Gregory Corso
(1930–2001)

Gregory Corso az ital, a nők és a kábítószer pártfogoltja, a beat-nemzedék költője nem írt sokat. A meghatározó beatköltők között ő az egyetlen, aki New Yorkban született, a Greenwich Village kellős közepén, ahol húszéves lehetett, amikor találkozott Allen Ginsberggel és társaságával egy helyi kocsmában. Nem készült költőnek. Tizenhat éves korában már múltja van. Rablásért ült. Azonban e találkozás hatására döntött úgy, hogy kipróbálja az írást. Természetes tehetségének, őszinteségének köszönhetően hamar az érdeklődés középpontjába került. A Lawrence Ferlinghetti tulajdonában levő City Light Kiadó jelentette meg első kötetét Vestal Lady on Brattle címmel, 1955-ben.
Corso költészete egyszerű, sallangmentes, fesztelen, humoros és szerény. Verseiben van valami anarchikus, de gyengédebb, alázatosabb és kevésbé kihívó, mint Ginsberg. A görög származására rendkívül büszke Corso mindenki megdöbbenésére Shelleyt tartotta kedvenc költőjének.
Az 1950-es és 1960-as években komoly népszerűségnek örvendett. Mivel azonban sem életében, sem költészetében nem volt a rendszeresség híve, ezt a népszerűséget nem tudta fenntartani. Nem is igazán érdekelte. Összesen tizenkilenc önálló kötete jelent meg, ami meglepőnek tűnhet, hiszen alig írt. Bár azért, mert valaki keveset ír, még létezik.
Utolsó éveit Manhattanban töltötte. A heveny italozások és a kábítószerélvezet következtében szervezete lassan felmondta a szolgálatot. Ginsberg 1996-os halála után csak barátai és a betegágyánál gyakran megjelenő fiatal és öreg “lánykák” tartották életben.
2000 őszén egy ismeretlen nő azzal az észveszejtő hírrel állított be hozzá, hogy ő a lánya. Corso természetesen hitetlenkedett. A nő elmesélte, hogy egy futó éjszakai kalandnak a gyümölcse, és itt az idő, hogy végre megismerkedjenek egymással. Különben is: ápolónő, még szüksége lehet rá. Corso 2000 novemberében elhagyta New Yorkot, és lányának minneapolisi otthonába költözött. Ott halt meg 2001. január 17-én.

GYUKICS GÁBOR