Budaházi Attila

Folyt. köv.*

Egész estés matiné
Szín: egyetlen, az amerikai (nem dél-amerikai!) szappanoperák módjára,
élénk színekkel berendezett kortárs nappali, hátul egy bejárati ajtóval, kétoldalt egy-egy szobaajtóval. Középen ülőpamlag, mögötte konyharész, előtte
TV készülék, háttal a nézőknek. Az egyes képek között sötét, valamint öszszekötő zene. A jelenetekben gépnevetés, ott is, ahol nem kell.
Főcímzene
A zenére a szereplők egyenként érkeznek a nappaliba, leülnek a pamlagra vagy köré, és csoportképszerűen nézik a tévét, popcornt fogyasztanak
Kakas feliratú papírzacskóból.

1. KÉP

A főcímzene elhalkul, a NARRÁTOR rámondja:
Kedves közönségünk! Megkérjük, kapcsolják ki mobiltelefonjukat vagy
mobiltelefonjaikat! (Főcímzene-motívum még egyszer) Köszönjük! A most
következő történet kitaláción alapul, minden szereplő a képzelet szüleménye. Bármilyen, a valósággal történő egybevágás a véletlen műve. És ha
nem...? (Gépnevetés, narrátor a torkát reszeli, sötét.) Irmáék lakása. (A színen a következő jelenet szereplői, kimerevített kékben. Innen folytatódik a
vita.)

IRMA Értsd meg, nem táplálok irántad semmilyen szélsőségesen pozitív
érzelmet. Szorri, apukám, de nem tudnám veled elképzelni egyetlen napom sem, nemhogy az életemet. Szorri, érted? Szorri!
HUBA Én is nagyon szeretlek.
IRMA Te vagy süket vagy, vagy nem hallod, amit mondok, vagy nem jutott
el a füledig. Egy szóval sem mondtam, Huba, hogy szeretlek.
HUBA Én is szeretlek téged, Irma!
IRMA Fejezd be! Nem is tudom, hogy kerülsz te ide, erre a lakásra. Hol volt
az eszem, amikor kinyitottam neked az ajtót. Légy egy kicsit tapintatosabb!
HUBA Te ajtót mutatsz nekem, Irma? Te?
IRMA Köszi, hogy felhívtad rá a figyelmem. Igen. Én. Ajtót. Mutatok.
HUBA Beszéljük meg újra. Adj még egy esélyt! Annyira...
IRMA Semmi új esély! Nagyon kedves fiú vagy, meg minden, de nem tudok
rád úgy gondolni. Érted, mire célzok?
HUBA Hogy szeretsz?
IRMA Épp ez az. Hogy NEM szeretlek.
HUBA Ó, jaj!
IRMA Ó, igen!
HUBA Akkor tovább nincs értelme az életemnek.
IRMA Jaj, dehogy nincs. A földön háromszor annyi nő él, mint férfi. Na jó,
mondjuk, ennek az egy harmada leszbikus, de a férfiaknak csak az egy
tizede meleg. Tehát akkor is majdnem kétszer annyi nő van a világon,
mint férfi. Ha velem nem jött össze – és értsd meg, kérlek, hogy nem is
fog összejönni semmi –, akkor is a világban ott van számodra még egy
nő, aki csak rád vár. Vagy az is lehet, mivel én nem kérek belőled, még
két igazi nőre van kilátásod ebben az életben. Mindketten csak téged
akarnak, senki mást.
HUBA De nekem te kellesz egyedül.
IRMA Indulás, kutasd fel a két spinét, akikről beszéltem, vagy légy öngyilkos, nem bánom, de hagyj ki! Jó?
Nyílik a bejárati ajtó. Irma apja. Bendegúz érkezik. Géptaps, Bendegúz kicsit
reagál is rá.
IRMA Szia, apa!
HUBA Jó napot, Bendegúz bácsi!
BENDEGÚZ Szasztok, skacok! Na, hogy megyén az ityeg?
HUBA Köszönjük, jól!
IRMA Hogy vagy, apa?
BENDEGÚZ Minden oké, kislányom! És itthon, mi újság?
IRMA Semmi különös. Beszélgetünk. (Az apjának súgva) Segíts levakarni
ezt a kis köcsögöt, mert mindjárt elönt a dolog!
BENDEGÚZ Nem értelek, kislányom, olyan helyes fiú. Ha a helyedben volnék, örülnék, ha valaki így szeretne.
IRMA De hát a mama meg én legalább százszor jobban szeretünk.
BENDEGÚZ Én is szeretlek benneteket, kislányom.
IRMA Jaj, apa, ne kezd már te is!
HUBA Én akkor mennék is!
BENDEGÚZ Nem mégy te sehová! Velünk ebédelsz.
IRMA No de apa!
BENDEGÚZ Még nem is beszélgettünk, fiam! Muci néni is örülni fog, ha
maradsz.
IRMA Ha már a szeretetnél tartunk, eldönthetnéd, hogy kit is szeretsz jobban.
BENDEGÚZ Pofa be!
HUBA Köszönöm. Maradok.
IRMA Okés! Majd meglátjuk, ki marad a végén!
MUCI Készen van az ebéd. Irmácskám, segíts tálalni! Szervusz, drágám!
BENDEGÚZ Szia, édesem!
MUCI Mi volt a melóba?
BENDEGÚZ Semmi, csak a szokásos. Huba fiam, gyere a fürdőbe, mossunk
kezet!
IRMA Te anyu! Apa biztosan az én apám?
MUCI Nyugodt lehetsz, kislányom, hogy apád az apád. Bár előtte ez idáig
sikerült nagyon jól eltitkolnom.
IRMA Ideje lenne megmondani neki, mert ahol csak lehet, keresztbe tesz.
Most is.
MUCI Mi baj?
IRMA Agyamra megy ez a kölyök. Azt sem tudom, hogy rázzam le magamról, apa meg itt tartja ebédre. Huba pedig visszaél a helyzettel. Nem gondolod?
MUCI Én azt hittem, hogy csíped a srácot. Egyfolytában a sarkadban van.
IRMA Ez az, hogy mindig utánam jár, de én ennek cseppet sem örülök. Sőt,
ellenkezőleg. Kurvára idegesít!
MUCI Jól van. Akkor most megmérgezzük.
IRMA Anyu, nincs kedvem a poénjaidhoz.

