂł Ă­rĂĄsaitĂłl is elestem. TehĂĄt Ady: Ady-szĂĄmotok nagyon szĂŠp volt, jĂł, kiegyensĂşlyozott ĂŠs nem hivalkodĂł, mint nĂŠmely Ady-ĂŠvfordulĂłs kiadvĂĄny. Ady-mĂŠrgezĂŠs ĂĄllt be. Sőt egĂŠszen rossz AdyĂźgyeket produkĂĄlt az ĂŠvfordulĂł, sok filolĂłgiai tĂŠvedĂŠst, pl. Bustya hiĂĄba Ă­rta meg, hogy az Ady-Babits fĂŠnykĂŠpet megcsonkĂ­tottĂĄk, egyik lapunk mĂŠgis a csonkĂĄt kĂśzli – megjegyzĂŠs nĂŠlkĂźl. De szĂĄmos hasonlĂłt kiĂ­rtam magamnak ebből a tĂśmkelegből. (SzĂł szerint ĂŠrtendő: Ăştvesztő!) A vĂĄtesz-kĂŠrdĂŠsről szĂłlĂł Ă­rĂĄsodat ĂśrĂśmmel vettem, lĂĄtom rĂĄd jellemző gesztusodat ebből is: aktuĂĄlis Ady-kĂŠrdĂŠs, beĂĄllĂ­tva a korvitĂĄk kĂśzepĂŠbe. HĂĄt csak Ă­gy ĂŠrdemes! KirĂĄly kĂśnyvĂŠnek is azok a legjobb rĂŠszei, melyekben ilyen irĂĄnyba tĂśr, tĂśrekszik. Nem mondom ĂŠn, hogy az Ady-kĂŠrdĂŠsnek nincsenek megoldandĂł filosz-kĂŠrdőjelei. De azt bizony mĂĄr rĂŠgen elvĂĄrhatja az ember, hogy ezt a korĂĄban korszerűt tegye a mai olvasĂł szĂĄmĂĄra az irodalomtudomĂĄny kor szerintivĂŠ, korhoz szĂłlĂłvĂĄ – minden tĂśrtĂŠnetietlensĂŠg nĂŠlkĂźl. A vĂĄtesz-kĂŠrdĂŠs kĂśzponti kĂŠrdĂŠse az ĂŠletműnek, jelzi, hogy Ady s az AdykĂŠrdĂŠs mai mĂłdon is megkĂśzelĂ­thető, Ady ĂŠrtĂŠkei fĂślmutathatĂłk. ÖrĂźlĂśk, hogy a SinkĂł-Ăźgyet is idecsatoltad. Erről PistĂĄval (BosnyĂĄkkal) tĂśbbszĂśr szĂłt vĂĄltottam, nem mondom, hogy ĂŠn hĂ­vtam fĂśl a figyelmet rĂĄ, de SinkĂł ĂŠs a korabeli magyar szellemi ĂŠlet messianizmusĂĄt, tolsztojanizmusĂĄt tĂśbbszĂśr megĂ­rtam neki, ĂŠppen JuhĂĄsz Gyula kapcsĂĄn. Sőt mĂŠg az fiatal RĂŠvaiban is volt hasonlĂł, nĂŠmely a VĂśrĂśs ÚjsĂĄgban megjelent – mĂĄig is ismeretlen szerzőjűnek jelĂślt Ă­rĂĄsban, miket Lengyel AndrĂĄs bizonyĂ­tĂŠkai szerint RĂŠvai Ă­rt, ĂŠppen a messianizmus mutathatĂł ki. Engem a dolog JuhĂĄsz Gyula rĂŠszĂŠről ĂŠrdekel ĂŠs ĂŠppen Ă­rĂĄsod ĂśsztĂśnzĂŠsĂŠre meg fogom tĂźzetesebben nĂŠzni. (Ezt szĂłban aligha mondja az ember, de hĂĄt Ă­gy Ă­rĂĄsban mondhatja: ĂŠppen azt szeretem Ă­rĂĄsaidban, hogy az aktualitĂĄs meg a tĂśrtĂŠnetisĂŠg szoros egyĂźttesben van roppant olvasottsĂĄgoddal ĂŠs utalĂĄsaid cĂ­mekre, nevekre nagyon inspirĂĄlĂłk, hasonlĂł ĂśsszevetĂŠseket sarjasztanak, metodikailag is pĂŠldĂĄk.) – Nem ide tartozĂł ĂŠs nem fontos: Hobsbawn kĂśnyvĂŠnek eredeti cĂ­me ez: Primitive rebels – ez lĂĄzadĂłkat jelenthet, te a kĂśnyv cĂ­mĂŠt lĂĄzadĂĄs-kĂŠnt idĂŠzed.) MellĂŠkesen: Lőrinczi LĂĄszlĂł a RĂłzsa SĂĄndor-Ăźggyel foglalkozik, szempontja ĂŠppen a primitĂ­v lĂĄzadĂĄs, remĂŠlem, hogy megĂ­rja kĂśnyvĂŠt ĂŠs az egĂŠsz RS-Ăźgyet kiemeli a szokvĂĄnyos betyĂĄr-romantikĂĄbĂłl.

MĂŠg vissza a messianizmushoz: ĂŠrdekes mĂłdon JuhĂĄsz Lenint is ilyen m. figurĂĄnak tekintette, az orosz messianisztikusok utĂłdjĂĄnak. Majd Ă­rok, hogy Ă­rĂĄsod ĂştjĂĄn mire jutottam a magam meditĂĄciĂłiban.

VĂĄrjuk BustyĂĄt, nem tudjuk fĂślfogni, hogy miĂŠrt nem jelzi ĂŠrkezĂŠsĂŠt. Sem szĂĄllĂĄst nem tudunk neki foglalni, sem pedig a hivataltĂłl a szokĂĄsos pesokat nem tudjuk megigĂŠnyelni. Ebből csak bonyodalom lesz, amit a hivatal nem szeret.

CsĂśndes, elmagĂĄnyosodĂĄsra inspirĂĄlĂł ősz volt, immĂĄron tĂŠl jĂśn. Rossz nyĂĄr utĂĄn szomorĂş ősz. Meghalt Kormos IstvĂĄn, aki nagy kĂśltő volt, nagyon szerettem, barĂĄtom is volt. NĂŠhĂĄny nappal ezelőtt halt meg KovĂĄcs Vilmos kĂĄrpĂĄtaljai magyar kĂśltő, aki ugyan ĂĄtjĂśtt, de egy hetet sem ĂŠlt itt, mert mĂĄr halĂĄlos beteg volt, rĂĄkos. SzerdĂĄn, nov. 23-ĂĄn temetjĂźk. Jő kĂśltő volt, az ottaniakrĂłl szĂłlĂł regĂŠnye: Holnap is ĂŠlĂźnk, jĂł regĂŠny. NĂŠhĂĄny szĂŠp verset is Ă­rt, ĂŠlete vĂŠgĂŠn őstĂśrtĂŠnettel foglalkozott, de nem volt sumĂŠros a szĂł Szőcs IstvĂĄn-i ĂŠrtelmĂŠben. (TalĂĄn a ForrĂĄs kĂśzĂśl mĂŠg Ă­rĂĄsaibĂłl, egyszer mĂĄr kĂśzĂślt.) BosnyĂĄk december elejĂŠn jĂśn az ő diĂĄkkĂśrĂźkkel, Bori Imre mĂĄr jĂĄrt itt, betegen. (E kĂŠt ember egymĂĄs irĂĄnti dĂźhe nem csillapodik, kĂĄr, nagy kĂĄr.)

Éva asszonynak kézcsók, téged ölel híved:

(Ilia MihĂĄly)

Szeged, 1977. nov. 19.

GÁLL ERNŐ â€“ ILIA MIHÁLYNAK

1977. december 16-ĂĄn

Kedves MihĂĄly!

Te aztĂĄn hatĂĄsosan vĂŠdekezel a leveledben felpanaszolt Ady-mĂŠrgezĂŠs ellen. Nem jĂśttĂŠl el hozzĂĄnk, noha – Ăşgy hallottam – benne lettĂŠl volna a delegĂĄciĂłtokban. LelkiismeretfurdalĂĄsaid fokozĂĄsĂĄra kĂśzlĂśm, hogy főkĂŠnt a Veled remĂŠlt talĂĄlkozĂĄs miatt mentem el Ady-falvĂĄra, s ott a hideg novemberi szĂŠlben nemcsak kezem-lĂĄbam, hanem szinte lelkem is megfagyott a nagy csalĂłdĂĄs kĂśvetkeztĂŠben. Gondolom, megkaptad a kĂśzĂśs anzixot, amelyben rosszallĂĄsomat lakonikusan tolmĂĄcsoltam. No de, elĂŠg az olcsĂł ironizĂĄlĂĄsbĂłl. ŐszintĂŠn sajnĂĄltam, hogy nem talĂĄlkozhattunk. Ha tĂŠnyleg igaz, hogy jĂśhettĂŠl volna, de nem ĂŠltĂŠl a lehetősĂŠggel, akkor – a sajnĂĄlkozĂĄson tĂşl – komolyan aggaszt, hogy milyen gĂĄtlĂĄsok műkĂśdnek Benned. Hiszen azt gyanĂ­tom, hogy valahol a mĂŠlyben ugyancsak meghatĂĄrozhatatlan irracionĂĄlis erők jĂĄrultak ahhoz is hozzĂĄ, hogy mĂşltkori utadat ugyancsak fĂŠlbeszakĂ­tottad. Ha feltevĂŠseim tĂŠvesek, ĂźnnepĂŠlyesen visszavonok minden gyanĂşsĂ­tĂĄst, de lĂŠgy szĂ­ves adj magyarĂĄzatot.

MĂĄskĂźlĂśnben az adyfalvi ĂźnnepsĂŠg nem volt ĂŠrdektelen. Most voltam előszĂśr ott, a szĂźlőhĂĄz ĂŠs az egĂŠsz miliő maradandĂł emlĂŠket hagyott bennĂźnk. Nagy ĂŠlmĂŠny volt KĂĄnyĂĄdi beszĂŠde is, amelyet a januĂĄri szĂĄmban remĂŠlhetően olvasni fogsz. Nagy erővel hangsĂşlyozta, hogy mindannyian AdytĂłl szĂĄrmazunk. Hidd el, ez ĂŠrvĂŠnyes marad a centenĂĄriumi katzenjammer utĂĄn is. LehetsĂŠges azonban, hogy Ady ĂśrĂśksĂŠge mifelĂŠnk jobban megőrizte a varĂĄzsĂĄt, vagy talĂĄn ĂşjbĂłl nagyobb vonzerői kapott. Mindezek ellenĂŠre, tĂŠny ĂŠs meggondolkoztatĂł, hogy a legnagyobb igazsĂĄgok is elkopnak az ĂĄllandĂł ismĂŠtlĂŠsek, idĂŠzgetĂŠsek sorĂĄn. LĂŠtezik a fogalmak inflĂĄciĂłja is, ami nyilvĂĄn ezen a tĂŠren is devalorizĂĄlĂłdĂĄshoz vezet. Ugyanilyen hatĂĄsa van a manipulĂĄciĂłnak. Mit lehet tenni? Engedni a csĂśmĂśrnek ĂŠs lemondani a valahol szilĂĄrd fedezettel rendelkező ĂŠrtĂŠkekről ĂŠs fogalmakrĂłl, vagy kĂźzdeni a hitelrontĂĄs ellen ĂŠs visszaszerezni az igaz eszmĂŠk, az igaz alkotĂłk hitelĂŠt? Ez a sziszifuszi vĂĄllalkozĂĄs azonban ĂĄllandĂł ĂśnellenőrzĂŠs, Ăśnkritika ĂŠs ĂśnmeghaladĂĄs nĂŠlkĂźl biztos kudarccal fenyeget. Csak abban az esetben teljesĂ­thető az eredmĂŠny nĂŠmi kilĂĄtĂĄssal, ha megkĂ­sĂŠreljĂźk, hogy ĂşjbĂłl ĂŠs ĂşjbĂłl korszerű ĂśsszefĂźggĂŠsek kĂśzĂśtt vĂŠgezzĂźk el. Valami ilyesmit prĂłbĂĄltam meg ĂŠn is Ady profetizmusĂĄnak az ĂŠrtelmisĂŠg szerepĂŠről szĂłlĂł mai felfogĂĄsok fĂŠnyĂŠben valĂł elemzĂŠsĂŠvel.

