Király Béla
Rázod a rendet
majd
némán fekszel végig a száradó szénán
bámulni az eget – – lecsusszansz a ko-
radélután kemence-torkán megsütni
urbánus testedet – – színigaz – – mert
veled történik mindez – – mégsem iga-
zi – – nyári vendég vagy apád
kaszálóján hajdani gyermekkori emlé-
ket kísérteni – – – – ezért  fordul el
minden tőled itt – – – – hiába minden
rábeszélés – – – – – – engesztelő
igyekezet – – a szerszámok kezedből
kifordulnak – – – – – könyvízű lesz
lassan a táj – – – – s te rajta megdőlt
ékezet – – kantiánus lett a vadalmafa
lent a kaszáló végén – – – – – marxi-
zál az apadó forrás kint az erdő
szélén – – – a kakukk angolt pove-
gyál – – – – – – – – olaszul cseveg a
szarka – – – – – ebédre a távoli gyár
dudál – – rekedt a harang hangja – –
– – – – – – bam – – – – – – bim
nélkül–hallga–olcsón kínálja selymét
a barka – – – – amott egy földműves
sci-fit olvas a jövő árnyékába vonul-
va – – – – – a lét termodinamikáján
töpreng a másik sovány érvekre szorul-
va – – – – – – – Felülsz végtére
verejtékben úszva–megsérült sáska-
hangyabolyon kúszva – – – siklasz
már emlékeid moszatján – – – – gond-
jaid rímmel férceit tucatján – – – – és
nem látsz többé csak sárgát és zöldet –
– – páfrány színű sárkány harap
anyaföldet – – – lombot hersint hoz-
zá–majd fatörzset–gyökerestül – –
„vasvillát, vasvillát hadd szúrjam
keresztül” – – – Két lábra emelkedsz
hirtelen kábán – – – villanyelet ra-
gadsz – – hagyva a szénagyűjtést
magára – – árván – – – állsz – – és
kémlelsz – – – Neptun-utánzat – – – az
indulat ráfagy a szádra–Merészség-
hez eseng a tested míg a lelked
füstként
s
z
á
l
l
f
e
l
a
h
o
r
i
z
o
n
t
padlásra.