Balla D. Károly
Hősiesség
Az is valamiféle hőstett,
ha a csőre töltött igazság
rádszegzett tényei előtt
meg mered adni magad,
ahelyett,
hogy az önfeláldozás
pózában tetszelegve
várnád mártírrá avatásodat.
Halálaim
a szerelem dühöngő erdőtüzei után
fel sem tűnik ez a kicsi máglya
csak valami pírt érzek bőrömön
az atomrobbanások katarzisa után
fel sem tűnik ez a hangtompítós pisztoly
csak valami ólmot érzek szívemben
a múltat elmosó özönvíz után
fél sem tűnik ez a kicsi folyócska
csak valami köznapi fulladás a mai
Életeim
egyik életem melynek egésze vagyok
bennem tömörülnek és semmisülnek a részek
agyam kis belső nagyvilága ez
két pillanat közé zárt végtelen
 
másik életem melynek része vagyok
tömörülök és semmisülök más részekkel
az agyam-körüli külvilág ez
két végtelen közé zárt pillanat
harmadik életem melynek része sem vagy
tömörül és semmisül minden kívülem
agyam-nem-tudja-világ ez
pillanataimat kerülő végtelen