Új-Guinea nepköltészetéből

Széppé-varázslás*
1
Ki teszi a széppé-varázslást –
a szépségét ki ápolja, ki növeli?
Ki teszi ezt Obukula lejtőin?
Én, Tabalu, meg az emberem, Kvajvava,
mi tesszük a széppé-varázslást.
Simává simítom, fehérré fehérítem, széppé szépítem.
Arcoddal teszem – simává simítom, fehérré fehérítem,
széppé szépítem.
Homlokoddal teszem – simává simítom, fehérré fehérítem,
széppé szépítem.
Orroddal teszem – simává simítom, fehérré fehérítem,
széppé szépítem.
Nyakaddal teszem – simává simítom, fehérré fehérítem,
széppé szépítem.
Nyakszirteddel teszem – simává simítom, fehérré fehérítem, széppé
szépítem.
Válladdal teszem – simává simítom, fehérré fehérítem,
széppé szépítem.
Melleddel teszem – simává simítom, fehérré fehérítem, széppé szépítem.
Világító bőr, világíts! Fényes bőr, fényeskedj!

2
Pirosat, pirosat ide.
Pirosat, pirosat oda.
Pirost, pirosat a lányoknak is,
Jó száraz, napégette festék.
Piros, az én pirosom,
az enyém, Iboumlié.
Száraz, sűrű, ragyogó:
az én pirosom!

3
Fekete szín, ó, erős fekete szín!
Fekete szín, ó, gyönyörű fekete szín!
Fekete szín, ó, tökéletes fekete szín!
Fénylő szemek fénye, világító szemek világossága.
Ez hát a szajaku-m.
Csalogató, erős fekete szín – – –
(Megfésülködik, s ezt a varázsmondást mondja közben:)
Ki teszi a széppé-varázslást –
a szépségét ki ápolja, ki növeli?
Ki teszi ezt Kituma lejtőin?
Én, Iboumli, én teszem a széppé-varázslást –
a szépségem én ápolom, én növelem.
Én teszem ezt Kituma lejtőin.
Ragyog a fésűm, csillog a fésűm.
Fésűm, mint a telihold,
fésűm, mint a reggeli fény.
Ez hát a fésűm.
Díszíti hajamat,
szerelemre ékesíti.

A kabiszlova-varázslás*
Vessék meg a nevét,
töröljék el a nevét.
Vessék meg, mikor a nap fölkel,
töröljék el, mikor a nap lenyugszik.
Egy madár sétál a falu terén –
jaj, de kényeskedik, jaj, de válogat!
Hát én eltörlöm –
eltörlöm menta-varázslatát,
eltörlöm kajro-iva-varázslatát,
eltörlöm libomatu-varázslatát,
eltörlöm párzás-varázslatát,
eltörlöm lökő-mozdulatait,
eltörlöm föladogató-mozdulatait,
eltörlöm dörzsölő-mozdulatait,
eltörlöm vakaró-mozdulatait,
eltörlöm csiklandó-mozdulatait,
eltörlöm karral-átkaroló-mozdulatait,
eltörlöm lábbal-átkulcsoló-mozdulatait.
Kabiszilova-varázslatom
utat vág benned –
az út cserjében-eltévedésre nyílik,
az új faluba-soha-vissza-nem-térésre zárul.

A katujumajamila-varázslás*
Erőtlenné váljon bulubvalata-varázslatom,
erőssé váljon katujumajamila-varázslatom!
Én visszahozlak.
Visszahozlak északkelet felől,
visszahozlak délkelet felől,
visszahozlak Ulavola rengetegéből,
visszahozlak Tepila rengetegéből.
Visszahozom azt, ami erdei szellemhez hasonlít,
kőrakásokról visszahozom,
kő-határsáncokról visszahozom,
páfránysűrűből visszahozom,
visszahozom a menta-varázslat szagával,
asszony, visszahozom a lelked!
Gyere vissza hozzánk – anya voltál, megint anya legyél,
gyere vissza hozzánk – apa voltam, megint apa legyek!
Csapj le házamra,
cibáld meg a hajam, tépd meg a hajam!
Taposd házam földjét,
feküdj ágyamba!
Gyere, lépd át a küszöböt,
gyere, kerüld meg a szemétdombot!
Lakjunk tovább is együtt
a házamban!

Szerelemszomjas erdei szellem
Roma-fa ághegyén,
roma-fa ágán lakom.
Pici vagyok, akár egy iciri-piciri fiúcska.
Kon-fa ághegyén,
kon-fa ágán lakom.
Pici vagyok, akár egy iciri-piciri fiúcska.
Hozzád jöttem én, iciri-piciri szeretődnek.
Veled táncolok én, iciri-piciri szeretődként.
Táncolok, táncolok, táncolok.

A Puro ének
Madár kiált.
Szív dobog.
Kiált, kiált a hajnali madár.
Dobog, dobog a szív.

Fejvadászok éneke fegyvertánc közben*
Lóbáld, lóbáld meg a vérvörös ariia-virágot.
Ingasd, ingasd meg a hosszú házat,
mint egy szál vérvörös ariia-virágot.
Vérvörös ariia-virág, a holtak országából jöttél.
Dudiból jöttél, vérvörös, vérbe-mártott-kéz-vörös virág.
Csördül kagyló-karperecem, fejemnek tolldísze rezdül,
kéreg-övem is csikordul.
Hozzám ütődsz, ariia-virágszál –
válaszolsz övemre tűzött társaidnak.

Esővarázslás
Ess, eső, ess! Hajnali eső, ess! Sárban szökdécsel a pilag-madár.
Ess, eső, ess! Víz után kapar Tegua tetején a bozóti pulyka.
Eső a szelemenen, eső a szarufákon,
eső a tetőn, eső a tető-fedő leveleken,
eső az oldalsó oszlopokon, eső az oldalsó cölöpökön,
eső a tartó-oszlopokon, eső a fő-tartó-oszlopon,
eső a gyékényeken, eső a háló-gyékényen,
eső, eső az asszonyok fűszoknyáján.
Szél, szél, szél fúj a vörös szemű kókuszdiófák fölött.
Koca röfög, kandisznó röffen,
koca turkál, kandisznó túr.
Jön a földrengés, jön a földrengés,
meglöki a földet a földrengés,
fölemeli a földet a földrengés.
*
Felhő, felhő, felhő az égen.
Szállj, szállj, felhő! Szállj, szállj, felhő!
Gyékényt terítek,
esőfelhőt terítek.
*
Zeng az ég, zeng az ég, zeng-dörög az ég,
villan a villám –
félnek a férgek is, elbújnak.
*
Felhő, felhő, oltsd el a csillagot, felhő,
felhő, felhő, oltsd el a holdat, felhő,
felhő, felhő, oltsd el a napot, felhő.

Urem Tariga*
1
Urem Tariga, sürget a véred, siet a lábad, Tariga, Tariga,
siet a beled, siet a májad, belső részeid sietnek, Tariga, Tariga,
siet a szárnyad, siet a szemed, siet a csőröd, Tariga, Tariga.
Urem Tariga, te vagy az első, mindet előzd meg, Tariga, Tariga.
Urem Tariga, Urem Tariga, Urem Tariga fölszáll.
Urem Tariga röpülése, mint a madáré.
Urem Tariga - gém vagy! Urem Tariga - tengeri sirály vagy!
2
Jaj, anya, jaj, anya, halott a magzatod, halott az egy fiad,
kiterítve fekszik,
égetik tűzzel, égetik tűzzel.
Enyhítsd meg fájó orcáját, fájó fejét enyhítsd meg,
enyhítsd meg fájó mellét, fájó oldalát enyhítsd meg!
3
Urem Tariga rúgtató csillag,
Urem Tariga robbanó villám.
Urem Tariga nyílként, madárként,
Urem Tariga minden elöl jár,
elsőnek érkezik, elsőnek érkezik.
4
Körbe, körbe, körbe járj, körbe,
biztos támasz a vendéghajó.
Körbe, körbe, körbe járj, körbe,
erős támasz a vendéghajó.
Körbe, körbe, körbe járj, körbe,
hullámvető deszkái biztosak,
keresztrúdjai erősek.
Karjukba veszik a kúszónövények,
szájába veszi a hullámverés.
Varázslat fonja be, kúszónövény fonja be.
Kelebvong, tarigvo.
5
Urem Tariga, remeg a füled, reszket a füled, miként
vaddisznó füle remeg, reszket.
Szökik előre, ugrik előre a dárdaorrú, zöldszálkás hal.
Szúr, szúr a skorpió.
Szökik előre, ugrik előre a dárdaorrú, zöldszálkás hal.
Urem Tariga, remeg a füled, reszket a füled, miként
vaddisznó füle remeg, reszket.
6
Partjaid mentén vitorlázunk, Kandara Szima,
elhaladunk melletted, elérjük Tabarát.
Vitorlázunk, vitorlázunk, vitorlázunk,
hajnal előtt megérkezünk még nem kiált a kalele-madár.

Oszikabila*
1
Anyám, édes szülő anyám!
Sírok ültömben,
nyögdécselek jártomban.
Táncra gyűlnek a táncosok.
Új-csónak-látni jön az egész falu,
egymás sarkát tiporják.
Orrom szívom álltomban,
sírok ültömben,
nyögdécselek jártomban.
2
Jaj, anyám, ne haragudj, ne haragudj, édes szülő anyám!
Tőled is megválok, kicsi húgom.
Új a csónak, jaj, vízre bocsátom,
eltaszítom a parttól.
Anyáim mind a parton állnak,

anyáim mind integetnek,
megkönnyeznek, megsiratnak,
gyászukban a hajukat tépik.
Topiletát soha ne lássam,
apámat se, szégyent hoztam rá.
Jaj, anyám, jaj, édes szülő anyám!
Megválok tőled is, kicsi húgom.
Új a csónak, vízre bocsátom,
Eltaszítom a parttól.
3
Kujavát már talán sose látod,
messze bujdostál, idegenbe.
A vakot már, ki olajjal kent, talán sose hívod.
Dobra-mért, dobra-vert szavaidat,
az éneket, énekes, eltemetted.
Szúró szavad, metsző éneked
heggyel szúrta, éllel hasogatta szívünket,
dárdánkat előhúzni biztatott
a harcban, ahol Mvoianit megölték.
Gyásszal, haraggal háborgott a szívünk,
Halottainkat földbe tettük.
Messze bujdostál, idegenbe.
A vakot már talán sose hívod.
4
Sírok, mert eszembe jutott
elválásunk az oszlop tövében.
Búcsúzáskor belénk szakadt a szó.
Sírva haraptam a kailoiba,
sírva ettem meg a bételdiót,
tőled kaptam - már készen állt a csónak,
indulni kellett, mégse mentél,
én meg csak ültem a kötélcsomón.
Sírok, mert eszembe jutott
elválásunk az oszlop tövében.
5
A gyerekek is megsiratnak,
szemük arcomat elkíséri,
állnak a parton.
Megsiratnak a gyerekek,
arcomat szemük elkíséri,
állnak, állnak a parton.
Táncba, táncba, táncba vigyétek a gyászt!
Messze bujdosott Gumakíba.
Pailiuna, az igazi anya, így sír:
„Jaj, fiam, jaj, visszavárlak, édes egy fiam!”
A gyerekek is megsiratnak,
szemük arcomat elkíséri,
állnak, állnak a parton.
6
Kunábu bi nuszanusza,
Szellemcsónak a tengeren.
Táncba indulok,
oda, hol a hab megtörik,
oda, hol az örvény örvénylik.
Tépek tengeri füvet,
fejemet földíszítem,
csónakom szellemcsónak,
visszatért a tengerről.
Kunábu bi nuszanusza,
szellemcsónak a tengeren.
Táncba indulok.

Tokaboka*
1
Tenyérrel takart szó,
szívben bujkáló ének.
Találkoztunk az erdei úton.
Pillantásaink páros bajvívása.
Üldöző két szemem, menekülő két szemed.
Könyörgő két szemem, csúfolkodó két szemed.
Kényes szép festettarcú!
Találkoztunk a folyóparti úton.
Pillantásaink páros bajvívása.
Szívben bujkáló ének,
tenyérrel takart szó.
Találkoztunk az erdei úton.
2
Véletlen találkozás, néma beszélgetés
egy lánnyal a folyóparton.
Kényes szép festettarcú, ne gondolj most az anyádra!
Véletlen találkozás, titkos beszélgetés
egy lánnyal a folyóparton.
Varázs-szókat mondok, bételborssal etetem, varázs-szóval igézem.
„Én drága jó emberem!” – erős hangon ezt kiáltja,
mert megigézték a varázs-szók, mert evett a bételborsból.
Szerelembe így esett velem, szerelembe így estem vele.
Egész éjjel álmatlanul forgolódunk a gyékényen.
Véletlen találkozás, néma beszélgetés
egy lánnyal a folyóparton.
3
Hajunkat boglyasra borzoljuk,
arcunkat festékkel megfestjük,
lárma a bakun, táncra gyűlünk.
A bakun lárma, táncra gyűlünk,
megfestjük arcunkat festékkel,
boglyasra borzoljuk hajunkat.
Hajunkat tarajosra borzoljuk,
festékkel arcunkat megfestjük,
táncra gyűlünk a bakun lárma.
4
Széparcú, széptestű jó énekes vagyok, jó táncos.
Jókedvemben jó éneket, víg éneket énekelek.
Nézd csak, nézd csak gyönyörű táncom!
Széparcú, széptestű jó énekes vagyok, jó és fiatal táncos.
Bizony megbámulsz a bakun,
mikor a rezgő táncot járom,
mikor minden tagomat rezegtetem.
Széparcú, széptestű jó énekes vagyok, jó táncos.
Nézd csak, nézd csak gyönyörű táncom!
5
Főnökünk, Tokaboka, derék volt, nagyhírű.
Főnökünket, Tokabokát, főnöke megirigyelte.
Gyászban élünk most, Tokaboka vesztét siratjuk.
Aj, Tokaboka, be szép is voltál, Tokaboka!
Jaj, Tokaboka, be jó is voltál, Tokaboka!
Miért kellett meghalnod?
Főnökünk, Tokaboka, megy-megy az úron meztelenül.
Főnökünk, Tokaboka, találkozik a szellemekkel.
Főnökünk, Tokaboka, senki-semmi Topiletában.
Meztelenek ott a főnökök, a főnökök főnökei,
mind a hősök, a vezérek.
Főnökünket, Tokabokát, főnöke megirigyelte.
Gyászban élünk most, Tokaboka vesztét siratjuk.
6
Táncra igazítsátok a lépést, unokáim!
Kezdjük meg a kajelut,
a kajelut apánkért.
Igazítsátok a lépést táncra, unokáim!
Kezdjük meg a tanubeit,
kezdjük meg a kajelut,
a gyász táncát táncoljuk el apánkért.
Bekentelek igen jószagú levével a bételbors levelének,
aj, te halott, főnökünk, apánk, vezérünk, jaj, te halott!
Ülvén gyászt ülünk, sírván siratunk,
Ülvén ülőtáncot ülünk, hajladozván hajladozunk.
Unokáim, táncra igazítsátok a lépést!
Kezdjétek meg a kajelut,
a gyász táncát apánkért.
7
Kemény szavak
harapdálják testemet.
Megszégyenültem a bakun.
Kemény szavak,
Bodumvalu szavai.
Hajamat boglyasra borzoltam,
hajamat tarajosra borzoltam,
járni akartam a rezgőtáncot.
Kemény szavak
harapdálják testemet.
Megszégyenítettek a bakun.
8
Apám olyan már, mint a gyerek, nagyon öreg ember.
Sírok, zokogok érte.
Emlékedre holt öregem, Tobiva,
kajelumat megkezdem.
Sírnak, zokognak érted,
sírodnál siratnak unokáid.
Földet taposok rád, eltemetlek.
Apám olyan már, akár gyerek, nagyon öreg ember.
Sírok, zokogok érte,
Megkezdem kajelumat.

* Férfi és nő együtt végzik; a férfi kókuszolajjal keni be a testét, a nő pedig
gyöngykagylóval simítja végig, közben mondja az 1. szakasz szövegét. A 2. és 3.
szakaszt a férfi mondja festés és fésülködés közben.
szajaku = szépítőszer
* A felejtés mágiájának csoportjába tartozó szöveg, férfi mondja nőről. A megfelelően
végzett varázslat eredményeként a nő az erdőbe megy, és nem tud visszatérni.
* Ha a férfi megbánta, hogy elmondta a kabiszilova-mondókát, ezzel a formulával
érvényteleníti.
bulubvalata = rontó varázslat
* Csónak építésekor és vízre bocsátásakor éneklik.
* Tariga = halászhéja, hozzá hasonlóan legyen gyors a csónak
anya = az a fa, amelynek törzséből a csónak készül égetéssel, a megfelelő részeken
öntözéssel
kúszónövények = ezekkel kötik össze a csónak egyes részeit
remeg a füled = feszül a vitorla
* Tánc közben éneklik. Témája: a hős harcban megölt valakit, ezért menekülnie kell a
halott rokonainak bosszúja elől. Az éneket részben a hős (1., 2., 5.), részben szerelmesének (4., 6.) nevében adják elő, a 3. szakaszt a men ekülő barátai.
anyáim = a helyi rokonsági terminológia szerint a nagynéniket és más nőrokonokat
is „anya” kifejezéssel illetik
Topileta = a túlvilág
kailoi - illatos levél, aki beleharap, szerelembe esik
bételdió = itt: szerelmi zálog
igazi anya = a többi „anyához” képest a szülőanya
* Gyásztánc-sirató a nagy főnökért, Tokabokáért. Az 1-4. szakaszok bevezetik a tulajdonképpeni gyásztáncot.
evett a bételborsból = utalás szerelmi varázslatra
baku = falutér, ahol az ünnepségek végbemennek
kajelu, tanubei = gyásztáncok