Gergely Tamás
F. J. ÁLMA
Türkizkék medencéjük előtt levelibéka állta el az utam, Tamás volt.
– Apám tornatanár – ismételtem.
– Soha nem szerettem a kármin kalácsot.
– Akkor legalább egy fagylaltot – könyörögtem. Amikor félreugrott, a vízbe lógattam a lábfejem.
– Ezért most zebrahallá változol – vartyogta Tamás.
Pikkelyeim lemarta a cement, kopoltyúm szétrobbant.
– Lennél még szemenincs vízipatkány!