2. KÉP

NARRÁTOR: Andrásék lakása.

MARGÓ És hogy van Anita?
ANDRÁS Kicsoda hogy van?
MARGÓ Anita.
ANDRÁS Ne haragudj, anya, de fogalmam sincs, kiről beszélsz.
MARGÓ A barátnődről, akit a múlt héten felhoztál és bemutattál.
ANDRÁS Anitának hívták?
MARGÓ Igen.
ANDRÁS Nem komoly a csaj.
MARGÓ Szerintem meg te nem vagy komoly.
ANDRÁS Ugyan, anya, ezek a csajok nem a belsőmre hajtanak, márpedig
tudod, hogy én nem elégszem meg a testi barátsággal.
MARGÓ Jó. Felejtsd el, hogy kérdeztem valamit.
ANDRÁS Most nehogy megharagudujá’ má’! Ne csináljad! Na.
MARGÓ Jól van, fiam. Nem szólok én bele abba, hogy cserélgeted a barátnőket. Csak úgy szeretném már, hogy legyen egy rendes, kedves, csendes
kis menyem.
ANDRÁS Anyu! Lesz. (Homlokon csókolja az anyját. Csengetnek. Margó
ajtót nyit. András jobbra vagy balra el. )
HUBA Csókolom!
MARGÓ Szia, Huba! Hogy vagy, húsom?
HUBA Most nem jól, Margó néni. Andris?
MARGÓ András! Gyere, mert a Huba keres.
ANDRÁS Háj, Huba!
HUBA Háj, András.
MARGÓ Erről jut eszembe! Hájas süti. Tessék, kicsikéim! (Egy fiolát tesz
Huba kabátzsebébe)
Huba sóhajt
ANDRÁS Gyere, öreg, öntsd ki a lelked! Hadd halljam, mi bánt annyira!
HUBA Lőj le! Kérlek!
ANDRÁS Ha-ha, nagyon jópofi vagy. Szóval, minden rendben. Már azt hittem, valami baj van.
HUBA Ugyan. Nincs semmi baj. (Lassan letérdel) Csak egyet kérek tőled.
Ugye, nem tagadod meg? Kérve kérlek, ne utasíts vissza!
ANDRÁS Hagyd ezt. Még sosem viselkedtél így!
HUBA Ölj meg! Gyilkolj meg, kérlek, végezz velem!
ANDRÁS Hagyd abba!
HUBA Könyörülj rajtam!
ANDRÁS Hozok egy sört a frigóból!
HUBA Okés!
ANDRÁS Kapd el!
Huba elkapja a dobozos sört, és megcsodálja az előadás szponzorának a
címkéjét. Felmutatja. Söröznek, bekapcsolják a tévét!
BEMONDÓ Helló, halló, ki van a vonalban? Szervusz.
GYUSZI Szervusz.
BEMONDÓ Hogyan szó... líthatlak?
GYUSZI Gyuszi vagyok.
BEMONDÓ Neem azt kérdeztem, vagyis azt, úgy akartam kérdezni, hogy
tegezhetlek-e, vagy magázzalak?
GYUSZI Tegezzél nyugodtan.
BEMONDÓ Akkor, Gyuszi!
GYUSZI Szóval a mai témával kapcsolatoson szeretnék hozzászólni, a
prostitutiááá..., prostituáltakkal kapcsolatban.
BEMONDÓ Gyuszi? Mondjuk csak egyszerűen, hogy kurvák. Jó?
GYUSZI Kurvák...
BEMONDÓ Gyuszi, megkérlek, halkítsd le egy kicsit a rádiót, különben ösz-
szegerjedünk, és az nem lesz jó. Szóval a kurvák...
GYUSZI Igen, a kurvák...
BEMONDÓ Te amúgy mivel foglalkozol, Gyuszi?
GYUSZI Én rokkantnyugdíjas vagyok. Hatvanhárom százalékos rokkant.
BEMONDÓ Térjünk vissza a kurvákra...
ANDRÁS (kikapcsolja) Csak erről hallani.
HUBA (eddig csak a sörre reagált) Igen. (Ez sem reakció)
ANDRÁS Halljam, mi a baj?
HUBA Irma.
ANDRÁS (tettetett aggodalommal) Szakítottatok? Csak nem?
HUBA Csak de.
ANDRÁS Ti együtt voltatok... Mióta voltatok együtt?
HUBA Irma szerint nem is voltunk együtt.
ANDRÁS No és szerinted?
HUBA Hát... özé... (Sírni kezd)
ANDRÁS Jól van, ne itasd itt nekem a zegereket.
HUBA (zokog) De, amikor én annyira szeretem. Ó, jaj!
ANDRÁS Ó, igen! (Félre) Igen! Igen! Igen!

3. KÉP

NARRÁTOR: Csongor lakása.
Péter és Anna ölelkeznek. A fiúk őket nézik a tévével felváltva. Csongor lát-
hatóan megelégeli és kikacsolja a tévét.


CSONGOR Oké! Fontos mondanivalóm van!
PÉTER Hallgatunk.
CSONGOR Nem mondtam elég világosan. Srácok. Fontos mondanivalóm
van.
ANNA Most miért nézel így?
Csongor a torkát reszeli
PÉTER Vedd le a szemed Annáról!
ANDRÁS Nem tehetsz arról, hogy neked van a legszemrevalóbb barátnőd.
ANNA Na jó. Akkor én most elmegyek. Szia, szívem! Este találkozunk!
PÉTER Este.
Anna el.
PÉTER Ez mire volt jó?
CSONGOR Kérlek, ne haragudj rám; de amit mondani akarok, az csak ránk
tartozik, amikor a csapatról van szó, nincs helye idegen fülnek közöttünk!
PÉTER Oké, igazad van!
ANDRÁS Halljuk!
CSONGOR Srácok! Remélem, tisztában vagytok azzal, hogy mennyi múlik
ezen a meccsen. Oda kell tennünk minden tudásunkat, különben lőttek
az ausztrál vendégjátéknak, és ezt a többieknek is el fogom mondani.
ANDRÁS Ez csak természetes, Csongor. Mindannyian azon leszünk.
PÉTER Előre a győzelemért!
CSONGOR Huba, te hozzá se szólsz? (Üdvrivalgás)
HUBA Hajrá! Hajrá!
CSONGOR Elfelejted, hogy nem fődrukker vagy, hanem játékos!
HUBA Ó jaj!
PÉTER Ó, igen!
HUBA Köszönöm a részvétet, Péter.
CSONGOR Ide figyeljetek, fiúk! A meccsig nincs lazaság, nincs züllés, nincs
nőzés! A csapatnak meg kell maradnia csapatnak.
PÉTER Nincs nőzés?
CSONGOR Azt ajánlom, fogadjuk meg!
PÉTER Van fogalmad arról, hogy milyen lelkiállapotban leszünk azon a
kurva meccsen?
CSONGOR A célért áldozatokat kell hoznunk. Szorít az idő, nem törődhetünk semmivel, ami mellékes. Persze, a lányoknak nem mondhatjuk el,
mert azt fogják gondolni, hogy a sport fontosabb nekünk, mint ők.
PÉTER Te könnyen beszélsz, téged dobott a nőd!
CSONGOR Nem dobott: szakítottunk, mert unta magát, amíg edzésen vagyok.
PÉTER Másképp tegyük fel a kérdést: rajtam kívül kinek van nője közülünk?
Nagy a csend. Tehát senkinek. Hubát dobta Irma, vagy nem is akarta soha. Andrásnak minden héten más nője van, Csongor... (Huba sírni kezd)
Mindenesetre kíváncsi vagyok, mit szólnak hozzá a többiek.
CSONGOR Meg fogják érteni.


4. KÉP

NARRÁTOR: Irmáék lakása

IRMA Apa! Egyszer s mindenkorra értsd meg, nem szeretem ezt a srácot!
BENDEGÚZ Kislányom, ennél aranyosabb, kedvesebb, édesebb és aranyosabb srácot életemben nem láttam. Azt hittem, te is első látásra belezúgtál. Kár volna elszalasztani egy ilyen jó partit.
IRMA De nekem nem tetszik. Idegesít. Lefekszem az első férfinak, aki szembejön velem az utcán, de Hubát látni se bírom.
BENDEGÚZ Pedig hogy szeret téged.
IRMA De én nem.
András jelenik meg a nyíló ajtóban. Előbbiek nem veszik észre.
BENDEGÚZ Nem bánthatod meg ennyire.
IRMA Figyelj, apa! Ha annyira kedveled, vedd feleségül, vagy menj hozzá,
de engem hagyjatok ki belőle!
BENDEGÚZ Oké. Békén hagylak. Szia, Andráska! Hogy megyen az ityeg?
ANDRÁS Egészséget, Bendegúz bácsi!
BENDEGÚZ Bááácsiii? Hát hány évesnek nézel te engem, kisfiam? Olyan
rosszul nézek ki?
ANDRÁS Ezer bocsi.
BENDEGÚZ Tudod mit? Tegeződjünk. Mondd nekem, hogy te!
ANDRÁS Nahát, igazán, Te... olyan nagyvonalú vagy.
BENDEGÚZ Igen, fiam. Én is voltam fiatal, sőt még most is fiatalnak érzem
magam egyes tájaimon. Szóval mennyire saccolod a koromat?
ANDRÁS Harminc?
BENDEGÚZ Hízelgő, de még tegyél hozzá egy kicsit.
ANDRÁS Harminckettő?
BENDEGÚZ Még tegyél hozzá egy kicsit, pajti!
ANDRÁS Megesküszöm, hogy ötvennél nem tetszik többnek kinézni.
BENDEGÚZ Negyvenhét vagyok, Andriskám. És ne feledd, hogy tegeződünk. Legalább olyankor érezzem magam huszonötnek.
IRMA Apa!
BENDEGÚZ Vagy úgy. Biztosan a lányomhoz jöttél. Én nem is zavarok akkor tovább. Aztán meg ne feledkezz róla, hogy tegeződünk. (Félre) Ó,
milyen kis cukorfalat! (El)
ANDRÁS Szervusz, Bendegúz bács...
IRMA Szerencsére nem hallotta, különben még hallgathattad volna. Ülj le!
Nézünk tévét?
ANDRÁS Most ne. Másért jöttem.
IRMA Nagyon hivatalos képet vágsz hozzá mindenesetre.
ANDRÁS Hogy állsz te ezzel a Huba gyerekkel?
IRMA Ne kezd már te is! Róla akarsz beszélni?
ANDRÁS Szó sincs róla. Tőlem akármiről beszélhetünk, csak arra voltam
kíváncsi, hogy foglalt-e a szíved?
IRMA Miért?
ANDRÁS Hát csak úgy izé ni!
IRMA Muti! De fasza órád van!
ANDRÁS Vízálló! Figyeld csak, milyen stikliket tud.
IRMA Uáu! Baszki!
ANDRÁS Megnyomom a stoppert, beugrok a medencébe, leúszom a távot,
megnézem, mennyi az időm. Utána átállítom, megnézem a pulzusomat.
IRMA Azt is mutassa?
ANDRÁS Nem. Azt én számolom, közben nézem a másodperceket, tizenöt
másodpercig. Azt beszorzom néggyel, és amennyit kapok, az a pulzusom. De van, hogy egy egész percig számolom, mikor nincs kedvem fejben szorozni.
IRMA Klassz dolog.
ANDRÁS Naná! Akarod, hogy megmérjük a pulzusodat?
IRMA Aha!
Megméri. Közben elveszik az áramot. Töksötét.
ANDRÁS Mit csinálsz?
IRMA Keresem a telefont, hogy bejelentsem az áramszünetet.
ANDRÁS Az nem a telefon.
IRMA Nem?
ANDRÁS Nem.
IRMA Akkor szólj, hogy ne beszéljek bele!

5. KÉP

NARRÁTOR: Csongor lakása.

ANNA Tessék, itt vagyok. Miért hívtál fel?
CSONGOR Bocs, hogy ilyen neglizsébe fogadlak, de épp most zuhanyoztam.
Anna szeme megakad Csongor neglizséjén. Az asztalon két csokoládésdoboz, az egyik zöld, a másik rózsaszín.
ANNA Térjünk a tárgyra!
CSONGOR Figyelem egy ideje, hogy Péter nem olyan az edzéseken, mint
régen. Valami nem hagyja nyugodni. Azért akartam veled beszélni, hátha
te tudsz nekem segíteni. Nagy szükségünk van Péter profizmusára, nélküle, az ő teljesítménye nélkül nem számíthatunk győzelemre.
ANNA Nagyon sokat foglalkozik a kondijával. Túlságosan is sokat.
CSONGOR Mégis, amikor ott van, helyzet van, egyszerűen lebénul minden
taktikája.
ANNA Ott is?
CSONGOR Miért, még hol?
ANNA Hát van még egy-két helyzet az életben, amikor leblokkol, és nincs
amit kezdeni vele.
CSONGOR Csak nem arra gondolsz?
ANNA De.
CSONGOR Hogyhogy? Mesélj! Nagyon érdekel.
ANNA Tudod, amikor... Nem, nem, nem mondhatok semmit!
CSONGOR Gyere, na!
ANNA Nem, nem és nem. Ez kettőnk ügye.
CSONGOR És mire gondolsz? Miért van ez?
ANNA Bele se merek gondolni.
CSONGOR Pedig gondoljunk csak bele! Az edzésen használhatatlan, az
ágyban nem nagy szám!
ANNA Állj le, ne blamáld! Hogy beszélsz a barátodról?
CSONGOR Már te sem értesz. Én csak jót akarok neki.
ANNA Bocs, tudom. Nem akartalak megbántani, csak a hálószobatitkaink...
CSONGOR Oké, oké!
ANNA Én az edzések ügyeihez nem értek. Csak azt tudom, hogy engem
hanyagol. Már azt sem tudom, hogy hívjam fel magamra a figyelmét.
CSONGOR Biztos vagyok benne, hogy szeret téged.
ANNA Nem tudom. Én már nem hiszem. Alig találkozunk, és most még te
is azt mondod, hogy az edzésekre sem figyel.
CSONGOR Megvan benne minden jóindulat, de valami gond emészti, és
nem tud teljes erejével a játékra koncentrálni.
ANNA Valami nője van. (Sírni kezd)
CSONGOR Figyelj, én nem hiszem. Ne sírj! Vagy sírj csak, sírd csak ki magad!
ANNA Hadd sírjam ki magam a válladon!
CSONGOR Gyere, van itt hely!
ANNA Ó, köszönöm! Te olyan jó vagy!
CSONGOR Köszönöm, hogy ezt mondod. Mindig bízhatsz bennem. Ha kell
egy baráti váll, én mindig itt vagyok neked. (Megcsókolja)
ANNA (szédülten) Mi van a tévében?
CSONGOR Nézzük meg! (Bekapcsolja) Né! A Filó Vera mondja a meséjét.
ANNA Nem is mondja, mert olvassa!
CSONGOR (simogatni kezdi. Lassan összemelegszenek A tévéből hallani
Filó Vera abszurd meséjét. Beszerezhető a DTV-től) Szép vagy.
ANNA Ne, ne! Hagyjuk abba! Egy pillanatra elvesztettem az eszem. Nézzük
a tévét! (Nézik Filó Vera meséjét megjátszott teljes érdeklődéssel)

6. KÉP

NARRÁTOR: A bisztróban.

HUBA Már egy hete húzod az időt. Még mindig nem beszéltél vele?
ANDRÁS Dehogynem, már aznap.
HUBA És akkor? Miért nem beszélsz róla?
ANDRÁS Minden nagyon jól megy, csak nem akartam addig semmit közölni veled, amíg nincs valami konkrét eredmény.
HUBA Nincs?
ANDRÁS Sajni, még nincs.
HUBA Ó, jaj!
ANDRÁS Ó, igen!
HUBA Miért?
ANDRÁS Még mindig nem tudtam konkrétan a témára térni. Ha csak kimondom a neved, rögtön másról kezd beszélni. Ahogy szóba hozlak, kínos csend következik, és nemsokára egészen más vizekre evez.
HUBA Nem is tudtam, hogy kajakozik.
ANDRÁS Hát, mert nem is.
HUBA Teljesen lerobbantam. Nem vagyok jó semmire.
ANDRÁS Ilyen állapotban nem is vagy valami hódító.
HUBA Pedig jól nézek ki. Izmos vagyok, meg minden.
ANDRÁS Megmondom én, hogy mi a bajod. Nincs semmi önbizalmad.
HUBA Ez nem igaz.
ANDRÁS Miért, van?
HUBA Van. Én klassz pasi vagyok. Vagy nem?
ANDRÁS Nem mondtam semmit.
HUBA Kérlek, tégy meg mindent. Legalább tudjam, hogy nincs semmi esélyem.
ANDRÁS Ezt már mondta neked.
HUBA Mondta, mondta.
ANDRÁS Az is lehet, hogy meg kellene értened, hogy le kell mondanod róla. Kierkegaard is azt mondja: az eszményi, örök és igaz szerelem csak
akkor tud eszményi igaz és örök maradni, ha nem teljesül be.
HUBA Én inkább azt szeretném, hogy ne legyen eszményi, hanem teljesedjen csak be rajtam. Nem védekezem, nem futok el előle, sőt, állok elébe!
Sújtson csak le rám a nagy beteljesedés.
ANDRÁS Ami azt illeti, erre már nem kell várnod. Már lesújtott. Most viselheted. Ugyan már. Verd ki!
HUBA Mit?
ANDRÁS Verd ki a fejedből. Nézz másik spiné után!
HUBA Hogyan?
ANDRÁS Egyszerűen. Ne kínozd Irmát, ne zaklasd, hagyd békén és járj a
magad útján. Most itt a meccs előttünk. Másra ne is koncentrálj. Az is lehet, hogy a végén majd felnéz rád. Büszke lesz rád.
HUBA Nem hiszem.
ANDRÁS Akkor, hát hol van az a híres önbizalmad?
HUBA Mondd meg te, mit tegyek?
ANDRÁS Nem tudom. Hívd fel egy barátodat... Vagy kérdezzük meg a közönséget.... Vagy fiftififti...
HUBA (énekel: Páratlan páros; AD – Stúdió?)
Ez csak egy érzés, pont olyan, mint száz más,
Mondd, miért fáj úgy mégis, miért nincs rajta áldás.
Egy éj szaka kellett, nálad vagy nálam,
Úgy ki voltam égve: nagyot hibáztam.
Most szeretnék mindent semmissé tenni,
Kifogytam a szóból, és nem maradt semmi.
Csak szerelmünk éltet, visszaálmodom újra,
Csókjaid emléke rám virrad néha.
Páratlan páros voltunk mi ketten,
Két gyönyörű félhang egy kottafüzetben,
Egy páratlan páros, két buta kis dallam,
Együtt, egymás szívében...
Ha akarod, még ezerszer mondom el,
Hogy rajtad kívül senki sem érdekel,
ha akarod, még ezerszer, csakhogy megértsd:
A lelkemet eladnám egy csókodért.
Egy páratlan páros voltunk mi ketten,
Két gyönyörű félhang egy kottafüzetben,
Egy páratlan páros, két buta kis dallam,
Együtt, egymás szívében és örökös harcban.
Most hiányzik minden, és te is hiányzol,
Egyedül fekszem, érzem, hogy vádolsz,
Csak szerelmünk éltet, visszaálmodom néha,
Csókjaid emléke rám virrad újra.
Egy páratlan páros voltunk mi ketten,
Két gyönyörű félhang egy kottafüzetben,
Egy páratlan páros, két buta kis dallam,
Együtt, egymás szívében...
Ha akarod, még ezerszer mondom el,
Hogy rajtad kívül senki sem érdekel,
Ha akarod, még ezerszer, csakhogy megértsd:
A lelkemet eladnám egy csókodért.
Egy páratlan páros voltunk mi ketten,
Két gyönyörű félhang egy kottafüzetben,
Egy páratlan páros, két buta kis dallam,
Együtt, egymás szívében és örökös harcban.
Ha akarod, még ezerszer mondom el,
Hogy rajtad kívül senki sem érdekel,
Ha akarod, még ezerszer, csakhogy megértsd:
A lelkemet eladnám egy csókodért.

7. KÉP

NARRÁTOR: Andrásék lakása.

MARGÓ Na, mit kap az én icipici macikám? Na mit?
BENDEGÚZ Brumm-brumm. Vajon-vajon?
MARGÓ A kedvenc kis sütikéjét. Katitésztát kap ez a hatalmas, büdös, retkes medve!
BENDEGÚZ Morr-morr!
MARGÓ Ez már románul volt.
BENDEGÚZ Bru-bru-bru-brum. Bruhaha!
MARGÓ Csak azért.
BENDEGÚZ Brum! Katitészta! Brum!
MARGÓ Nagyra nyitja a szájikó-bájikóját az én maci-bacim!
BENDEGÚZ Brum, de finom-binom!
MARGÓ Hamm-bamm! Hamm-bamm! Na, az ujjacskám, bujjacskámat ne!
BENDEGÚZ Brumm! De!
MARGÓ Na oki-doki! Nem szánom-bánom!
BENDEGÚZ Brumm-brumm! Ah-ah-ah! Ja, gut schnell, bite!
MARGÓ Schneller? Schneller?
BENDEGÚZ Brumm-brumm-brumm! Ja, schneller! Ja, ja, ja! Brumm!
MARGÓ Ez az, ez az, még... (Sípszó) Igen (Sípszó) Tovább, még...
BENDEGÚZ Még! Katitésztát! Még!
Nyílik az ajtó. Megjelenik Irma és András. Csókolózva hátrálnak be. Kinyit-
ják szemeiket: meglátják szüleiket.
ANDRÁS Anya!
IRMA Apa! Bazmeg!
A nagyok tovább dolgoznak a kanapén.
ANDRÁS Most mit csináljunk? Apád itt van!
IRMA Köszi, hogy megpróbálod rám hárítani, de ez a ti lakásotok, és az
apám nem egyedül csinálja, amit csinál, hanem az édesanyáddal.
ANDRÁS Na jó, ne cseszegessük egymás őseit. Helyettünk...
IRMA Inkább találjuk ki, hová kopjunk le innen!
ANDRÁS Nem kellene szétválasztani őket?
IRMA Nem, nem. Hülye vagy! Még a végén kórházba kerülnek.
ANDRÁS De én nem akarok kistestvért a faterodtól!
IRMA Pedig, gondolj csak bele, máris milyen szép, nagy család lennénk!
ANDRÁS Ha-ha!
IRMA Na, húzzunk!
ANDRÁS Várj csak! Kíváncsi vagyok, ők hogy csinálják!
IRMA Undorító vagy! Menjünk, mert már nem bírok magammal!

8. KÉP

ANNA Azt hiszem, terhes vagyok. De kitől? Ki lehet a gyermekem apja, akit
szívem alatt hordok, a gyermeké? Nem tudom. Péter? Csongor? Bendegúz bácsi? Kinek mit mondok majd? Mit szólnak majd az emberek? És
kik azok, akik mit szólnak? Miért pont én, ó, istenem, mondd, miért pont
én? Nekem is vágyaim voltak, álmaim, és most úgy összekuszálódott az
életem, már magam sem tudom követni. Mintha csak egy regény szereplője lennék. Egy vadregényé. Anyámmal már régóta nem tudok megbeszélni semmit. Apámmal sem. A fiúk mind csak azt akarják, aztán magamra maradok a döntéssel. Kié a gyermek? Segítségért kiáltok! Ó!

9. KÉP

NARRÁTOR: Irmáék lakása.

MUCI Drága egyetlen barátnőm, remélem, számíthatok rád. Olyan gondom
van, amit mással nem tudok megbeszélni.
MARGÓ Még kérdezed? Mondjad csak!
BENDEGÚZ No, hogy vannak a szép hölgyek, hogy megyen az ityeg?

MARGÓ Köszönöm, Bendegúz, jól vagyok.
MUCI Hagy magunkra, szívem, valami fontos megbeszélnivalónk van a
Margóval.
BENDEGÚZ Már itt sem vagyok, hanem ott.
MUCI Azt sem tudom, hogy kezdjek neki.
MARGÓ Mondd már, megöl a kíváncsiság!
MUCI Az a helyzet, hogy a családunkban súlyos gyomorinfluenza járvány
ütötte fel a fejét.
MARGÓ Hihetetlen, csak nem?
MUCI De, igen. Egyszerűen nincs éjjelünk, nincs nappalunk!
MARGÓ Őszintén együttérzek. Borzalom!
MUCI Csak nem kaptátok meg ti is?
MARGÓ De igen, sajna-bajna! Bocsi, de ki kell mennem.
MUCI Menj csak!

