Látó - szépirodalmi folyóirat

összes lapszám » 2002. április, XIII. évfolyam, 4. szám »




3, 3, 3, 3, az 4

Balla Zsófia: Triangulum avagy száz ördög közt három szentek. Rajzolta: Sinkó Veron. Seneca, 1997. 64 oldal, 1200 Ft
Blair Hugó leczkéiből azt tanuljuk, hogy az irodalmi mű akkor szép, ha szabályos.
Balla Zsófia bábjátékoskönyvében van három szent (Cecília, Ferenc és György), három történet, melyet hárman mondanak: egy szerzetes, egy angyal meg egy ördög, van egy hármas tagolású színpad, van a triangulum, végül pedig van triumfus is. Szabályos a tekintetben is, ahogy a középkori mirákulumok műfaji sajátosságait magára veszi: egy-egy szent élettörténetét jeleníti meg, kedvesen, egyszerűen, biztonsággal. A szent menthetetlenül haladt a triumfus felé. Ami már akkor halálosan unalmas lett volna önmagában, ezért egyetlen járókelő sem állt volna meg a bábosbódénál, így nem volt más lehetőség, ki kellett adni annak a szegény ördögnek a szerepét. Der Dumme Teufel. Aki, bárhogyan erőlködjék is, mindig pórul jár. Nem sikerül neki Szent Cecíliát a daliás Valeriusszal, Szent Ferencet a szépséges Klárával megkísértenie, Szent Györgyöt oroszlánnal, sárkánnyal felzabáltatnia. Mi több, még a szemetet is – sörösüveg, olajoshordó, effélék –, amelyet persze ő dobigált szerteszét, össze kell szednie. S a szegény ördög megteszi.
Ez a szemetes-jelenet az egyetlen látványos aktualizációja a legendáknak, Balla Zsófia hűséges a forrásokhoz: a szentek néhány toposszal megjelenített élettörténetéhez, valamint a középkori játékok tradíciójához. Következésképpen sematikus, naiv, moralizáló, s az olvasók, nézők egy olyan konszenzusára számít, amely nem létezik. Nem. Hanem?
Keressük a kiszögelléseket, a szabályostól való eltéréseket.
A Triangulum nagy része páros rímű felező tizenkettesben van írva. Felező tizenkettesben mesél a szerzetes, felező tizenkettesben beszélnek az angyalok és a szentek. Mindhárom szentnek azonban van egy éneke. A Cecíliáé két trochaikus nyolcas és egy hetes sor kapcsolata („Aki itt járt lent a Földön, / hogy egy rendelést betöltsön, / ahhoz fűz a szerelem.”) Szent Ferencnél négy jambikus nyolcast követ egy két jambusból álló sor, ezt két három jambusból álló sor, végül ismét két négy jambikus nyolcasból álló szakasz következik, igen, bonyolult a szerkezet, pedig a rímelési technikáról – hármasrím, megtörik, miért, belső rím, miért stb. – még egy árva szót sem ejtettünk. A Naphimnuszt sem írja bele a szép szabályos felező tizenkettesbe, jambikus tízszótagú sorokból áll. Szent György lovagi indulója három szakasz, egy szakasz négy sor meg a refrén, négy anapesztus teszi ki a négy sort, négyes a rím is, mégsem válik monotonná, az anapesztusok dobogása rendkívül mozgalmassá teszi.
Vásári még mindig a játék, versvásári.
A szegény ördög lólába verslábként lóg ki a kerekded sorokból, hol egy totálisan más hangzású szó, hol egy sorocska kerül oda, máskor csak egy szótaggal hosszabbodik meg a sor. Szemmel láthatóan nem tud uralkodni magán. Egyetlen lólábat idéznék, az ördögnek az állatokhoz intézett szónoklatából: „Allatok! Bogarak! Halak és Madarak! / Ne legyetek ti jók! Legyetek ti vadak! / Tépd a madár farkát! / Harapd át a torkát! / Üssél, döfjél, rúgjál, harapj – ahol éred! (Kiemelés tőlem.)
A bábjáték fináléjában a szereplők együtt éneklik a három szent énekét kivéve, igen, egy újabb kiszögellés következik, kivéve a Szent Györgyét. Azt nem. Szent György maga Szent Ferenc entré-ját énekli. Miért.
A szabályok megtörése is szabályos. Tehát szép.
1997. 12. 12.

SELYEM ZSUZSA


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék