Hadnagy József
a szobor
szemében drágakő-fény
történelem
kardélen csiszolt
gyémánt-ritkaságok
a tér
vasra zárt idő-magány
tavaszvállakon is lankadó
szárnyalás –
talán természetes bizalmatlanság
a maradó áldozatkészsége
a kő árfolyama
hazám
hazám föl-
metszett kékcápa
nem akar végeszakadni
az öngyilkos körforgásnak
hazám a szárazon sem jobb
lassú mint a csiga,
az én hazám
gyűlölet asztalán osztriga
szeretem és sajnálom
mindazt amit jég takar
és áldozatvérre sem olvad
mert hazám bűnös
hazám nem akar