Látó - szépirodalmi folyóirat

összes lapszám » 1991. augusztus, II. évfolyam, 8. szám »


Kukorelly Endre

Kukorelly Endre
Lélegzet
Ma egész reggel nem bírtam a lelket
magamba verni. Balgaság. Ma egész
nap nem bírom ki, érzem, ezt a lelket.

Minthogy pedig a redőnyön is Isten
Napja sugárzik át, megszorongatnak
ezek a szavak: van is és nincsen

is Ő. Minthogy pedig a redőnyön át
kapni onnan a fény-beoltást: kopik
még, mert használtatik a lélek, nohát.

Strand
A strandon általában van víz.
Ha tenger van, az az igazi strand,
mert a medencébe nem férek bele,
vagy más nem fér be tőlem a medencébe.

Egy strandoló sok strandolót terem,
s körülfogdos a napolajszagunk.
Strandon mindig létezik megafon,
és az se hagy békén többek között.

Egyes strandokon lehet inni-enni,
de sorban állni mindig lehet hozzá,
van, ahol még focizni is szabad,
az ember ott sörmeccseket játszik.

 
Strandon gyönyörűek a gyönyörű nők.
Ha levetkőznek, néha mindent látni,
bár sokszor olyan pofákat vágnak,
hogy ez embernek elmegy a kedve.

Az élet végül nem olyan pokoli.
Csak ülsz a strandon, és nézed a vizet,
vagy csinálsz ezt-azt, amit csak lehet,
a strand ilyenformán feltűnően
arra is hasonlít, ami már nem-strand.

Film
Az udvarmester pálcával jelez,
és hölgyek hosszú ruhákban vonulnak
a termen át, járvány van, érzed ez
a dögszag itt, patkányok háborúznak,

és szénné sütik meg a húst a szolgák,
és a halál ül támlás székeken.

Uram, ezek a te nevedet mondják,
ki az, ki rosszat tenni képtelen,

s ki az, aki az asztalnál mulat,
valóság ez, vagy színes film? miért?

az udvarmester miért rám mutat?
Most fölkelek, és leverem a vért.

Fészkelődés
Ami fészkelődik, az szeret. Az a szeretet.
Előre adják ide.
Ha egy üres mustárosüveg zuhanna le a kőre. Ha
nem törik el. Előre
adják ki a szeretetet, amennyi jut, megfelelő
részletekben. Amennyi kijár, de
nem ismételgetek. Csak jól kell választani,
csak jól ki kell
választani a szeretetet. Hallgatózni nagyon is
illik. Csillog
a szeme jelvénye, bármit megtenne akkor.
Még ő se tudja.
Jobban kell szorítani. Mennyire kapaszkodjék
vagy tekeredjék rá a
szeretetre. Ne nagyon zavarjon meg.
Nem szelíd.
Túl mély és könnyebb, óh, nagyon is az.
Felszámolás
A java egymás képébe
ugat, s egymás javára kémkedik,
de csak kicsit,
mert kissé elfordítja a fejét.
Körbejárva szétszórt életem
és visszanézve elhagyogatott
állataimra, csak néhány
elégedett keselyűt találok.
Ugyan kit engedtem magamhoz,
utcáimra és tereimre,
és a kívülre kerülőkhöz,
a káromlásaim közé,

s ki az, aki lefele úszik,
megkerülve a szigetünket
széttépett apróhirdetések
és elhajított lomjaink között
magával hurcolva kincseit,
legalább egy-egy darabkát magából.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék