Garaczi
László
Plenum void
Ledöfték őt, és kész.
Bőr és zsír és csont és:
pózokból vagyunk, bizony.
Kispriccelt a léleklukon.
Nem fáj, ez régen ég.
Ez a pátosz, póza.
Lázasan lesni fentről,
lesni, amit mindig óta.
Reccsenő bajonett,
ez sok. Nem baj, nem a fül,
a hallás hal meg legvégül.
A húsból kámfor lett.
Száll a szél, s mi benne száll,
egy habkönnyű kis ál-szonett.