10. KÉP

NARRÁTOR: Az utcán

HUBA Mondani szeretnék valami nagyon fontosat.
IRMA Elő a farbával!
HUBA Haldoklóm.
IRMA Hát persze. Ha nem hallod naponta azt, hogy hagyj békén engem, s
ezt élőben, ON AIR tőlem, akkor belehalsz.
HUBA Nem, Irma. Rákos vagyok.
IRMA Ugyan már, Huba! Már ezt is bebeszéled magadnak.
HUBA Orvosnál voltam, mert érzem, hogy fáradok az edzésen. Pozitív.
IRMA Ha pozitív, akkor légy optimista.
HUBA Nem, Irma. A pozitív egy orvosi vizsgálat eredményében nem ugyanazt jelenti, mint a világnézet esetében. Ez halálos. Meg fognak műteni,
de már súlyos áttéteim vannak.
IRMA Ó, te szegény!
HUBA Csak azt kérem, hogy azalatt, ami még hátravan, meglátogathassalak
minden nap, és ha már én képtelen leszek a helyváltoztatásra, akkor te
látogass majd engem!
IRMA Szóval erre megy ki a játék, te kis senki. Így megijesztesz a dajkameséiddel, csak azért, hogy ne múljon el nap, hogy ne lássam a képedet.
HUBA Ez hótkomoly.
IRMA Én már nem hiszek semmit. Én szeretem Andrást, és kérlek, ne állj
közénk!
HUBA Andrást? Ó, jaj!
IRMA Ó, igen.


11. KÉP

Fernando haciendája
Ide beékelendő egy jelenet spanyol nyelven. Két nő szenvedélyesen veszekszik valamin, mondjuk, egy férfin. Föl kell venni videóra és betanulni
ugyanazt. Ez egy hatperces jelenet kell legyen az előadás díszletében Külön jó, ha megjelenik egy inas is a Vad angyalból A szereplők nevei valószínűleg jellegzetesek lesznek. (Javasolt csatornák, ahol a jelenet beszerezhető eredeti szöveggel: Acasă, ProTv, Antena1: Femei înşelate, Inger
sălbatic, Milagros stb.)


12 KÉP

NARRÁTOR: Csongor ék lakása.

CSONGOR Srácok, Huba eltűnt. Mit tudtok róla?
PÉTER Ki látta utoljára?
ANDRÁS Már tegnap olyan furcsán viselkedett. Irmánál járt és azt mondta,
halálos beteg.
IRMA (érkezik) Huba eltűnt.
CSONGOR Tudjuk.
ANDRÁS Kuss! Beszélj szebben!
CSONGOR Mi van, fűzöd az Irmát? Hát lehet, pont azért ment el. Vagy kinyírta magát.
ANDRÁS Meglesz, nem hagy szarban.
CSONGOR Én csak annyit mondok, Huba nélkül nincs meccs.
PÉTER Ezzel egyetértek.
MUCI és MARGÓ (jönnek)
MARGÓ Kisfiam, megvan a Huba?
ANDRÁS Nincs, anya!
MUCI Kislányom, jó, hogy te megvagy!
Érkezik Bendegúz, Hercule Poirot-szerelésben.
BENDEGÚZ Bonszoár mindenkinek. Itt az ideje, hogy a rejtélyről lerántsuk
a leplet. Péter fiam, Anna terhes. Igen, kislányom, terhes vagy, és ezt te
jól tudod. Azt nem tudod, kitől; enchanté, de én megmondom. A gyermek apja Csongor. Kimutatható volt vérében a trinitrin, a gyógyszer,
amit a szomszédja szed.
PÉTER Őt kikérdezte?
BENDEGÚZ Oui madame, és elmondta, hogy ellopták a gyógyszerét. Ami
kor körülnéztem a Sant Alard-kastélyban, megtaláltam az üres gyógyszeres fiolát.
CSONGOR Ez mind nagyon érdekes, de bizonyítani is tudja?
BENDEGÚZ Eh. Holnap lesz egy találkozóm az igazságügyi miniszterrel, és
ő nem ellenzi, hogy hivatalossá tegyék az analízist.
ANNA Egy apróság vezette minderre? Csongor elmondta, hogy a dobozok
keltették fel az érdeklődését.
BENDEGÚZ Oui, madame. A tettes kivett néhány csokoládét az egyikből,
megmérgezte, aztán visszatette a másikba, de összekeverte a dobozok
tetejét.
CSONGOR Zöld tetőt tett a rózsaszínre.
BENDEGÚZ Ah. Az ilyen részleteken múlik egy-egy bűntény, madame. Azt
mondta: a zöld tetőt a rózsaszín dobozra.
CSONGOR Pontosan.
BENDEGÚZ Madame! Csak azért, nehogy egy ártatlant ítéljenek el, nagyon
kérem, ismételje meg! Milyen színe van a tetőnek, és milyen színe a doboznak?
MARGÓ A látásom már nem a régi, monsieur.
BENDEGÚZ Pedig ön tökéletesen tudta, hogy mekkora terhet cipel. Mert ön
volt, madame, aki megölte Pault. Bár igen rosszul lát, mégis feloldotta a
szomszéd trinitrinjét és összekeverte egy édes töltelékkel, majd betöltötte
a keveréket a Paul szobájából elvett csokoládéba, aztán aszalt gyümölcscsel álcázta a halálos beavatkozás nyomait. Így elkészült a végzetes nyalánkság, és csupán egyetlen hibát követett el: összekeverte a dobozokat.
Miután elhasználta a szomszéd tablettáit, az üres fiolát betette Huba kabátzsebébe. De miért, madame? Hogy elkerüljön a házból?
MARGÓ Ne féljen, nem hagytam volna, hogy helyettem elítéljék, még ha oly
ellenszenves is.
MUCI De miért, miért ölte meg a saját fiát?
MARGÓ Azért, amit ezzel az országgal művelt, Virginie. Meg az egyházunkkal, és azért imádkozom, hogy ne legyen többé nő, akinek választania kell Isten szeretete és gyermeke között.
BENDEGÚZ Más életét elvenni halálos bűn, madame. Egy erős hitű asszony
hogy tud ilyet tenni?
MARGÓ Paul gyilkos volt, monsieur. Nem baleset volt Marianne halála.
Tudta, hogy láttam, mit csinált, de sosem beszéltünk róla. Mindketten
féltünk beismerni, hogy képes volt rá.
MUCI Szóval büntetésből rakta ki elé állandóan a fényképet.
MARGÓ Tudja, a halálom előtt igazságot szerettem volna szolgáltatni. Az
orvosaim elárulták, hogy legfeljebb hat hónapom van hátra. Várhatna az
igazság hat hónapot, monsieur?
BENDEGÚZ Talán többet is, madame.
MARGÓ Többet nem kell. Mondjon el mindent, ha elmentem.
BENDEGÚZ Az első esetet nem köti semmi a többihez, csupán egyetlen
dolog. Az ön édesapja természetes úton hunyt el, de ez adta az ötletet a
gyilkosnak. A többszörös elhalálozás igazolni látszott Menkerra átkának
létezését, és senki nem merte feltenni az alapvető kérdéseket.
PÉTER Mi mind azt hittük, hogy ön épp olyan babonás, mint a többiek.
BENDEGÚZ Mert ez volt a szándékom. Ugyanis azt akartam, hogy a gyilkos
biztonságban érezze magát mindaddig, amíg szükséges, és úgy hiszem,
ebben szerencsém volt. A gyilkos azt hitte, hogy egy kis ijesztgetés elég,
hogy Hastings és jómagam visszatérjünk Angliába. Azt hitte, egy olcsó
kis trükk elég ehhez. Mais non. Cselekvésre kellett ösztönöznöm. Tettem
valamit, ami figyelmeztette és úgy érezte, hogy az áldozatok sorában a
helyem. Mi volt az, amit csináltam? Ami megkongatta a vészharangjait?
Annyira, hogy megpróbált megmérgezni? Nézzük meg az első gyilkosságot! Az áldozat monsieur Huba. Az alapkérdés: ki akarhatta megölni
monsieur Felix Bleitnert? Mint tudjuk, nagyon gazdag volt, éppen ezért
első gondolatom az unokaöccse és örököse volt: monsieur Ruppert
Bleitner. Mais non. Monsieur Ruppert Bleitner öngyilkosságot követett el,
még mielőtt tudhatott volna nagybátyja haláláról, így a következő kérdés
az volt: vajon monsieur Ruppert Bleitner miért dobta el az életét, hiszen
fiatal, boldog és sikeres volt. Nem foglalkoztatta a halál, még végrendelete se volt.
ANNA Én sem értem, hogy miért tette.
BENDEGÚZ Már tudjuk, doktor. Elmondta az okát érthetően és világosan
egy papírlapon, sőt, oly érthetően, hogy azonnal felmerült a kérdés: ő írta
vagy sem? „Leprás vagyok, számkivetett. Jobb, ha véget vetek az életemnek, minthogy szenvedést okozzak szeretteimnek.” Egy házasság küszöbén állt. Boldog és sikeres élete volt. Monsieur Ruppert Bleitner úgy hitte:
átok ül rajta, úgy hitte: leprás lett. Utolsó napjaiban fehér kesztyűt viselt,
hogy elrejtse a jeleket. Aztán, mint tudjuk, Ufó érkezett a lakótelep fölé.
Mert hölgyeim és uraim, immár nem vitás. Monsieur Hubát egy UFÓ rabolta el, és emiatt a nagy meccs elmarad. Sajnálom. A babona nagyobb
hatalom, mint amilyen nálánál nagyobb nem létezik. Soha többé.
Bendegúz énekel, finálészerű legfrissebb slágert
Vége

* A dráma címe az ERDRAMIL pályázaton való részvételekor, ahol dicséretben részesült, mindössze egy szimbólum volt, egy piros kör. Jelen publikáláskor a szerző
kérésére a darab a fenti címet viseli.