KĂśszĂśnĂśm a Csehi-cikkekről Ă­rt vĂŠlemĂŠnyedet. Igazad van, valĂłban sok szubjektĂ­v elem gyűlt fel az Ă­rĂĄsban. EgyrĂŠszt, rĂŠgi – nehezen meghatĂĄrozhatĂł kapcsolatok kĂśtĂśttek minket Ăśssze. Ezek kollĂŠgiĂĄlis, időnkĂŠnt barĂĄti-eszmetĂĄrsi jellegűek voltak, amelyeket azonban sok fĂŠlreĂŠrtĂŠs, konfliktus zavar. A tragĂŠdiĂĄra nemcsak az a jellemző, hogy mint Ă­rod, tudta, kevesen olvassĂĄk, hanem az is, hogy kis szĂĄmĂş hűsĂŠges barĂĄtja maradt. Sajnos, ehhez az elszigetelődĂŠshez ő maga sok tekintetben hozzĂĄjĂĄrult. Én, minden konfliktus ellenĂŠre (ezeknek egy rĂŠsze EdgĂĄr miatt tĂśrt ki, akit nem adhattam fel elvi megalapozottsĂĄgĂş, ĂĄm ugyanakkor ellentmondĂĄsos egyĂźttműkĂśdĂŠsĂźnk sorĂĄn) nagyra becsĂźltem. Ez nyilvĂĄn ĂŠrződik az. Ă­rĂĄson. A mĂĄsik szubjektĂ­v mozzanat, amire Te biztosan rĂĄĂŠreztĂŠl, abban rejlik, hogy Csehi elemzĂŠsĂŠnek ĂĄttĂŠtelĂŠn keresztĂźl magamrĂłl, magunkrĂłl, a korrĂłl is szĂłlok. Ebből a szempontbĂłl talĂĄn a kĂśnyvemben talĂĄlhatĂł Pro domo cĂ­mű konfessziĂłt is folytatom. HelyenkĂŠnt talĂĄn mĂŠlyĂ­tem is.

Nem tudom, hogy van, de tĂŠny, itthon nem volt a cikkeknek olyan ĂŠrtő olvasĂłja, mint Te. Úgy lĂĄtszik, rajtam is beigazolĂłdik a rĂŠgi mondĂĄs: senki sem lehet prĂłfĂŠta sajĂĄt pĂĄtriĂĄjĂĄban. Ne halljĂĄl ki tĂśbbet ebből a kissĂŠ rezignĂĄlt megĂĄllapĂ­tĂĄsbĂłl, mint amennyi benne van. Az egĂŠszet elsősorban azĂŠrt emlĂ­tem, hogy ĂŠrzĂŠkeltessem Veled, milyen ĂŠrtĂŠkes szĂĄmomra a Te figyelmes barĂĄtsĂĄgod. A jelzett tĂźnetet tovĂĄbbĂĄ abbĂłl a szempontbĂłl tartom meggondolkoztatĂłnak, hogy feltehetően egy ĂĄltalĂĄnosabb ĂŠrdekellensĂŠget, elkĂśzĂśmbĂśsĂśdĂŠst fejez ki. Az ember egyre inkĂĄbb Ăşgy ĂŠrzi, hogy szava pusztĂĄba kiĂĄltott szĂł. Ennek ellenĂŠre – nyilvĂĄn – nem hallgatok el. ÖsztĂśnző ebben a vonatkozĂĄsban, hogy lehetősĂŠg van ilyen tĂŠmĂĄk tĂĄrgyalĂĄsĂĄra. Majd csak akad fogĂŠkony kĂśzĂśnsĂŠg is.

Nem ĂŠrtem, hogy miĂŠrt nem kaptad meg Csehi posztumusz kĂśnyvĂŠt? Özvegye javaslatomra azonnal elkĂźldte cĂ­medre. UtĂłlagos engedelmeddel megmutattam neki leveled. JĂłlesett a fĂŠrjĂŠről Ă­rt rĂŠsz.

A cikkek tĂŠnyleg előszĂłnak kĂŠszĂźltek egy Gherea-kĂśtethez. Sajnos, Csehi csak az esztĂŠtĂĄval, a kritikussal foglalkozott, de mint jeleztem, Gherea az elsők kĂśzĂśtt tapintott rĂĄ a kelet-eurĂłpai elmaradt orszĂĄgok szocialista ĂĄtalakulĂĄsĂĄnak sajĂĄtossĂĄgaira. Valakinek meg kellene Ă­rnia a Gherea–SzabĂł Ervin pĂĄrhuzamot. Ha mĂĄr megĂ­randĂł tĂŠmĂĄkrĂłl esik szĂł, (nem szĂłnoki jelleggel) kĂŠrdem, mit Ă­rsz s főkĂŠnt miĂŠrt nem kĂśzĂślsz? Egyben erĂŠlyesen felszĂłlĂ­tlak, Ă­rjĂĄl valamit a Korunknak! A plĂĄtĂłi szerelmek ideje lejĂĄrt, tessĂŠk lefekĂźdni.

Bustya utazĂĄsa hĂşzĂłdik, de remĂŠlhetőleg mĂŠgis eljut HozzĂĄtok. Ő nem tĂşl gyakorlatias ember, aki talĂĄn a mĂĄsodik centenĂĄriumra elkĂŠszĂ­ti a sokat reklamĂĄlt kĂśnyvet is. Te őt reklamĂĄlod rajtam, s noha Te nem vagy főnĂśke Daninak, ĂŠn Tőled kĂŠrdem, miĂŠrt nem vĂĄlaszol ez a kitűnő ember egyetlen levelemre sem? AdhatnĂĄl neki nĂŠhĂĄny magĂĄnĂłrĂĄt a levelezĂŠs etikumĂĄrĂłl.

Az ĂŠv vĂŠge felĂŠ kĂśzeledve, mĂŠrleget is kĂŠne vonni. A Korunk szempontjĂĄbĂłl, ha nem is vĂĄltottuk meg a vilĂĄgot, ĂŠrzĂŠsem szerint tisztessĂŠgesen vĂŠgeztĂźk a magunkĂŠt. Az oktĂłberi szĂĄm igazĂĄn nem volt rossz, a novemberiből felhĂ­vom figyelmed Valter RomĂĄn (a pĂĄrtkiadĂł igazgatĂłja, rĂŠgi spanyolos, sőt vĂĄradi) eszmetĂĄgĂ­tĂł Ă­rĂĄsĂĄra. A jĂśvő ĂŠvet viszont parĂĄdĂŠs duplaszĂĄmmal szeretnĂŠnk nyitni. SzilĂĄgyi Domokos hĂĄtrahagyott verseiből, leveleiből s a rĂłla szĂłlĂł Ă­rĂĄsokbĂłl szeretnĂŠnk sĂşlypontot kĂŠpezni. – A romĂĄniai magyar irodalomtĂśrtĂŠneti tankĂśnyv megjelenĂŠse (szerzők Marosi PĂŠter, DĂĄvid Gyula ĂŠs SzĂĄsz JĂĄnos) pedig alkalmat kĂ­nĂĄl tĂśbb irodalomtĂśrtĂŠneti ĂŠrdekessĂŠgű dokumentum kĂśzlĂŠsĂŠre. És mĂŠg valami: megkezdjĂźk az Ăşn. „Korunk-dĂŠlelőttĂśk”-Ăśn elhangzott szĂśvegek publikĂĄlĂĄsĂĄt. Jelentősebb művek ĂŠs szerzők mĂŠltatĂĄsĂĄrĂłl van szĂł, ami rendszeresĂ­tett gyakorlattĂĄ kezd nĂĄlunk vĂĄlni. Ezekből a kĂśzlemĂŠnyekből kialakulhat majd egy jellemző kĂŠp tudomĂĄnyos ĂŠletĂźnkről. MĂŠg valamilyen ĂśsztĂśnző hatĂĄsa is lehet.

MagĂĄnice megvolnĂĄnk, ĂŠppen most kezdődĂśtt a kĂśltĂśzkĂśdĂŠs tĂŠbolya, rengeteg fĂĄradsĂĄga ĂŠs kĂśltsĂŠge. A lakĂĄs nem rossz, de nagyon sokat kell rajta dolgozni. Majd csak meglesz. Az Ăşj cĂ­m: str. Brasov nr. 7. KĂśrĂźlbelĂźl januĂĄr vĂŠgĂŠn lakunk majd benne, addig a rĂŠgi helyen vagyunk.

Az Ăşj ĂŠv alkalmĂĄbĂłl Neked ĂŠs csalĂĄdodnak felesĂŠgemmel egyĂźtt sok szeretettel minden jĂłt kĂ­vĂĄnunk.

Ölel

(GĂĄll Ernő)


(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk